SZTE Info

Kiemelt_Kheten_TL

89. Ünnepi Könyvhét – Trócsányi László Párizsi Naplójáról a legfrankofónabb magyar városban, Szegeden mesélt

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Izgalmasabb egy jogászprofesszor számára az alkotmánybírói feladatnál a párizsi nagyköveti poszt? A kérdésre Trócsányi László, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar professzora, igazságügyi miniszter válaszolt a „Párizsi Napló – avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június” című könyvében, de a Századvég Kiadó gondozásában megjelent kötetet bemutató 2018. június 8-i beszélgetésen is.


Khet_Trocsanyi_BI

– Brüsszelben és Luxemburgban voltam nagykövet 2000 és 2004 között. E négy év meghatározó jelentőségű lett az életemben: Magyarországot külföldön képviselni és a hazámnak barátokat szerezni komoly feladat. Mikor Magyarország 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott, az érdeklődés homlokterébe került – sok más országgal együtt – emlékeztetett Trócsányi László, aki kivételes lehetőségként tekintett arra, hogy a hazáját külföldön nagykövetként szolgálhatja. – Jó tandemet alkottunk – jellemezte az Alkotmánybíróság elnökével, az ugyancsak a szegedi egyetemen professzorként oktató Paczolay Péterrel kialakult kapcsolatát Trócsányi László, aki 2007-től alkotmánybíróként dolgozott. – De 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választásokat, lehetőség adódott arra, hogy amit Brüsszelben elkezdtem, folytathatom Párizsban. Azt a kérdést tettem föl magamnak, hogy hol vagyok hasznosabb? Az alkotmánybíró csapatban dolgozik, könnyebben helyettesíthető, míg a nagykövet egyedüli, egyéni teljesítményének súlya nagyobb, mert – úgy is mondhatnám – a diplomatán rajta van a világ szeme…

 

„Mission: Impossible?”Trócsányi László naplója 2. fejezetének a címe utal arra, hogy egy diplomata számára Franciaország nem könnyű terep. – Míg a német – magyar relációnak jelentős a történelmi hagyománya, addig a magyar – francia viszony múltja „viharosként”, a jelene is sok-sok előítélettel és kevés valós tudással jellemezhető, mindkét oldalon – emlékeztetett, több példát említve, a diplomata szerepet vállaló egyetemi tanár.


Khet_Trocsanyi_2_BI

Humorral – válaszolt Trócsányi László arra a kérdésre, hogy a magyarországi sajtószabadságot vagy jogállamiságot megkérdőjelező franciaországi cikkekre és vitákra miként reagált párizsi nagykövetként. – Egyik kormány sem tökéletes, de a hibákat és érdemeket mérlegre téve dialógusra törekedtem az előítéletes megközelítésű véleményekre reagálva. Az újfajta eszközöket, például a közösségi oldalakat és a nyilvánosság egyéb fórumait is az üzeneteim átadására használtam. A hagyományos módszer pedig a jelenlét: minden meghívásnak eleget tettem, beszéltem és építettem a kapcsolatokat – nap mint nap.

 

A Szegedi Tudományegyetem professzoraként párizsi nagykövetté lett Trócsányi Lászlót, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék egyetemi tanárát, az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet szakfelelősét büszkeséggel tölti el, hogy diplomataként – csapattagjai segítségével – népszerűsíthette például a szegedi felsőoktatást. A francia értelmiségi körökben, például a Párizsi Magyar Intézet révén, művészek közreműködésével, de sziszifuszi munkával építkeztek, alakították ki azt a szakmai kapcsolatot, amely továbbgyűrűzik, egészen a máig.

 

– Harkálykodtam. Hétvégenként a laptopomon lekopogtam az előző napokról a memóriámban ragadt tényeket és benyomásokat – válaszolt Trócsányi László könyvheti beszélgető partnere, Szántó Georgina újságíró azon kérdésére, hogy miért ír naplót egy diplomata, aki hivatalból jelentéseket gyárt, vagy éppen cikkekkel reagál a francia újságok hasábjain hazájával kapcsolatos vitapontokra. – Szeretek olvasni. Örömmel vettem kézbe például a két világháború nagykövetei közül például Bori András kötetét, aki a 20-as évekbeli Varsóról, Bukarestről és Belgrádról évszámokkal és dátumokkal, ugyanazzal a struktúrával írt, mint ahogy én rögzítettem a párizsi élményeimet. Arra gondoltam, hogy húsz-harminc év múlva talán lesz, akit érdekel, hogy az Orbán-kormány időszakában miként zajlott a magyar külpolitika képviselete – árulta el. Hozzátette: inspirálta a „főnöke”, az akkori külügyminiszter, Martonyi János – aki a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa – is, aki európai műveltségű és frankofon személyiségként érzékeltette: a diplomáciában Párizs kiemelt hely.


Kheten_TL

 

Magyarországon 2010 és 2014 között egyfajta „kvázi forradalom” zajlott – új alkotmánnyal és sarkalatos törvényekkel, s ezek hiteles magyarázata sok munkát adott a párizsi nagykövetnek – említette elsőként Trócsányi László, mikor sorra vette, milyen eredményeket könyvelhet el párizsi diplomataként.


Kheten_TL_dedikal

A magyar kettős állampolgárság kérdésköre kapcsán sikerült megértetnie, hogy míg a francia „politikai nemzetként”, vagyis az országa határain belül gondolkodik, addig a magyar nemzet sajátossága, hogy annak részei az országhatáron belüli többségi nemzet tagjai, az azon túl kisebbségiként rekedt magyarság, és a diaszpórában élők is. Érzékeltette: korábban szerzett nemzetközi ügyvédi tapasztatai mozgósítására is szüksége volt a francia cégekkel, a különadóval vagy a például a pécsi vízművel kapcsolatos vita békés rendezésében.

 

– Hálás vagyok a csapatomnak, akik a nagykövetségen körülvettek, büszke vagyok, hogy együtt dolgozhattunk – fogalmazott Trócsányi László. Kiemelte: örül, hogy a Párizsi Naplóban rögzített élményeiről a szegedi egyetemi épület előtt, a Dugonics téren, a 89. Ünnepi Könyvhéten beszélhetett, mert Szeged és Párizs rendre találkozik, hiszen Szeged a legfrankofónabb magyar város.

 

Az „SZTE utcára viszi a tudományt” mottójú rendezvényei közül Trócsányi László: Párizsi Napló című kötetének bemutatója, az SZTE és a 89. Ünnepi Könyvhét „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt rendezvénye dedikációval zárult.

 

 

Lejegyezte: Ú. I.

Fotók: Bánffi István, Pálfi György

 

További információ:

 

89. Ünnepi Könyvhét – Szabó Tibor tükörképe a levélgyűjteménye

89. Ünnepi Könyvhét – Szabados Ágnes a boldogság kulcsáról, az olvasásról

89. Ünnepi Könyvhét – az SZTE irodalomtörténésze is kérdezett „a zEtna tüzérzékeny köteteiről”

89. Ünnepi könyvhét – „nagy gondolatok kertjében lakni, s olvasni, mint egykor” – Darvasi Lászlóval és Szilasi Lászlóval

89. Ünnepi Könyvhét – Drámapedagógiai kört indít, a fiatalokat vonzó programokat kínál a Szegedi Nemzeti Színház

89. Ünnepi Könyvhét – Nagy Gábor Dániel a társadalmi tőke és a vallás kapcsolatrendszeréről

89. Ünnepi Könyvhét – Az SZTE frankofón bölcsészei a felvilágosodásról, a művészet befogadásáról, az utazási irodalomról

89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról

89. Ünnepi Könyvhét – Vendégsátorban az Europe Direct az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Intézettel

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    A Trianonról közérthetően és a Trianon Nagy Háború alatti előzményeiről, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása c. kötetekről beszélgetés Bencsik Péterrel (BTK Jelenkortörténeti Tanszék), Gulyás Lászlóval (JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet) és Döbör Andrással (JGYPK dékán).
    Az esemény ingyenes, és nem kötött könyvtári tagsághoz.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    „Szubjektív prezentációs elődás a Giotto-kápolnáról (Padova), a S. Vitalis, a St. Apollinaris templom, a Galla Pracidia mauzóleum (Ravenna) mozaik műalkotásairól, valamint az Aquileia padló mozaikjairól.”
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézete és a SZÖG-ART Művészeti Egyesület szervezésében
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    FONTOS! A beszélgetésre ezúttal az American Corner helyiségében kerül sor, ezért kérjük, részvételi szándékod jelezd az alábbi linken: https://forms.gle/eoeGHb3zt2YcLG949
    ÚJ! A Fotósok Amerikában című előadások olyan vendégek meghívásával kerülnek “műsorra”, akik fényképeztek az Államokban vagy szakmai, elméleti munkát végeztek az Amerika - Magyarország tengelyen. Akik testközelből élték meg a természeti csodákat és a nyüzsgő (vagy épp szellemjárta) városokat, saját képeik segítségével kalauzolnak minket a távolba. Ezt kiegészítve olyan elméleti hátteret igyekszünk felépíteni a további előadásokkal (beleértve az Amerikai fotósok sorozatot is), amelybe a hallgatóság könnyedén beleillesztheti az ott járt alkotók élményeit, érzelmeit. Első vendégünk Kurucz Árpád, aki 2006-tól 2015-ig a Népszabadság, jelenleg a Getty Images, az Anadolu Images török hírügynökség és a Magyar Nemzet fotósa. Fontosabb díjai: 2010 Picure of the Year International első díj, Ringier International Photo Award, Magyar Sajtófotó pályázatokon különböző kategóriadíjak, Munkácsi Márton kollekció díjak. Képeit jelentette már meg a New York Times, a Time, a Getty Images és a Politico is.
  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig