SZTE Info

Kiemelt_JNL

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

Az első történész Magyarországon J. Nagy László, aki egy arab ország, Algéria 20. századi történetét levéltári forrásokra alapozva írja – 1980, kandidátusi értekezésének megvédése óta. Az SZTE történész professzorát, aki 2017-ben az egyetlen kelet-európaiként vehette át az Ibn Khaldun Díjat, az algériai háború máig ható következményeiről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– „Pardon!” Ezt a szót még nem mondta ki Franciaország hivatalos képviselője Algériában. Holott bocsánat kérésre vár Algéria Franciaországtól azokért a bűnökért, amelyeket az 1954-1962 közötti algériai háború idején elkövetett. Így aztán amíg nincs „pardon”, addig nincs megbocsátás sem – villantja föl a napjaink aktualitásaira is magyarázatot adó háttér információt J. Nagy László professzor. – A múlt benne van a jelenben a mediterrán térségben is – hangsúlyozza az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében hiánypótló kutatásokat végző egyetemi tanár. J. Nagy László sokat tett az arab világ, a gyarmati elnyomás ellen harcoló nemzeti mozgalmak és a Maghreb országok helyzetének megismertetésért. Kifejezi ezt munkahelye elnevezésének második fele – Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék –, hiszen megalapozója e szegedi kutatási iránynak. Erőfeszítéseit mutatja eddigi 223 magyar, francia, olasz, arab nyelven írt publikációja, amelyek közül a 89. Ünnepi Könyvhéten Az algériai háború 1954-1962 című műve került terítékre a 2018. június 5-én 17 órakor kezdődő beszélgetésen a Boros kakas francia étterem és kávézóban.


JNL

 

– Szinte minden évben új film vagy friss könyv, szakmai folyóiratok különszámai idézi az algériaiak emlékezetébe az 1954 és 1962 közötti időszakot. Milyen ellentmondások jellemzik az algériai háború utóéletét?

– Durva cselekedetekkel, borzasztó kínzásokkal írta be magát Franciaország 1957-ben Algéria történelmébe: például máig nem ismeri el, hogy a neves matematikus nem eltűnt, hanem kivégezték. Közel egymillió ember ment el Algériából a háború után. E csoport tagjainak és leszármazottaiknak a szavazata a jelenben ugyanúgy számít, mint a harkiké, a felkelők ellen a francia hadseregben harcoló helyi lakosoké és utódaiké. Ugyanakkor a franciaországi rendszerváltozás is része ennek a konfliktusos időszaknak: az 1958. májusi algíri puccs nyomán összeomlott a politikai rendszer: a IV. Köztársaság, polgárháború közelébe jutottak a franciák. Fordulatot De Gaulle visszatérése hozott, holott kezdetben a szocialisták és a kommunisták is ellenezték a személyét. De Gaulle felismerte, mit kell lépni abban a történelmi pillanatban: ő hozta létre azt a rendszert, az V. Köztársaságot, ami máig működik. Mindez mutatja a francia politikai kultúra és intézményrendszer erejét is.

 

– A mediterrániumhoz tartozó arab országokról 4, a magrebi térség országairól, így például Tuniszról és Marokkóról 3, míg Algériáról 5 könyvet írt magyar és francia nyelven. Munkásságában Algéria abból a szempontból is kitüntetett helyen szerepel, hogy ott 12, míg Tunéziában 11, Marokkóban 3 alkalommal járt és kutatott. E számok különbözőségének oka az is, hogy a francia gyarmatbirodalomhoz tartozó más országokkal összehasonlítva Algéria külön úton járt és jár, s ennek bemutatását tartja fontosnak?

– Franciaország szerves része, „tengerentúli három megyéje” volt Algéria 1884-től kezdve. E tény is oka annak, hogy a franciák nem is háborúnak, hanem „rendfenntartásnak” vagy „pacifikációnak”, míg kívülállók a „franciák közötti belháborúnak” neveztek az 1954-1962 közötti konfliktust. Évfordulóhoz kötődően született meg a könyvem, amelynek az úgynevezett „arab tavasz” időszakában újabb aktualitása lett. Algéria gazdasága működik, bár a virágzó mezőgazdasággal szemben az 1950-es évek óta a kőolaj kitermelés felé tolódik a hangsúly. Ott a francia kultúra mély nyomot hagyott: a hadsereg domináns szerepe ellenére Algéria köztársaság, ott szinte mindenki franciául beszél. Mégis: egy rossz házasság „se vele – se nélküle” viszonyához hasonlítható Algéria és Franciaország kapcsolata.

 

– Az algériai levéltárakban kutatott, hasonlóképpen Tunéziában is, Kairóban átnézte a korabeli egyiptomi sajtót, szemtanúkkal is beszélgetett. Franciaországban, ahova 1961-ben vitték át a levéltári dokumentumokat ugyancsak kutatott, de tengerentúli levéltárakban – például Aix en Provence diplomáciai levéltárában, Nantes-ben, a párizsi Külügyminisztérium, a Politikatudományi Főiskola levéltárában is járt, politikusok hagyatékát is áttekintette. Milyen újdonságokkal szolgál a könyvében?

– Idézi a szakirodalom is, amit felfedeztem és megírtam például A Magreb-országok története a XX. században című könyvemben is: 1954. május és 1955. október között Budapesten működött egy arab nyelvű rádióadás. Ezt nagyon sokan hallgatták Algéirában is, akadt olyan adatközlőm, aki elárulta: innen értesült a felkelésről. Beszélgettem a rádió szerkesztőjével is. Megtudtam: e rádióadó működtetéséért máig hálás Magyarországnak a hivatalos Algéria. Erről a rádióról Algéria kommunikáció szakos hallgatói is tanulnak. Azt is sikerült feltárnom Magyarország példáján keresztül, hogy a kommunista blokk miként viszonyult az algériai háborúhoz.


JNL_2

 

– Az Algériáról és a mediterrán térségről írt művei elismeréseként, a párizsi Charles de Gaulle Alapítvány tudományos kuratóriumában játszott szerepével, vagy az 1996 óta működő Mediterráneum Történészeinek Nemzetközi Társasága alapító vezetőségi tagjaként nyerte el, vette át 2017-ben Tuniszban az Ibn Khaldun Díjat?

– A XIV. század zsenije Ibn Khaldun, akiről azt a díjat nevezték el, amelyet azok kapnak, akik a Földközi-tenger déli partja történelmének a feltárásában nemzetközi jelentőségű eredményt értek el. Ezt az elismerést három személy kapja meg minden évben, s én vagyok az egyetlen, aki Kelet-Európában elmondhatja magáról, hogy elnyerte az Ibn Khaldun Díjat.

 

– Miért kell nekünk itt, Európa közepén ismerni a mediterrán térséget?

– A migráció az egyik olyan aktualitás, amely rávilágít arra, hogy meg kell ismerni Afrika északi részén, az arab világban élőket. Globalizált világunkban elengedhetetlen a környezetünk, a másik ember mozgatórugóinak, például az algériaiak nacionalizmusának, a patriotizmusukból fakadó szociális beruházásaik hátterének, az ottani republikánus szellemiség és az iszlám együttélésének a megértése.

 

Kérdések és fotók: Újszászi Ilona


További információk:

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

 

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében


89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    A Trianonról közérthetően és a Trianon Nagy Háború alatti előzményeiről, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása c. kötetekről beszélgetés Bencsik Péterrel (BTK Jelenkortörténeti Tanszék), Gulyás Lászlóval (JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet) és Döbör Andrással (JGYPK dékán).
    Az esemény ingyenes, és nem kötött könyvtári tagsághoz.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    „Szubjektív prezentációs elődás a Giotto-kápolnáról (Padova), a S. Vitalis, a St. Apollinaris templom, a Galla Pracidia mauzóleum (Ravenna) mozaik műalkotásairól, valamint az Aquileia padló mozaikjairól.”
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézete és a SZÖG-ART Művészeti Egyesület szervezésében
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    FONTOS! A beszélgetésre ezúttal az American Corner helyiségében kerül sor, ezért kérjük, részvételi szándékod jelezd az alábbi linken: https://forms.gle/eoeGHb3zt2YcLG949
    ÚJ! A Fotósok Amerikában című előadások olyan vendégek meghívásával kerülnek “műsorra”, akik fényképeztek az Államokban vagy szakmai, elméleti munkát végeztek az Amerika - Magyarország tengelyen. Akik testközelből élték meg a természeti csodákat és a nyüzsgő (vagy épp szellemjárta) városokat, saját képeik segítségével kalauzolnak minket a távolba. Ezt kiegészítve olyan elméleti hátteret igyekszünk felépíteni a további előadásokkal (beleértve az Amerikai fotósok sorozatot is), amelybe a hallgatóság könnyedén beleillesztheti az ott járt alkotók élményeit, érzelmeit. Első vendégünk Kurucz Árpád, aki 2006-tól 2015-ig a Népszabadság, jelenleg a Getty Images, az Anadolu Images török hírügynökség és a Magyar Nemzet fotósa. Fontosabb díjai: 2010 Picure of the Year International első díj, Ringier International Photo Award, Magyar Sajtófotó pályázatokon különböző kategóriadíjak, Munkácsi Márton kollekció díjak. Képeit jelentette már meg a New York Times, a Time, a Getty Images és a Politico is.
  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig