SZTE Info

Kiemelt_khet_NGD

89. Ünnepi Könyvhét – Nagy Gábor Dániel a társadalmi tőke és a vallás kapcsolatrendszeréről

A világhálóról ingyen elérhető könyvei gyakorlati hasznosíthatóságát fontosnak tartja Nagy Gábor Dániel. Az SZTE BTK Vallástudományi Tanszék adjunktusát a Fejezetek a vallás és társadalmi tőke kapcsolatrendszeréről című, a Belvedere Meridionale Kiadónál megjelent könyvéről kérdeztük a 89. Ünnepi Könyvhéten, amikor az SZTE ismét „utcára viszi a tudományt”.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az emberek közötti kapcsolatok és hálózatok, illetve az ezekben megjelenő erőforrás, a társadalmi tőke témakörét összekapcsolta a területi identitás kérdéskörével. Hogyan irányult figyelme a társadalmi tőkére?

– A területi tőke kifejezés irodalmi előképét megteremtette Robert D. Putman, aki az olasz demokrácia működéséről írva úgy találta, hogy a különböző regionális kormányzatok működése, szereplése, sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen társadalmi tőkével rendelkezik az adott térség. A területi tőke Magyarországon című doktori értekezésemben társadalmi tőkéjük alapján hasonlítottam össze a magyar régiókat.


Khet_NGD

 

Társadalmi tőke és területi kötődés Magyarországon címmel önálló kötetként jelent meg doktori disszertációja az SZTE-hez kötődő Belvedere kiadónál, elérhető az interneten. Ez a téma miért érdekes és közérdekű?

– A társadalmi hálózatok előnyeit és árnyoldalait is bemutatom. A társadalmi kötődés, a kirekesztődés, a befogadás példáin keresztül villantom föl a társadalmi tőke többféle szintjét. Mert létezik egyéni szintű társadalmi tőke, ami az egyén értékeként a kapcsolatrendszerét jeleníti meg. Léteznek a társadalmi hálózatok: például a család és a barátok, az önkéntes szervezetek. A csoportok és közösségek társadalmi tőkéje lehet az egyének aggregált társadalmi tőkéje, de annál is több, hiszen vannak csoportok, amelyek átnyúlnak a helység, megye, régió és nemzet határain. Ugyanakkor léteznek kifejezetten nemzetközi közösségek, amelyek másféle hatást váltanak ki a bennük létezőkre.

 

– A Magyarország területeit a társadalmi tőkéjük alapján összehasonlító kutató milyen üzeneteket fogalmazott meg például a dél-alföldi régió számára?

– Vége a regionalizmus doktori disszertációmban tárgyalt formájának. Napjainkban helyesebb megyei identitásról beszélni, mert ez a területi egység értelmezhetőbb. Ha mégis ragaszkodunk a korábbi megközelítéshez, elmondható, hogy a dél-alföldi régió három pólusú: Csongrád megye, Szegeddel, a tudományos központ; Bács-Kiskun megye, Kecskeméttel, az ipari központ; míg Békés megye az elmaradott Viharsarok, amely igyekszik kitörési pontokat találni például a turizmusban. Akkor úgy láttam, hogy a dél-alföldi régió jobb állapotban volt, mint például az Észak-Alföld, mert társadalmi közösségei koherensebbek, összetartóbbak. A közösségeket vizsgálva rájöttem: a legtöbb ember azért vesz részt közösségek életében, mert szeretne visszakapni valamit abból, amit ad.

 

– Létezik „szolidaritás – reciprocitás azonnali viszonzás nélkül” – írja könyvében. Önzetlen viselkedés például az adakozás. Az altruizmus a biológiában azt jelenti, hogy a populáción belüli egyed akár a saját kárára is segíti fajtársát…

– Ám az altruizmus sosem teljesen önzetlen. Például az adakozás jóérzését szeretnének egy közösségben valamilyen lelki hozadékként, „jutalomként” visszakapni… A homofilia, az emberek közti hasonlóság nagyban növeli azokat a „jutalmakat”, amelyeket az emberek kivesznek ezekből a hálózati tevékenységekből, a közösségekből.


Khet_NGD_es

 

– Ez a megfigyelés ösztönözte a vallási közösségek vizsgálatára? Ezért írta meg a Fejezetek a vallás és társadalmi tőke kapcsolatrendszeréről című, az interneten ugyancsak ingyen elérhető művét, amelyről 89. Ünnepi Könyvhéten az SZTE Klebelsberg Könyvtárban kollégájával, Szilárdi Réka egyetemi adjunktussal beszélgetett?

– A „legnagyobb hasonlóság” elve egy vallási közösségben mutatkozhat meg. Ezért vizsgálódtam e területen. A vallási közösség olyan fokú jutalommal honorálja az altruizmust, a közösségi tagságot, hogy az emberek úgy érzik: mindez egy hozzájuk tartozó közösségből fakad. Ennek így jelentős a cselekvésre és az önkéntességre motiváló hatása.


 Khet_NGD_konyv– A vallási közösségeket vizsgálva miként tudta hasznosítani a távoli földrészeken – az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában – gyűjtött tapasztalatait?

– Kínában semmilyen szinten sem működik a vallási önszerveződés. A Kínai Kommunista Párt hatása átható. Valódi vallási közösségeket kizárólag nyugati személyek működtethetnek. Ugyanakkor a népi vagy civil vallásosság a kínai gondolkodásban a „misztikus” jelzővel jellemezhető. A társadalmi tőke-elmélet ott másképpen értelmeződik: Kínában a társadalom alapja a „kapcsolat”, aminek a hierarchiáját nagyon jól ismerik és kiválóan működtetetik. Az Amerikai Egyesült Államokat erős atomizáltság jellemzi, az ott tapasztaltakhoz képest Magyarországon „igazibb a közösség”. Vagyis kivételt jelent az USA-ban például a Toledói Magyar Klubhoz hasonló összetartozás. Ott egyre inkább eltűnnek az olyan közösségek, melyek alapja a közös értékrend, amely alapján tevékenykednek, rendezvényeket szerveznek. Ugyanakkor nagyon sok közösség, például a toledói magyarok szervezetei vallási alapon jönnek létre.

 

– Könyvében érinti az európai vallási közösségek átalakulását is?

– Kitekintés a vallás szervezeteivel kapcsolatos: arra adok választ, hogy miként működik a vallás és az egyházak szabályozása a különböző európai társadalmakban. Az Egyesült Államokban például, ha egy templom „nem jól teljesít”, leszerelik az orgonát és eladják az épületet. Ez nálunk még nem, de például Írországban már követőkre talált, hiszen bárok vagy pubok alakulnak azokban a templomokban, amelyeket már nem látogattak az írországi hívek. Az utóbbi évek jelensége, az illegális migráció a nagyvárosokon kívüli vallási közösségekben nem csökkentette a szolidaritást, az értékalapú együttműködést.


NGDj

 

– Kutatómunkája mellett vállalta már a Rotary Club Szeged Tisza elnöki tisztét is, miközben civil szervezetek, például a DARTKE kulcsembere. A legújabb könyvében tárgyalt kérdésekkel szociológusként vagy közösségépítő emberként, civil szervezetek tagjaként foglalkozik?

– A tudomány vára kis téglákból épül. Vallásszociológusként kutatom azt a témakört, amellyel napi szinten foglalkozom. Én az a diák vagyok, aki tanul a saját tanulmányaiból is. Örülök, ha ezekből más is tanul, mert ezeknek az ismereteknek a nagy része hasznosítható és hasznosítandó. A vallás olyan értéket tud bevinni az ember életébe, ami segít megküzdeni a betegséggel, a függőséggel, a magányossággal, mert olyan összetartozás élményt adhat, ami bizonyos statisztikai számítások szerint akár 5-10 évvel meghosszabbíthatja a várható élettartamot, ha valaki csatlakozik.

 

– Tehát a társadalomtudományi kutatások eredményei is szolgálnak gyakorlati haszonnal?

A társadalmi tőkével és a hálózati kapcsolatok tudományával foglalkozó kutatókra jellemző, hogy az „akadémiai szintről” átjárnak az ismeretterjesztés világába, hogy segítsenek megérteni napjaink friss jelenségeit is. Olyan bonyolulttá vált a világ társadalmi szempontból is, hogy a felsőoktatás számára kihívást jelent, hogy a hagyományos tudományos képzés mellé bevezessen a gyakorlatot szolgáló, például az interperszonális és társadalmi szerepvállalással kapcsolatos képzéseket is. Tapasztalatom szerint a szegedi egyetemen összegyűlt tudás alkalmas a technológiai innováció következtében kialakuló társadalmi innovációs problémáknak a tudományterületeken átívelő tisztázására.

 

Kérdések, fotók: Újszászi Ilona

 

További információ:

 

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

 

*

 

89. Ünnepi Könyvhét – Az SZTE frankofón bölcsészei a felvilágosodásról, a művészet befogadásáról, az utazási irodalomról

 

89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról

 

89. Ünnepi Könyvhét – Vendégsátorban az Europe Direct az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Intézettel

 

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

 

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

 

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés


*


A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *