SZTE Info

Intézmény- és képzésfejlesztési program zajlik a szegedi egyetemen

Hét alprojektből álló komplex intézmény- és képzésfejlesztési programmal kívánja javítani és megerősíteni képzési kapacitását, infrastruktúráját és innovációs tevékenységét a Szegedi Tudományegyetem. Az Európai Uniós projektben célul tűzték ki a hallgatói lemorzsolódás csökkentését és a diplomások arányának növelését. Az eddigi eredményekről október végén számoltak be a szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A mintegy 3,675 milliárd forint támogatású EFOP-3.4.3-16-2016-00014 számú " A Szegedi Tudományegyetem oktatási és szolgáltatási teljesítményének innovatív fejlesztése a munkaerő-piaci és a nemzetközi verseny kihívásaira való felkészülés jegyében" című projekt illeszkedik az SZTE azon küldetéséhez, mely szerint a Szegedi Tudományegyetem 2020-ra országos viszonylatban a vidék piacvezető harmadik generációs egyeteme, regionálisan a dél-alföldi régió szellemi központja legyen. Ennek érdekében a projektben résztvevők diploma-szerzést segítő szolgáltatásokat, komplex képzés és szolgáltatásfejlesztést, nemzetköziesítési, egészségnevelési, online oktatási stratégiákat, valamint oktatói-kutatói teljesítmény értékelési rendszert dolgoznak ki. Az eddigi eredményeket október 30-án projektrendezvényen ismertették.



EFOP343



Cél a diplomások arányának növelése

A hallgatói lemorzsoládásban a karok közül az ÁJTK, ÁOK, MGK, TTIK a leginkább érintettek, az arány magasabb az alapképzésben és az osztatlan képzésben, míg a mesterképzésben rendkívül alacsony. A lemorzsolódó hallgatók aránya az informatikai és a természettudományi képzési területeken a legjelentősebb, míg a művészeti képzési területen a jelenség gyakorlatilag ismeretlen. A hallgatók jellemzően a 3-5 aktív félévet követően hagyják el az intézményt – derül ki a projekt egyes alprojektjében végzett kutatásokból. A lemorzsolódással fenyegetett hallgatói rétegek célzott támogatást kapnak, mely mentori rendszer kiépítésével, felzárkóztató programok, egyéni és csoportos tanácsadások formájában, valamint az oktatók pedagógiai módszertani eszköztárának hatékonyabbá tételével valósul meg. A hallgatói szükségletek feltárása már a belépéskor megtörténik, a tanulmányi alkalmasság, azaz a kompetenciafelmérés és az egyetemi sikerességet támogató pszichológiai erőforrások felmérésével.


– 2017 őszén végeztünk először átfogó vizsgálatot a diákok tanulási sikerességét támogató erőforrásokról. Mértük például a hallgatók tanuláshoz és a munkavégzéshez való viszonyát, a tanulási énhatékonyság érzését és a halogatásra való hajlamot is. Azt tapasztaltuk, hogy azok a diákok, akik magasabb pontszámokat értek el, jobb tanulmányi teljesítményt mutattak az első félévben, mint azok, akik alacsonyabb ponttal rendelkeztek. Az eredményeket visszajeleztük a diákoknak, és azoknak, akiknél nagyon alacsony erőforrásokat azonosítottunk tanácsoltuk a különböző fejlesztő programokban való részvételt – fogalmazott Szabó Éva, az SZTE BTK Pszichológiai Intézet munkatársa.


EFOP343_2


– A frissen felvett hallgatók körében 2015 óta végezzük a kompetenciamérést. A rendszer célja, hogy megviszgáljuk milyen induló tudás- és képességszinttel kezdik meg egyetemi tanulmányaikat a hallgatók és melyek azok a területek, ahol a lemorzsolódás csökkentése érdekében további fejlesztésre szorulnak. Idén több mint 2200 hallgató töltötte ki a tesztet, az eredmények alapján elmondható, hogy a hallgatók tudása többé-kevésbé egységes, vannak azonban kiemelkedően magas és alacsonyabb képességszintű hallgatók is. Megállapítható az is, hogy a diákok tanulási stratégiái között igen nagy arányban, közel 70 százalékban szerepel a memorizálás és a kitöltők fele halogatja a tanulást. Akik hajlamosabbak a memorizálási stratégiák alkalmazására, azok teljesítménye tendenciaszerűen alacsonyabb, mint azoké, akik más tanulási stratégiát követnek – tudtuk meg Molnár Gyöngyvértől, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet munkatársától.


Komplex képzés és szolgáltatásfejlesztés

A hazai felsőoktatási intézmények képzési és kimeneti követelményeinek átalakulását tartalmazó kormányrendelet egy új fajta szemléletet határozott meg 2016-ban. A tanulási eredmény alapú szemlélet bevezetésével járó képzés- és tananyagfejlesztés feladatait, a korszerű szemlélet adaptálását, valamint a képzők képzését fedi le a második alprojekt, melyben mintegy 700 hagyományos és online tananyagot dolgoznak ki. A tananyagok elérhetőségét segíti a Klebelsberg Könyvtár által kifejlesztett Elektronikus Tananyag Archívum (ETA), melynek közvetlen kapcsolódása van az országos Digitális Tankönyvtárhoz. A nemzetközi online oktatási platformokon való megjelenés, az elektronikus tananyagok fejlesztése és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítését is szolgáló távoktatás megújítása kiemelt prioritásként szerepel a Szegedi Tudományegyetem intézményfejlesztési tervében. A Gazdaságtudományi Karon bevezetett jó gyakorlat egyetemi szintű kiterjesztése a cél. A projekt keretében felkészítik az arra vállalkozó oktatókat az online tananyagfejlesztés technikáira. Az elkészült anyagokat szintén az ETA rendszerben tárolják. A tananyagtárról bővebben itt olvashat.


EFOP343_3


– A tanulási eredmény alapú szemlélet azt határozza meg, hogy a hallgató milyen tudás birtokában, milyen tevékenységek ellátására legyen képes az adott tanulási folyamat végére és mindezt mennyire önállóan legyen képes megtenni. Az új módszer lehetőséget ad arra, hogy javítani tudjuk a hallgatók tanulási eredményességét és a hallgatók képességeiben mérhető fejlődés történjen. Az új gondolkodásmód megismeréséhez és tanulástámogató eszközként való alkalmazásához nyújt támogatást az SZTE T.E.A.M. A Tanulási Eredmény Alapú Képzésfejlesztő Műhely – többek között – segíti az SZTE oktatóit a tantárgy- és tananyagfejlesztői, valamint a tanításmódszertani és értékelési kompetenciáik fejlesztésében – mondta el Farkas Éva altémavezető. Hozzátette: a 30 órás "Tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés" tréningen 2018 első félévében 175 oktató és tananyagfejlesztő vett részt, de a tanításmódszertani tréningek 2018 őszétől folytatódnak.


Nemzetköziesítési törekvések

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói bázisa a világ minden tájáról érkezik, egyre növekvő számban, mely mára meghaladta a 3500 főt. A hallgatói mobilitással együtt jár az oktatói, kutatói és stáb mobilitás is, melynek során kiváló szakembereket fogadnak az SZTE-n. Éppen ezért az uniós projektben közös képzések és tananyagfejlesztés kialakítása is történik, nagy hangsúlyt fektetve a Kárpát-medencei oktatási térre. A nemzetköziesítési alprojekt részeként – többek között – megújul a Szegedi Tudományegyetem arculata.

 

Egészséges hallgatók és munkavállalók egyeteme az SZTE
Az egészséges életmód egyik alappillére a rendszeres mozgás. A projekt részeként fejlesztik az egyetemi polgár számára elérhető rendszeres fizikai aktivitást és testmozgást elősegítő rekreációs és sportszolgáltatási rendszereket, összegyetemi szintű sportprogramokat például intézményi bajnokságokat, sportversenyeket szervezenek. Mindezt azzal a céllal, hogy a testmozgást, egészségnevelést szolgáló tevékenységben illetve sportaktivitásban részt vevők arányát növeljék, a hallgatói életminőséget javításák. Az SZTE vállalása, a pályázat futamidejének végére a rendszeresen sportoló hallgatók számának növekedése a bázisértékhez képest 3 százalékkal.

 

Oktatói-kutatói teljesítmény értékelési rendszer

Az új tudományos eredmények, módszertani fejlesztések, szemléletváltások, irányzatok megjelenése az oktató szakemberek részéről is folyamatos megújulást igényel. Az egyetemnek, mint munkáltatónak kötelessége ezt a megújulást elősegíteni, nemcsak ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZAelvi támogatással, hanem konkrét lépésekkel is. A humán erőforrás fejlesztése az egyetem sikeres működésének záloga. A projektben kidolgozzák az oktató és nem oktató dolgozók életpályamodelljét és előkészítik azokat a szervezeti változásokat, melyek a hatékony humánerőforrás zálogai, így például kurzusokat hirdetnek a nyelvi kompetenciák fejlesztésére.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 16.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 16.
    16:00 - 17:00
    Emlékező beszédet mond: Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója, valamint Dr. Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke A megemlékezést követően a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen mutatják be Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze „A zsidó lakosság igen hazafias” Hódmezővásárhelyi zsidó katonák az első világháborúban című kötetét. A szerzővel Szigeti János középiskolai tanár, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség tagja beszélget.
  • június 16.
    17:00 - 18:00
    A Délvidék Kutató Központ kiadványai közül a Délvidéki Szemle folyóiratról, továbbá Fejős Sándor: Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867-1918), Pető Bálint: A szentesi sajtó kezdetei (1871-1883) című kötetéről a szerzőkkel Prof. Dr. Zakar Péter (elnök, Délvidék Kutató Központ; SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék), Dr. Döbör András (történész, SZTE JGYPK), Dr. Forró Lajos (a Délvidék Kutató Központ alelnöke) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében
  • június 16.
    18:15 - 18:45
    A Gondolat Kiadó gondozásában a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar „90 éve Szegeden” jubileumára megjelent kartörténeti monográfia, A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868-1947) című kötetéről a szerzővel, dr. Fizel Natasával (neveléstörténész, SZTE JGYPK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.