SZTE Info

Kiemelt_Jatekmesterek

Konfliktusszimulátorok – 7 történelmi társasjáték a Kutatók Éjszakája program bölcsészinnovációja

A „Mi lett volna, ha….” jegyében 7 történelmi konfliktust szimuláló társasjátékot állított össze az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 3 történész doktorandusza. A Kutatók Éjszkájának legjátékosabb programján az is kiderül, hogy a társadalomtudomány is innovatív.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A Kutatók Éjszakájára szerettünk volna előrukkolni egy olyan programmal, ami nem valami szokványos előadás, hanem interaktív módon segít megismerni jeles történelmi eseményeket. Mivel mindhárman szeretünk "társasozni", elhatároztuk, saját „táblajátékokat” tervezünk – sorolta az SZTE BTK doktori képzésén Japán 20-as és 30-as évekbeli történelmére fókuszáló Szabó Levente, hogy 2018 májusa óta két barátjával és doktorandusz társával miért alkotta meg a Konfliktus szimulátorokat.


Jatekmester_SZL

 

A „társasozástól” a gamifikációig

 

– Nem csupán sorsfordító csatákat és háborúkat jelenítettünk meg a játékainkban, hanem vértelen összetűzéseket is, így összetetteb helyzetek szimulálása volt a célunk – tette hozzá Lengyel Ádám, aki doktoranduszként a II. világháború utáni időszak amerikai külpolitikájával és az amerikai katonai akciókkal foglalkozik a legszívesebben. Szerinte minden társasjátékuk alkalmat ad arra, hogy menet közben eljátszadozzanak az amúgy történelmietlennek minősülő gondolattal: „Mi lett volna, ha…” Ugyanis nyitott, a végeredményt illetően nem fix kimenetelű a 3 szegedi történész doktorandusz által kifejlesztett 7 társasjáték.


Jatekmesterek_3

 

– Most nagyon pörög, reneszánsza van a „társasozásnak”, a közös játéknak. Egyre többen, köztük felnőttek is, részt vesznek ilyen programokon Így aztán a célközönségünk is széles: komplex játékainkat inkább a 15 év fölötti korosztálynak szánjuk – folytatta a kedvcsináló ajánlót Mezey Bence, akit történészként a gerilla hadviselés és az 1945 utáni fegyveres konfliktusok érdekelnek. Pedagógia szakos hallgatói tapasztalata szerint a Kutatók Éjszakáján az érdeklődőknek bemutatandó játékaik nem a történelem tanulását, inkább annak megértését segítik, hogy milyen eseménysor alakít ki egy olyan súlyú konfliktust, ami háborús helyzethez vezet.


Jatekmester_MB

 

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar önköltséges képzésén részt vevő három doktorandusz összesen több száz órát dolgozott azért, hogy a személyes jelenléttel párosuló kommunikációra és a játékosok közötti kooperációra ösztönző társasjátékokat kifejlessze. Ezek közül 3 az amerikai, 3 az európai, 1 az afrikai földrészt érinti.

 

A világtörténeti jelentőségű konfliktusokat játszva ismerhetik meg a Kutatók Éjszakáján az SZTE BTK épületében (Szeged, Egyetem utca 2.) a legfölső emeletre, a történeti intézetbe látogatók.

 

Gazdag szakirodalma van annak, hogy a gamifikáció, vagy más néven játékosítás miként alkalmazható az oktatásban is.

 

 

A döntéshozó és a kisember szempontjai

 

– Először eldöntöttük, melyik az a történelmi vagy diplomáciai konfliktus, amelyről annyit tudunk az 1700-as évek utáni időszakból, hogy azon egy játékmechanizmust is képesek vagyunk alkalmazni. Ami fennmaradt a rostán, azt a 7 konfliktust szétosztottuk egymás között és kidolgoztuk a játékokat – mondta Szabó Levente, aki makettkészítő gyakorlatát hasznosítva elkészítette a csatajelenetek figuráit, köztük Napóleont és Wellingtont is. – A waterlooi csatáról sokan hallottak, de történész doktoranduszként is alaposan utána kellett néznem a részleteknek. Például annak, hogy melyik egységben hány ezer személy harcolt, mekkora veszteséget szenvedtek. A külső körülményekre, köztük a korabeli időjárási viszonyokra is figyelni kellett. Itt a nagy politikai döntéshozók szemszögéből játszunk, akár másfél órán át is – saccolt a játékmester. – A spanyol polgárháborút feldolgozva is utána kellett néznem a helyszíneknek: hol mi történt, s ezek milyen hatást gyakoroltak például a pártokra. Az afrikai kolonizációnál más volt a sorrend: kitaláltunk egy koncepciót, ami működött Afrika felosztásának a szimulálásra is – ismertette saját feladatait Szabó Levente.


Jatekmesterek_5_W

 

Az amerikai polgárháború is „utánatanulást” igényelt – vette át a szót Lengyel Ádám. – Például meg kellett néznem, melyik állam kerülhetett volna át északról délre, vagy fordítva, s hogy a csaták milyen veszteséggel zárultak, majd ki kellett következtetnem, hogy mennyi erőforrásból gazdálkodhatott „Észak” vagy „Dél”. A kubai konfliktusnál hat-hat szcenáriót építettünk föl, hogy ne csak megismételjük a történteket. Az I. világháború akár isonzói vagy doberdói elképzelt harcterén a katona célja a túlélés a lövészárkában. Itt azt akartuk visszaadni, amilyen az átlagember helyzete: a legnagyobb méretű világkonfliktusban is a túlélés az érdeke.


Jatekmesterek_2

 

– A két játékos olyan alapon küzd, hogy az egyik a brit birodalom, a másik a 13 kolónia helyzetébe képzelheti magát. A kártyahasználat dominanciája és a specifikus szabályok jellemzik az általam összeállított, az amerikai függetlenségi háború előzményeire épülő játékot – zárta az ismertető-sorozatot Mezey Bence.

 

A 3 történész doktorandusz Konfliktus szimulátorok név alatt létrehozta azt a Facebook-eseményt, amelynél megadták a 7 játék leírását is.

 

 

A Trónok harcától a „vasháromszögig”


A szerencsének nincs túl nagy szerepe a Konfliktus szimulátorokban. Dobókocka például csak egy játékban használatos, ott is csak az illúzió kedvéért.

 

Jatekmesterek_4


Mi az én kedvenc játékom? – kérdezett vissza nevetve Szabó Levente, majd elárulta: A Trónok harca, mert komplex társasjáték. Kiderült: a Betrayal at the House on the Hill, a szinte minden játékban más-más „játéktér” miatt Lengyel Ádám, míg az együttműködésre alapuló Pandemic: Reign of Cthulhu Mezey Bence kedvence. A közösen készített 7 konfliktus szimulátorukhoz a leginkább a Trónok harca stratégiai játék adott ihletet – például a licitálás igénye vagy a harc logikája visszaköszön a két polgárháborút megjelenítő „társasban”.

 

– A szabadalmaztatáson és az online változat elkészítési lehetőségén még nem gondolkodtunk, de a Konfliktus szimulátoraink kiadatása érdekében már tettünk lépéseket – ismerte el Szabó Levente. – Fejlesztőként veszünk részt 2018. november 10-11. között Budapesten a társasjátékok ünnepén. A folytatáson is agyalunk: elképzelhető, hogy egy év múlva új játékokkal jelentkezünk a Kutatók Éjszakáján. Foglalkoztat minket a „vasháromszög”: Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK viszonya 1945-től a '80-as évekig.


Jatekmester_LA

 

Nevezhetőek-e innovációnak a Konfliktuskezelő szimulátoraik? – kérdeztük a játékbemutató végén a három ifjú történészt. – Igen, mert teljesen új módon állnak hozzá a történelem kutatásához, segítik a történelem megértését. Bővíthető többféle irányban is, hosszú távon, így lehet jövője – válaszolt Szabó Levente. – A történelemtudománybeli alapkutatási eredmények nehezebben innoválhatóak, mint a ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZAreáltudományok világának nóvumjai. A bölcsészettudományi innovációk hatása sem mérhető azonnal – tette hozzá Mezey Bence. – Ettől függetlenül – folytatta Lengyel Ádáma társadalom és a jelen kor problémáinak megértéséhez sokkal közelebb jutunk a társadalomtudományokon át, mint mondjuk egy mérnök új találmányával.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

 

Korábban írtuk:

Középpontban a tudomány: több száz program a kutatók éjszakáján

Természettudományos érdekességek a Kutatók Éjszakáján

Egészségtudományi különlegességek a Kutatók Éjszakáján

Mezőgazdasági témájú programok a Kutatók Éjszakáján

Bölcsészettudományi érdekességek a Kutatók Éjszakáján

Társadalomtudományos szenzációk a Kutatók Éjszakáján

Szavazás és pályázatok a Kutatók Éjszakája programjai között

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    A Trianonról közérthetően és a Trianon Nagy Háború alatti előzményeiről, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása c. kötetekről beszélgetés Bencsik Péterrel (BTK Jelenkortörténeti Tanszék), Gulyás Lászlóval (JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet) és Döbör Andrással (JGYPK dékán).
    Az esemény ingyenes, és nem kötött könyvtári tagsághoz.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    „Szubjektív prezentációs elődás a Giotto-kápolnáról (Padova), a S. Vitalis, a St. Apollinaris templom, a Galla Pracidia mauzóleum (Ravenna) mozaik műalkotásairól, valamint az Aquileia padló mozaikjairól.”
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézete és a SZÖG-ART Művészeti Egyesület szervezésében
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    FONTOS! A beszélgetésre ezúttal az American Corner helyiségében kerül sor, ezért kérjük, részvételi szándékod jelezd az alábbi linken: https://forms.gle/eoeGHb3zt2YcLG949
    ÚJ! A Fotósok Amerikában című előadások olyan vendégek meghívásával kerülnek “műsorra”, akik fényképeztek az Államokban vagy szakmai, elméleti munkát végeztek az Amerika - Magyarország tengelyen. Akik testközelből élték meg a természeti csodákat és a nyüzsgő (vagy épp szellemjárta) városokat, saját képeik segítségével kalauzolnak minket a távolba. Ezt kiegészítve olyan elméleti hátteret igyekszünk felépíteni a további előadásokkal (beleértve az Amerikai fotósok sorozatot is), amelybe a hallgatóság könnyedén beleillesztheti az ott járt alkotók élményeit, érzelmeit. Első vendégünk Kurucz Árpád, aki 2006-tól 2015-ig a Népszabadság, jelenleg a Getty Images, az Anadolu Images török hírügynökség és a Magyar Nemzet fotósa. Fontosabb díjai: 2010 Picure of the Year International első díj, Ringier International Photo Award, Magyar Sajtófotó pályázatokon különböző kategóriadíjak, Munkácsi Márton kollekció díjak. Képeit jelentette már meg a New York Times, a Time, a Getty Images és a Politico is.
  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig