SZTE Info

Kiemelt_GB_rendhagyo_irodalomo

Könyvhét 2019 – Alma materében, rendhagyó irodalom órán beszélt Gellérfi Bence, az SZTE munkatársa első verskötetéről

Az írás élményéről mesélt az első kötetes költő, Gellérfi Bence, az SZTE NKI munkatársa. A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola egykori diákja a 90. Ünnepi könyvhéten, az SZTE NKI által szervezett programon, visszatért az alma materbe, ahol Varga Magdolna tanárnő kérdezte őt Határok és takarók című kötetéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Meglepően jól éreztem magam a volt gimnáziumom rendhagyó irodalom óráján. Nem számítottam arra, hogy ilyen sok kíváncsi tekintet fog figyelni a verseimre, az első és a készülő kötetemre. A volt tanáraimon és néhány barátomon kívül ismeretlenek is megjelentek ezen a könyvheti beszélgetésen – összegzett, kérdésünkre válaszolva Gellérfi Bence, a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda munkatársa. – Szabadon és kötetlenül mesélhettem az írás közben felmerülő problémákról és dilemmákról, amikről általában nemigen szoktak érdeklődni.

 

 

Korai és tanév végi hangulatban

 

A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában 2019. június 14-én „…a korai, 7.45-ös kezdés és a tanév végi hangulat ellenére lelkes, érdeklődő hallgatóság gyűlt össze három osztály diákjaiból a beszélgetés alkalmából kissé átrendezett 116-os tanterembe” – kezdte a közös ismerősök és barátok tudósítását Szántai Márk. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar PhD hallgatója szerint Varga Magdolna tanárnő a tőle megszokott kreativitással készült az alkalomra: a diákok pókhálóábra segítségével értelmezték a kötet címét, néhányan pedig versolvasással szerepeltek.


Csoportkep_GBvel

 

– A mai magyar irodalom, a posztmodern iránt lenne érdeklődés a diákokban. A sok ok közül egy, hogy például Zrínyi Miklós nyelvét nehezen értik a mai fiatalok, akik bevallva-bevallatlanul keresik az aktuálist, a nekik szóló üzenetet a szövegekben – magyarázta Varga Magdolna, hogy miért örült az SZTE NKI könyvheti programajánlatának. Elárulta: büszkeséggel tölti el, hogy egykori diákja, aki már gimnazistaként is sikerrel szerepelt pályázatokon és tanulmányi versenyeken, erre a rendhagyó magyar órára is visszatért alma materébe, hogy beszámoljon kötetéről.

 

Elolvasta egykori tanítványa verseit, majd néhányat elemzésre is kiadott mai diákjainak Varga Magdolna. Szabad asszociációra biztatva azt kérte, figyeljék a versek formai szempontból is szembeötlő jegyeit, a kulcsszavakat.


GB_Hatarok_es_takarok_borito_j

Határok és takarók a kötetem címe, fő témája a kivándorlás kontra itthon maradás. Erről is beszélgettünk a rendhagyó irodalom órán. Nem gondoltam, hogy a pókhálóábrás asszociációkkal annyira messze el lehet jutni, mint ezen a beszélgetésen kiderült – ismerte el Gellérfi Bence. A mai diákok szerint a címbeli „határok” a „kitekintést”, a „külföldet” jelenti, míg a „takaró”, amit az ember bárhová magával vihet, a „biztonság” és a „melegség” érzetét kelti.

 

„A többféle szempontot, így például a hagyomány, a műfaj, a mottóválasztás témakörét mozgósító beszélgetésen Gellérfi Bence a diákok címértelmezésére is reagálhatott” – emlékeztetett beszámolójában az SZTE irodalomtörténettel foglalkozó doktorandusz hallgatója, Szántai Márk.

 

 

A vers önmagyarázat és játék

 

– A versírás = kimondás. Tehát az írás hozzájárul egy probléma tisztázásához azzal is, hogy a vers végére valamiféle megoldásféleség is összejöhet – ismerte el a költő. – Önmagyarázat, érdekes játék és kihívás is számomra a versírás. A rímelés is játék, ugyanakkor hatalmas kényszer is, ami „ponthogy féreviszi” a kezdeti alapgondolatot. És az is, ahogy egy átélt vagy elképzelt képet, vagy éppen gondolatmagot, élményt, környezetet – az utcát, a gyerekkort – kell visszaadni: valahogy olyan, mintha festenék, vagy éppen filmeznék.

 

Sokféle dologgal foglalkozik Gellérfi Bence, derült ki a könyvbemutatón. A költő elárulta: ritkábban tud írni, mint szeretne. Szerinte „kipihentség és jóllakottság kell az íráshoz”, hogy ne kalandozzon el a figyelme például a hírek felé, vagy hogy ne kezdjen el „marhaságokat nézni a neten”.

 

– Kötetekben és koncepciókban gondolkodom. Fölírom magamnak, milyen témákkal lenne jó foglalkoznom, s azokat sorra megírogatom – avatta be közönségét költői és szerkesztői munkamódszerébe a szerző. – Aztán persze van olyan is, hogy spontán, más valaki emlékverse vagy egy lánynak küldendő költemény kerül a fókuszba. Az ötleteket, a félmondatokat fölírom a telefonomba. Sőt: arra is akadt már példa, hogy megálmodtam pár sort, amit – hopp-hopp – reggel még elkaptam, aztán írtam egy félig-meddig álmodott verset.

 

A Határgyőző című kisebb versikét és a Lányok című szonettet olvasták föl Gellérfi Bence kötetéből a gimnazisták. Majd egy diák és egy diáklány megkérdezte: „Mi motiválja, mert nyilván nem a pénzkeresés, ezzel? „Melyik saját versed áll hozzád a legközelebb?”

 

– Mindkét elhangzott versem játék: az egyik egy szójátékos kísérlet a névvel, a másik egy gimis korabeli emlékkel és az ott megismert versformával. Tudatosan szeretném kerülni az önismétlést a versekben is. Ezért nincs kedvenc versem, miközben akadnak olyanok, amelyekre büszke vagyok, mert örülök, hogy az adott ötletemet talán jól meg tudtam írni – idézte föl a könyvheti beszélgetés legnehezebb kérdését a szerző. A „kedvencre” példaként két költeményét említette: a Szilveszter előtti ballada és az Ápol, eltakar címűt.

 

 

Második a Koktél és bakelit

 

„Bence mesélt egy-egy versének keletkezéséről, a hallgatóság zárókérdései pedig a szerző alkotói motivációjára, legkedvesebb versszövegeire vonatkoztak” – zárta tudósítását Szántai Márk.


Tanitvany__Tanara

 

– Bizonyos alkotókkal, például a kedvenceimmel, Weöres Sándorral és Kosztolányi Dezsővel az iskolában ismerkedtem meg jobban. Ott ösztönződtem arra, hogy én magam is kísérletezzek a verssel – utalt az alma mater szerepére Gellérfi Bence. – A statisztika szerint minden harmadik fiatal ír verset vagy prózát. Én is e körbe tartozom azzal a kitétellel, hogy – köszönhetően Kosztolányinak és a Varró Dániel: Bögre Azúr című kötetben is fellelhető vers-zsonglőrködéseknek – e kamaszkori hobbi nálam megmaradt. Ezen még nem léptem túl úgy, mint mondjuk az általános iskolai képregényíró és - rajzoló korszakon.

 

Koktél és bakelit lesz a címe Gellérfi Bence második kötetének.

 

– Túl a sokadik kamaszkoron, de már a „rock-sztár-haláli 27 éves” életkoron is túl, közeledve a 30 felé, gondoltam, fel-feldolgozgatom az ifjú koromat, benne barátokat, szerelmeket, kocsmákat, a megivott italokon és keverékeiken és a zenei slágereken keresztül – adott címmagyarázat a szerző, aki elárulta azt is, hogy egy-egy költemény mellé recept vagy előadó és dalcím is kerül, háttér-íznek és háttér-zajnak.

 

Ókori szövegekkel foglalkozik a szegedi egyetemen Gellérfi Bence bátyja. Az édesapjuk, a tévés műsorvezető eszköze is szöveg, de főleg szóban. Mégsem ők az ifjú költő verseinek első olvasói. A szerző – kérdésünkre válaszolva – elárulta: elsőként az új kötete borítójának a tervezője, egy grafikuslány, olvashat bele a Koktél és bakelit verseibe. Aztán a még ismeretlen kiadó, később az ismeretlen olvasók fedezhetik föl a költő ismeretlen oldalait – természetesen verseken keresztül.

 

 

A tóba dobott kavics esete

 

– Én is írogatok verseket, így aztán adott a kötődésem a rendhagyó irodalom óránk témájához. Érdekes, hogy egy ennyire fiatal költővel találkozhattunk, mint Gellérfi Bence – mondta Csíkos Szonja. A szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola ének tagozatának 10. osztályos diákja pályázatokra küldi műveit. – Amikor a versek létrejöttéről, egy-egy hangulat megragadásáról, a formával kapcsolatos tapasztalatairól mesélt Bence, magamra ismertem, egyszerre éreztem a versírás nehézségeit és a játék lehetőségeit. Persze olyan dolgokról is beszélt, amelyeket én nem éltem meg. De hát idősebb nálam, s már túl van az első önálló kötetén – mosolyodott el a diáklány, aki reméli, mire 23-24 éves lesz, elkészül az első saját kötetével.


GB_es_VM_tablanalj

 

– Gyümölcsöző találkozásunk a diákok nagy részét és engem is inspirált – értékelt a magyar-történelem szakos középiskolai tanár, Varga Magdolna. – Egy ilyen beszélgetés olyan, mintha egy tóba kavicsot ejtenénk: gyűrűznek hullámai, hatása hosszabb ideig tart, mint maga a könyvheti program.

 

Elmenjünk-e? Maradjunk-e? Felnőjünk-e?” Ez Gellérfi Bence: Határok és takarók című kötetének fülszövege. E kötetből néhány verset Balog József (SZTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék) előadásában is meghallgathatunk a legismertebb videomegosztó portálon, itt.


 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.


A 90. Ünnepi Könyvhétről írtuk:

Az SZTE utcára viszi a tudományt a 90. ünnepi könyvhéten is

Könyvhét 2019 – Grecsó Krisztián, az SZTE volt hallgatója ajánlásával nyílt meg az olvasmányok ünnepe

Könyvhét 2019: „A hagyománnyal próbáltam meg legózni” – mondta Pál Sándor Attila a Balladáskönyvéről

Könyvhét 2019 – Jogtudósok titkai és titkosszolgálati múltjuk

Könyvhét 2019 – A polisz fogalma közelebb visz bennünket a megapolisz megértéséhez

Könyvhét 2019 – Az SZTE hallgatóját, Pejin Leát kérdeztük a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című első kötetéről

Könyvhét 2019 – A kétszáz évvel ezelőtti mindennapokról és a jogi kultúra fejlődéséről is vallanak a jobbágyvégrendeletek

Könyvhét 2019 – Társasjátékokkal rendhagyó tanórát prezentáltak, a Dugonics téren bemutatóztak az SZTE történelem szakos hallgatói

Könyvhét 2019: Lehetséges? – az SZTE TTIK mesterszakos hallgatójának mesekönyve a környezetvédelemről

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig
  • szeptember 20.
    12:00 - 13:00
  • szeptember 20.
    14:00 - 15:00
    Az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 20.
    16:00 - 17:00
    Program:
    16.00 Megnyitó
    16.15 Boros Gábor (KRE-ELTE): Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
    16.45 Kérdések és válaszok
    17.00 Rembeczki Eszter (SZTE): Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában
    17.20 Schmal Dániel (PPKE)
    17.40 Pavlovits Tamás (SZTE): A kora újkori filozófiai kánon problémái
    18.00 Szünet
    18.15 Vita
  • szeptember 20.
    16:00 - 18:00
    At the opening event of the 2019/20 season, IATEFL Creative Café hosts Beatrix Price (ELTE), an experienced teacher and teacher trainer, who invites us to explore aspects of teaching young learners and upper primary pupils.
    Movement And Games in the (Interactive) Class - MAGIC: We are not magicians but we can bring some MAGIC into the EFL classroom. With movement and games, songs and rhymes we can engage our learners, help serve their physical development and support flexible, mobile thinking. With different low- and high-energy level activities we can maintain good discipline, create an ideal framework for the lesson and optimise timing to achieve lesson objectives. We can develop our learners’ fine and gross motor skills through movement, their imagination through role-play and their social competence through group and pair work. Second language acquisition is a fairly long but delightful journey for the child, full of excitement and challenge, from movement to understanding, from a global, universal totality to individual mastery.