SZTE Info

Kiemelt_Homoki-Nagy

Könyvhét 2019 – A kétszáz évvel ezelőtti mindennapokról és a jogi kultúra fejlődéséről is vallanak a jobbágyvégrendeletek

A „szorgalmam keresménye” kifejezés mit jelent? Mennyibe került egy jobbágygyerek mesterségre taníttatása a XVIII – XIX. században? Miből állt a kelengye? Miért végrendelkeztek azok a jobbágyok is, akiknek voltak törvényes örököseik? E kérdésekre is választ kaptak a 90. Ünnepi Könyvhéten azok az érdeklődők, akik részt vettek az SZTE NKI által szervezett program-sorozat nyitányát jelentő beszélgetésen: a jogtörténész prof. dr. Homoki-Nagy Máriával a történész dr. Marjanucz László beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Az általam megkért hiteles tanúk előtt a következő végső rendelésemet tészem…” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosban című tanulmánykötetét mutatta be prof. dr.Homoki-Nagy Mária. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával dr. Marjanucz László történész, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Modernkori Magyar Történeti Tanszék nyugalmazott vezetője beszélgetett 2019. június 11-én a 90. Ünnepi Könyvhéten, „Az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága által szervezett program-sorozat első napjának nyitányán.


Marjanucz_Homoki-Nagy

 

Miért végrendelkeztek azok a jobbágyok is, akiknek voltak törvényes örököseik? Azért, mert az örökhagyó írásban kívánta rögzíteni, hogy miből állt a vagyona. A XVIII. és a XIX. században élt jobbágyok fölsorolták, mi az, amit például az elsőszülött fiú kapott, vagy: az örökhagyó hány dunyhát, lepedőt, derékaljat és egyebeket adott a lányának, ami kifejezte, hogy „rangjának megfelelően kiházasította”. A kiházasítás vagy a mesterségre taníttatás is öröklési formának számított – kapott ízelítőt a jogi kultúra alakulásából az SZTE Klebelsberg Könyvtár AudMin terében összegyűlt hallgatóság.


Homoki-Nagy_konyvb

– A kétszáz és száz évvel ezelőtti mindennapokról számos fontos adalékkal szolgálnak a végrendeletek – hangsúlyozta Homoki-Nagy Mária professzor. – Innen megtudhatjuk, hogy például hány jobbágygyerek ment el tanulni. Az apa végrendeletében a kitaníttatott gyereke örökségeként sorolja fel, hogy mennyibe került, mikor fiát mester mellé adta, majd segítette a vándorlásában és a mestermunka elkészítésében, majd céhbe állította.

 

Milyen egy házasság? Kiderül a végrendeletből. – Ha megható szavakkal emlékezik meg a feleségéről az örökhagyó férj, akkor valószínű, hogy szépen élt a párjával, s róla méltóképpen gondoskodik is. Ám ha az a véleménye, hogy a feleség – hozománya ellenére – inkább „vitte a vagyont”, akkor az özvegyasszony szűkös esztendőkre számíthatott – vélekedett a jobbágyvégrendeleteket nagyító alatt vizsgáló szerző – A lányok 1848 után sok öröklési pert kezdeményeztek, mert úgy ítélték meg, hogy a kiházasításukkor kapott hozomány nem egyenlő mértékű fiútestvéreik örökségével.

 

Adósságot is lehetett örökölni, nem csak vagyont. Kölcsönt többnyire állat vagy ház vásárlása miatt kértek a jobbágyok. Az esetek zömében szóban kötött egyezség alapján fizettek az adósok. Rábukkantam egy olyan végrendeletre is, amelyben az örökhagyó ötven adóst sorolt föl, meghagyva a gyerekeinek, ki kitől és mikorra hajtsa be a tartozást – adott érdekes példát a jogtörténész professzor, aki elmagyarázta, mit jelentett az „egyezségek könyve”.

 

A jobbágyi végrendelkezés követte a nemesi szokásjogot. Ugyanakkor a „józan paraszti ész” e téren is működött – derül ki az iratokból, melyekre több példát is talál a kötet olvasója a bevezető tanulmány utáni dokumentumgyűjteményben. Ezekből a végrendeletekből nyomon követhető, hogy például a „betudás” jogi intézménye mit jelentett száz-kétszáz éve.

 

Az örökölt vagyont meg kell tartani! – hívta föl a figyelmet az ősiség jelentőségére prof. dr. Homoki-Nagy Mária. A szentesi és hódmezővásárhelyi jobbágyok végrendeleteinek a vizsgálata mutatja, hogy bár különbözőképpen ítélték meg az ingatlan és ingó vagyont, s „igazi vagyonnak” a föld, a telek számított, ám az állat mint ingóság mégis külön megítélés alá esett. Például a nagyapa által vagyonként föltüntetett száz birka mint „ősi jószág”nagyságrendjének a fenntartása és esetleges növelése volt a célja a fiú utódoknak.


Marjanucz_Homoki-Nagy_Maria

 

A kitagadás, a lányok fiúsítása nem jellemző a jobbágy végrendeletekre. Ugyanakkor a jótékonykodásra számos példa akadt: az örökhagyó például a templomnak keresztre, az iskolának csengőre „hagyomány adásról” rendelkezett. Így adott tovább a férfi és a nő a közösségnek egy részt a szerzett vagyonából, amit „szorgalmam keresményének” nevezett.


Homoki-Nagy_M_tanszek

 

A családtörténetek iránt érdeklődők számára is adatokat szolgáltató, „Az általam megkért hiteles tanúk előtt a következő végső rendelésemet tészem…” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosban című tanulmánykötet és dokumentumgyűjtemény OTKA-támogatással készült, ezért nyomtatott példányaihoz prof. dr.Homoki-Nagy Mária segítségével lehet hozzájutni.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Újszászi Ilona


A 90. Ünnepi Könyvhétről írtuk:

 

Az SZTE utcára viszi a tudományt a 90. ünnepi könyvhéten is

 

Könyvhét 2019 – Grecsó Krisztián, az SZTE volt hallgatója ajánlásával nyílt meg az olvasmányok ünnepe


Könyvhét 2019 – Társasjátékokkal rendhagyó tanórát prezentáltak, a Dugonics téren bemutatóztak az SZTE történelem szakos hallgatói

 

Könyvhét 2019: Lehetséges? – az SZTE TTIK mesterszakoshallgatójának mesekönyve a környezetvédelemről

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig
  • szeptember 20.
    12:00 - 13:00
  • szeptember 20.
    14:00 - 15:00
    Az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 20.
    16:00 - 17:00
    Program:
    16.00 Megnyitó
    16.15 Boros Gábor (KRE-ELTE): Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
    16.45 Kérdések és válaszok
    17.00 Rembeczki Eszter (SZTE): Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában
    17.20 Schmal Dániel (PPKE)
    17.40 Pavlovits Tamás (SZTE): A kora újkori filozófiai kánon problémái
    18.00 Szünet
    18.15 Vita
  • szeptember 20.
    16:00 - 18:00
    At the opening event of the 2019/20 season, IATEFL Creative Café hosts Beatrix Price (ELTE), an experienced teacher and teacher trainer, who invites us to explore aspects of teaching young learners and upper primary pupils.
    Movement And Games in the (Interactive) Class - MAGIC: We are not magicians but we can bring some MAGIC into the EFL classroom. With movement and games, songs and rhymes we can engage our learners, help serve their physical development and support flexible, mobile thinking. With different low- and high-energy level activities we can maintain good discipline, create an ideal framework for the lesson and optimise timing to achieve lesson objectives. We can develop our learners’ fine and gross motor skills through movement, their imagination through role-play and their social competence through group and pair work. Second language acquisition is a fairly long but delightful journey for the child, full of excitement and challenge, from movement to understanding, from a global, universal totality to individual mastery.