SZTE Info

Kiemetj_Diplomaciai_lexikon_IMG_9786

Szócikkek a Diplomáciai lexikonból az SZTE munkatársainak a közreműködésével

Kötelező olvasmány is lehetne, mert annyira hasznos A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve, azaz a Diplomáciai lexikon. Az online és nyomtatott formában egyaránt elérhető, két műfaj előnyeit ötvöző, a külpolitikai és a hétköznapi protokollban ugyanolyan jól használható kiadvány létrejöttében az SZTE oktatói is részt vettek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Épp a diplomácia meghatározása hiányzik a Diplomáciai lexikonból, bár a diplomácia mibenlétét több oldalon át taglalja a kiadvány – hívta föl a figyelmet a kézikönyvként is jellemezhető kötet szerkesztőbizottságának az elnöke, Martonyi János. Az SZTE professor emeritusa, a volt külügyminiszter régi dilemmáját is megosztotta a szegedi könyvbemutató hallgatóságával. – Külügyminiszterként sem tekintettem magamat diplomatának, hiszen nem tanultam a diplomáciát, hanem – belekerülve a politikába – kaptam egy feladatot, ami erre a területre esett.


Diplomaciai_lexikon_IMG_9778

 

Régi vita a világban, hogy ki és mi az első a „hódításban”, egy adott terület irányításában? Sokan vélik úgy, hogy a katona, azaz a „zászló”, a flag szerepe a döntő. Mások szerint a kereskedő, azaz a gazdaság, a trade szerepe meghatározóbb. A harmadik válasz-változat a missszionárius, azaz a „Szentírás, a Védák, stb.” szimbólumában rejlő eszmék, a kultúra, az ideák, a vallás, a művészet összességének a jelentősége mellett érvel. Erre, arra és amarra is akad példa a történelemben. Mindebben hol a szerepe a diplomatának? Martonyi János szerint mindhárom – szimbólumokkal is kifejezhető – válaszban ott a diplomata. A diplomata „harcol” a hazája érdekeiért, „gazdasági” érdekérvényesítő, de kultúraközvetítő és „misszionáriusként” értékek közvetítője is. Mindezek mögött ott a diplomácia normarendszere: a diplomata erkölcsi normái, illetve a nemzetközi jog, amelyre a diplomata hivatkozik – sikerrel vagy sikertelenül. E munka összes területét átfogja a Diplomáciai lexikon főcímű és A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve alcímű kötet.

 

– Mi a külpolitika és a diplomácia viszonya? – kérdezte önmagától is Martonyi János. Válaszában kifejtette: a diplomácia a külpolitika egyik eszköze. A további, lehetséges eszközök közé sorolta a különböző – így például a gazdasági, katonai – nyomásgyakorlást, a valós fegyverekkel vívott háborút, vagy újabban ide tartozik a cyberháború is. – A békés megoldások keresésének a lényege, hogy a külpolitikai célok elérésének minél nagyobb részét tegye ki a diplomácia.


Diplomaciai_lexikon_1_IMG_9774

 

Oroszlánrészt vállalt az internetről ingyen letölthető Diplomáciai lexikon elkészítéséből az adminisztratív főszerkesztő, Sáringer János. Megszámolta: a – közvetve vagy közvetlenül –100 személy munkáját tartalmazó kötet 10 fejezetből, 1 millió 850 ezer leütésből, 220 oldalból áll. A kiadvány használhatóságát növeli, hogy a lexikonban található szócikkek címszavainak betűrendes mutatójával indul a kötet. Ez segíti az eligazodást a 10 témakör – diplomáciai kapcsolatok, nemzetközi jog és szervezetek, külügyi, illetve konzuli igazgatás, Európai Unió, biztonságpolitika, nemzetközi gazdasági és sportkapcsolatok, kulturális diplomácia, protokoll – szócikkei között. Tehát a fejezetek határozzák meg a tartalmat, azokon belül betűrendben találhatóak a szócikkek.

 

Mi legyen az „ültetési rend”, kiket ültessünk egymás mellé színházban, gépkocsiban és hintóban? Megtudhatjuk a Diplomáciai lexikon Protokoll fejezetéből. A Címszójegyzékből kiderül az is, hogy ha például az „irányelv” jelentését akarjuk elmagyaráztatni magunknak, akkor az Európai Unió fejezethez kell lapoznunk; ellenben a KGST mozaikszó feloldását és e nem is oly távoli múltat idéző szervezet szerepét felidézendő a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejezeten belül kell keresgélnünk; míg ha „Nobel-díj” szócikkét szeretnénk elolvasni, azt a Kulturális diplomácia című fejezetben leljük.

 

– Három olvasórétegnek készült a kötet. A nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődők mellett a külügyi szolgálatban tevékenykedőknek, illetve a diákoknak és egyetemistáknak szól a Diplomáciai lexikon – hívta föl a figyelmet a szakmai főszerkesztő. Bába Iván kiemelte: a kötet végén a Magyarország külügyminisztereként, diplomatájaként 1848 óta dolgozó személyek életrajza után a szócikkek 78 szerzőjének „névjegye” zárja a kötetet. Itt olvasható az SZTE munkatársai közül például „Csernusné Dr. Tóth Annamária nyelvész”; „Dr. Kruzslicz Péter Pál Dr. jur. MA”; „Dr. Monok István egyetemi tanár”; „Dr. Nádasdi Péter PhD” munkásságának az összefoglalója is.

 

A Diplomáciai lexikon bemutatóját a Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklub Egyesülete, a SZAB Filozófiai és Történelemtudományi Szakbizottsága, valamint az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Központja szervezte. A 2019. február 21-i programon részt vett több szócikk szerzője, köztük az SZTE oktatói és kutatói közül például Pál József professzor, valamint a kötet kulturális diplomácia témakörét is koordináló, a szerkesztőbizottság tagjaként is dolgozó, a rendezvény házigazdájaként is szerepet vállaló Csernus Sándor.

 

Az MTA SZAB Tudósklub Egyesülete rendezvényén bemutatták a Diplomáciai lexikon szerkesztőbizottsága alelnökének, Marinovich Endrének a1315 nap – Antall József miniszterelnöksége című, valamint a lexikon adminisztratív főszerkesztője, Sáringer János Iratok az Antall-kormány külpolitikájához és diplomáciájához II. című könyvét is.

 

SZTEinfo – szöveg és fotó: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 15. 08:00 - 19. 23:59
  • október 17. 00:00 - 19. 00:00
    Szeretettel invitálunk minden érdeklődő kutatót, tanárt, fordítót, művészt és színházzal foglalkozó szakembert, valamint egyetemi és PhD hallgatót a „Jágónak” Shakespeare-konferenciára, melyet 2019. október 17-19. között tartunk a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Hagyományainkat követve olyan fórumot szeretnénk teremteni, amely az egyént és a közösséget egyaránt segíti munkájában, terveinek alakításában és megvalósításában. Lehetőséget kívánunk biztosítani a szakma képviselői számára, hogy megosszuk egymással azokat a problémákat, amelyekkel a változó egyetemi-kutatói-alkotói környezetben szembesülünk. A konferencián a részvétel többféleképpen is lehetséges: 20 perces konferencia-dolgozattal, 20 perces projekt-bemutatóval, más résztvevők munkáihoz kapcsolódó korreferátummal, a kerekasztal-beszélgetést előkészítő vitaindítóval, illetve auditáló résztvevőként. Konferenciánk idei témájával egyszerre kívánunk reflektálni a shakespeare-i örökség folyamatos jelenvalóságára és kihívásaira. Minden Shakespeare-rel kapcsolatos munkát szívesen látunk, magyar vagy angol nyelven. Kérjük, az alábbi linken található regisztrációs űrlapon jelentkezzen a konferenciára 2019. július 1-ig. Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdcEY-daAyEDfkgj3e8fw-EgkXYOPs67Rf5cbTFokePmBn_FA/viewform?usp=sf_link A dolgozatok és projektleírások szövegét szeptember 1-ig várjuk (a vitaindítókat és a korreferátumokat nem kell előre beküldeni).
  • november 28. 08:00 - 30. 16:00
    Interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia.