SZTE Info

Kiemelt_Bojte_Cs_JGYPK

„Minden gyerek egy-egy csoda” – vallja Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója

25 éves létezése óta több mint 6 ezer nehéz sorsú magyar származású gyereknek nyújtott menedéket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az erdélyi szervezet alapítójával, Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel a Hátrányos helyzetű társadalmi és csoportok és gyermekek címmel az SZTE JGYPK-n tartott szemeszternyitó előadása előtt, illetve az alapítvány és az SZTE JGYPK közötti együttműködéséről szóló megállapodás aláírását követően beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A Dévai Szent Ferenc Alapítványt 1993-ban hoztuk létre. Valójában a gyerekek hívták életre, mert jöttek, koldultak, s előbb csak egy-egy ebédre, vacsorára fogadtuk őket, de aztán nem is akartak már nagyon elmenni. Ezért szerveztünk nekik egy tábort, aminek a végén, amikor mondtuk, hogy „Most már haza lehet menni!” a gyerekek sírva kérdezték tőlünk: „Miért nem tartanak egy éves tábort?”… Innen indulva idén már a 26-27. „éves tábornál” tartunk – összegezte Böjte Csaba, miként született meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, amely 2019-ben Erdély 82-83 három helységében tevékenykedik.


Bojte_Csaba_p1

 

 

„A játék fontos része a pedagógiának”

 

Erdély területének négyzetkilométerei alapján nagyobb, mint a jelenlegi Magyarország, ezért aztán a Dévai Szent Ferenc Alapítvány – Temes megyéhez tartozó – zsombolyai házától a kovásznai otthonig több mint 500 kilométert utazik Böjte Csaba. A ferences szerzetes elmondta: az „alapítvány házai” között van olyan, amely „bentlakás”, vagyis kollégium, de a többség olyan „ház”, ahonnan a gyerekek – a magyarországi napközihez hasonlóan étkezést is biztosító közös tanulás, szakkört mintázó foglalkozás, illetve a tanulószoba után, délután vagy este – haza mennek.

 

– A gyerekotthon egész évben működik, így aztán karácsonytól a nyári vakációig, majd karácsonyig, vagyis egész évben jól jön, ha segítséget kapunk fiatal pedagógusoktól, akik szeretnek együtt játszani vagy tanulni a gyerekekkel. Meg vagyok arról győződve, hogy a játék fontos része a pedagógiának. A versmondástól kezdve a szorzótábla kikérdezéséig sok mindenben tudnak nekünk segíteni a Szegedi Tudományegyetem gyakorlatra hozzánk érkező hallgatói is. „Mindenevők vagyunk”, amit egy pedagógus nyújtani tud, azt mi örömmel és szeretettel fogadjuk – fogalmazott, amikor arról kérdeztük, milyen segítségnek örülnének a legjobban.


Bojte_Cs_JGYPK_1

 

Az elmúlt 25 évben több mint 6 ezer gyereket fogadott be Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A 2019. szeptember 9-én kezdődő romániai tanévben 1800-1900 gyerekről gondoskodnak.

 

– A pontos létszámot a tanév kezdete előtt nem lehet tudni, mert a szegény ember nem tervez előre: „esik – suppan” – magyarázta. – Ez úgy van, hogy „Fogorvoshoz ki megy el holnap? Hát, akinek fáj a foga.” És „Gyerekotthonba ki megy be? Hát, akinek baja van.”

 

A legtöbb gyerek szórványból kerül az alapítványi „házakba”, jórészt Erdélynek azon vidékeiről, amerre a magyarok kisebbségben élnek.

 

– A legkisebb gyerekünk? – kérdezett vissza. – Hát az még meg sem született, mert anyaotthont is működtetünk – hárította el Böjte Csaba a „leg”-ekkel kapcsolatos kérdést arra hivatkozva, hogy minden korosztályból fogadnak segítségre szoruló fiúkat és lányokat – Az eddig befogadott hatezer gyerekünk szülei között egy olyanról se tudok, aki érettségizett vagy egyetemet végzett volna. Ezt a réteget próbáljuk beemelni a társadalomba. Az elmúlt 25 évben azt tapasztaltam, hogy Isten selejtet nem teremt: minden gyerek egy-egy csoda.

 

 

„Ezt a régi a bolhacirkuszt fejezzük be!”

 

Ferences novíciusként két hétig a szegedi kolostorban élt Böjte Csaba. Így aztán mint a város egykori lakója is tudja: a Szegedi Tudományegyetem, amely a női klinika szülészetének és az anyatejgyűjtő állomásnak a működtetésétől kezdve a közoktatáson és egyetemi képzésen át a kutató laboratóriumok és a csillagvizsgáló fenntartásáig számos funkciót ellát, végig kíséri a dél-alföldi régióban élő ember életét a születéstől a halálig. Egy ilyen sokrétű állami intézmény miként működhet együtt a ferencesek alapítványával, amely nehéz sorsú erdélyi gyerekeknek nyújt menedéket?


Bojte_Cs_bolhacirkusz_1

 

– Halottak a bolhacirkuszról? A két világháború közötti látványosságról, az „idomárának” a tenyerén ugráló bolhákról? – válaszolt a kérdésre kérdéssel Böjte Csaba. – A mutatvány úgy történt, hogy a bolhára ráraktak egy poharat, s ahogy ugrott a bolha, nagyokat koppant a pohár belső falán. Ilyen „tapasztalatok” után a bolha akkor is az „idomár” tenyerén maradva ugrált, amikor már nem is tartotta fölé a poharat – magyarázta és tenyerén mutatta. – Azt gondolom, hogy a mi népünk is ilyen bolhacirkuszt folytat. A kommunizmus végén lebontották a vasfüggönyt, több irányban alig észrevehetőek vagy eltűntek az országhatárok, de a fejünkben megmaradt, hogy „Magyarország véget ér Nagylaknál”. Holott nem így van! Azt mondom: ezt a régi a bolhacirkuszt fejezzük be! Mert a magyarországi emberekhez tartozik a Retyezát-hegység a tavaival ugyanúgy, mint ahogy hozzám, erdélyi emberhez a Balaton, mert nem vette el senki tőlem, tőlünk ezt a tágas hazát, amely keresztül-kasul látogatható. Megfoghatjuk egymás kezét! Nem is szűkíteném le ezt a most induló együttműködést csakis a szegedi egyetem tanárképző karának a falai közé. Ne csak az intézmények közötti kapcsolatokra gondoljunk, hanem a mögöttük meglévő hajszálerekre is: minden látogatás bővíti az emberek közötti – komák, sógorok, barátságok, szerelmek alkotta – hálót.


Bojte_Cs_bolhacirkusz_2

 

A szegedi fiatalok, az iskolai osztályok, vagy éppen a vállalkozók ugyanúgy gondolhatnák: Bethlen Gábor szülőházát vagy Vajdahunyad várát bármikor megnézhetik, s kirándulás közben útba ejthetik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány valamelyik „házát”, ahol vendégként fogadják őket, ugyanakkor megismerhetik, és sokféle módon segíthetik az ott élő vagy a délutánjaikat ott eltöltő gyerekeket. – Mi ott idegenvezetést is adhatunk, de néptánccsoportunk is van, s a táncosaink szívesen föllépnek itt vagy bárhol, ahova hívják őket… – hozott egy újabb példát a kölcsönösségre Böjte Csaba.

 

 

„Menjetek és tanítsatok!”

 

Négy ferences szerzetes él Déván. A 810 éve, 1209-ben alapított ferences rend nem tartozik kifejezetten a katolikus egyház „tanító rendjei” közé.

 

– Jézus, mielőtt mennybe ment volna, azt mondta a tanítványainak: „Menjetek és tanítsatok minden népet!” Az oktatás, a nevelés Isten akarata – válaszolta Böjte Csaba, amikor azt kérdeztük: miben látja egy szerzetes és egy pedagógus feladatának a hasonlóságát és különbözőségét. – Ugyanaz az alapcél: a jól kiművelt emberfőnek több esélye van az életben boldogulni.

 

Lelkiség napot többször is tartott már a „Csillag”-nak nevezett Szegedi Fegyház és Börtön falai között Böjte Csaba. Sok-sok előadásához hasonlóan a saját életéből vett példákkal a „karácsony üzenetét” vitte az elítélteknek is. A „Csillagban” gyűjtött tapasztalatát összegezve hangsúlyozta: az ottani 1600-1700 elítélt és fogva tartott átlagbüntetése 11 év 8 hónap, ugyanakkor az átlag iskolázottságuk nem éri el a 6 osztályt. Szerinte ebből világosán lehet látni: az a gyerek, amelyik az oktatás jótékony hatásából nem annyira részesül, lehet, hogy nem adófizető állampolgár lesz, hanem talán börtöntöltelék.


Bojte_Cs_szemeszternyito

 

– Köszönet jár mindenkinek, aki a gyerekeinkkel foglalkozik – hangsúlyozta a szerzetes. – Mert a gyerek olyan, mint a tűzre tett étel: ha nem keveri az ember, akkor odaég - fogalmazott. A szerzetes szerint a gyerek – minél többen foglalkoznak vele, vagyis – minél több kézen megy keresztül, annál finomabb lesz.

 

Az SZTE több kutatócsoportja foglalkozik a pedagógiai módszerek megújításával. Ezekre az eredményekre – Böjte Csaba szerint – azok az állami iskolák is fogékonyak lehetnek, ahol a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által patronált gyerekek tanulnak.


Szemeszternyito_Bojte_Cs

 

– A román államnak vagy a magyar pedagógusszövetségnek megvannak a maga eszközei és prioritásai, amik alapján dolgoznak. Hozzánk délután érkeznek a gyerekek, akkor foglalkozunk velük. A mi szerepünk más, mint a pedagógusoké, mert mi a szülőket helyettesítjük az olyan gyerekek életében, akiknek a családjában szükség van erre – hangsúlyozta Böjte Csaba ferences szerzetes. – Remélem, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel most induló együttműködés olyan ajtót nyit ki, amelyen keresztül sokkal többen jönnek át, mint eddig, s nem csak pedagógusok, illetve azt gondolom, mi is egy olyan kaput tárunk ki, ami a romániai magyar oktatásnak is jót tesz.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ocskó Ferenc

 

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány közötti együttműködésről, az ezt bemutató sajtótájékoztatóról, Böjte Csaba itteni látogatásáról a képgaléria megtekinthető itt; az összefoglaló videó megtekinthető itt.

 

Korábban írtuk:

Böjte Csaba szemeszternyitó előadást tart az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig
  • szeptember 20.
    12:00 - 13:00
  • szeptember 20.
    14:00 - 15:00
    Az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Onkológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 20.
    16:00 - 17:00
    Program:
    16.00 Megnyitó
    16.15 Boros Gábor (KRE-ELTE): Megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában
    16.45 Kérdések és válaszok
    17.00 Rembeczki Eszter (SZTE): Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában
    17.20 Schmal Dániel (PPKE)
    17.40 Pavlovits Tamás (SZTE): A kora újkori filozófiai kánon problémái
    18.00 Szünet
    18.15 Vita
  • szeptember 20.
    16:00 - 18:00
    At the opening event of the 2019/20 season, IATEFL Creative Café hosts Beatrix Price (ELTE), an experienced teacher and teacher trainer, who invites us to explore aspects of teaching young learners and upper primary pupils.
    Movement And Games in the (Interactive) Class - MAGIC: We are not magicians but we can bring some MAGIC into the EFL classroom. With movement and games, songs and rhymes we can engage our learners, help serve their physical development and support flexible, mobile thinking. With different low- and high-energy level activities we can maintain good discipline, create an ideal framework for the lesson and optimise timing to achieve lesson objectives. We can develop our learners’ fine and gross motor skills through movement, their imagination through role-play and their social competence through group and pair work. Second language acquisition is a fairly long but delightful journey for the child, full of excitement and challenge, from movement to understanding, from a global, universal totality to individual mastery.