Bezár

Hírarchívum

Hell István író és rendező, Hell Nikolett dramaturg és rendezőasszisztens, Simoncsics Pál koreográfus, Mikola Gergő színművész és Dr. Szalárdy Levente, a produkció zeneszerzője

A fiatalember, aki végigrohant Magyarországon – táncdráma ősbemutató a kultusz nélküli Petőfi Sándorról

A fiatalember, aki végigrohant Magyarországon – táncdráma ősbemutató a kultusz nélküli Petőfi Sándorról

2023. június 05.
5 perc

Jövendölés címmel új táncdrámát visznek színre Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Kisszínházban vasárnap 15 órától és hétfőn 19 órától. Az Egyetemi tavasz záróeseményét sajtótájékoztatón mutatták be az alkotók, Hell István író és rendező, Hell Nikolett dramaturg és rendezőasszisztens, Simoncsics Pál koreográfus, Mikola Gergő színművész és Dr. Szalárdy Levente, a produkció zeneszerzője, az SZTE neurológiai klinikájának adjunktusa.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Petőfi Sándor alakját a kor különféle törekvései mára mítoszokba zárták, költészetét kanonizálta az irodalom, a fiatalembert pedig, aki „végigrohant Magyarországon” végleges értelmezések tartják távol tőlünk. Ennek a buroknak a feltörésére tesz kísérletet a költő születésének 200. évfordulóján a Jövendölés című produkció.

A szegedi árvízi táncdráma 2019-es előadása után Hell István író-rendező, Szalárdy Levente zeneszerző, Simoncsics Pál koreográfus, valamint Hell Nikolett dramaturg újra a három művészi kifejezésmód együtteséből visz színre produkciót. Közös néptáncos múltjukból hozzák az új darab népművészeti ihletettségét, korábbi közös színpadi munkáikból pedig a magabiztosságot, hogy a lebontott hagyományból, a sorokra szétszedett versekből, a sokféle tájegységből komponált zenéből és táncból egységes színpadi mű lesz.

Hell István író és rendező víziója szerint a darab messze áll az irodalomértelmezéstől, nem elméleti kérdéseket vet fel, hanem Petőfi költészetét és személyiségét ébreszti meg. Hell Petőfi-narratívája a sorsába rohanó fiatalemberről szól, aki képes volt akár a küszöbön konfliktusba kerülni írótársaival és lobogó érzelmi hullámokban állt élére a kor mozgalmainak.

Hell István és Hell Nikolett

Apa és lánya: Hell István és Hell Nikolett. Fotó: Zentai Péter.

A kiváló televíziós rendező, Hell István a produkció sajtótájékoztatóján elmondta, ahogyan a Petőfi-kultuszok jelentéseit felbontották, úgy a zene és a tánc népi ihletettsége sem marad meg a megszokott fesztiválszerű előadásoknál.
- Azt vettük szemügyre, hogy egy érzékeny ember hogyan reagál a korára; megtartottuk életéből a forradalom, a tájleíró költészet vagy a költői misztérium kérdéseit, de ezeket nem lineárisan, hanem érzelmi úton próbáltuk újra összeállítani.

A darab dramaturgja és rendezőasszisztense, Hell Nikolett azt emelte ki, hogy a versek és a szövegek mellett a tánc is valóságos olvasandó textusként működik az előadásban, mivel a jelenetek érzelmi töltéseit igyekeztek táncnyelven is megformálni:
- A tánc nem illusztráló funkciójú, hanem másfajta értelmezéseket is meg tud nyitni, vagyis elgondolkodtató is lesz, nemcsak látványos.

Simoncsics Pál koreográfus arról beszélt, hogy a szövegkönyv alapján Hell Nikolett dramaturg megjelölte számára azokat a drámai pozíciókat, amelyekhez koreográfusként táncokat keresett. A néptáncról úgy gondolja, állandó kísérletezés új tartalmakat megfogalmazni vele; a néptánc rendszerint örömteli események, mulatságok kifejezéseként kerül színpadra, ebben a darabban azonban volt, hogy csatát, forradalmat kellett megragadnia.
- Igyekeztem a legmegfelelőbb néptáncos formanyelvet alkalmazni, de úgy éreztem, ehhez több ponton szükség van egy egyéni, általam elgondolt tánc formanyelvre is - mondta Simoncsics Pál.

A darabhoz illően a koreográfus nem egyetlen tájegység motívumelemeit követte, hanem különféle tájegységek táncaiban kereste azokat a koreográfiákat, amelyekben lelkiállapotokat kifejező mozdulatokat ismert fel.

Simoncsics Pál és Hell Nikolett

Simoncsics Pál és Hell Nikolett. Fotó: Zentai Péter

Az alkotók előre jelezték, ahogyan a szöveg nem versmondásra épül és a tánc sem fesztiváltánc, a darab zenéje is 21. századi feldolgozás, nem pedig adatközlői pontosságú népzene.

A zeneszerző és kutatóorvos Dr. Szalárdy Levente elmondta, a darab zenei anyagát a musicalhez vagy az operához hasonlóan kisebb egységek egymásra épüléséből valósította meg.
- A produkció a zeneszerző szemszögéből képekből áll, én pedig sokkal inkább érzem magam a festő szerepében, mert valójában a zene és a tánc feladata az, hogy a belső érzelemvilágot és a látványvilágot hangokkal és mozgással megfesse.

Dr. Szalárdy Levente neurológus kutatóorvos, egyetemi adjunktus (SZTE), a darab zeneszerzője

Dr. Szalárdy Levente neurológus kutatóorvos, egyetemi adjunktus (SZTE), a darab zeneszerzője

Az összehangolás, akárcsak a tánc esetében, a zeneszerzőnek is sok egyeztetést igényelt:
- A szövegkönyvtől el kellett jutni odáig, hogy a zene és a tánc szervesüljön az előadásban, mondta Szalárdy Levente. - Ismerni kellett, melyek azok a pontok, ahol ezek a tartalmak a megértést segítik, és melyek, ahol a szövegtől át is veszik az értelmezés szerepét.

Szalárdy Levente a népzenéről úgy gondolja, számos esetben megköti a zeneszerző kezét, más esetben pedig eszközöket ad a szabad zeneíráshoz. A tájegységek, falvak zenéit ő is az előadás belső indoklása szerint használta fel, ami miatt nem tartja kizártnak, hogy a „folkcsendőrök” rosszallással fogadják majd a feldolgozást.
- Úgy használom a népzenei autentikát, ahogyan az darab világát leginkább szolgálja. Ugyanez igaz a hangszerelésre is: a feldolgozás a 21. század hangszerelési igényeit elégíti ki, és ebben megfér egymás mellett a mezőségi ritka magyar a reggae-vel és a kapudöngető metállal.

A sajtótájékoztatón a Petőfi szerepét alakító Mikola Gergő színművész arra hívta fel a figyelmet, hogy a színész az adott szerep belső monológját keresi, vagyis azt, hogy mi zajlik ama sorok mögött, amelyek elhangzanak a színpadon. Hell Istvánnak pedig, így Mikola Gergő, ezt a belső monológot sikerült megírnia.

Mikola Gergő színművész és Simoncsics Pál koreográfus.

Mikola Gergő színművész és Simoncsics Pál koreográfus. Fotó: Zentai Péter


Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház, Kisszínház (Szeged, Horváth Mihály u. 3.)
Időpont: 2023. június 11. vasárnap 15.00 óra; június 12. hétfő 19.00 óra

Szereposztás:

Petőfi Sándor: Mikola Gergő
Talán Petőfi: Kosztolányi József
Petőfit táncolja: Fülöp Ádám
Szendrey Júlia: Brimo Widad
Sass István: Rédei Roland
Orlai Petrich Soma: Gyekiczki Balázs
Pákh Albert: Tari Balázs
Szeberényi Lajos: Bús Marcell
Petrovicsné: Vajda Júlia

Közreműködik a Szeged Táncegyüttes, a Délikert Táncegyüttes, a Szegedi Egyetemi Színház, a Suhancok, továbbá zenei közreműködők Dr. Szalárdy Levente, Gergely Gábor és a Gyantár zenekar

Zeneszerző: Dr. Szalárdy Levente
Koreográfus: Simoncsics Pál
Koreográfus asszisztens: Papp Nóra
Díszlet: Tóth Kázmér
Dramaturg/rendezőasszisztens: Hell Nikolett
Szövegíró és rendező: Hell István H.S.D.


Panek Sándor

A Borítóképen: A Jövendölés című produkció sajtótájékoztatója a Szegedi Tudományegyetemen. Fotó: Zentai Péter

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek