Prof. Dr. Szabó Gábor rektor meghívására a Szegedi Tudományegyetemre látogatott csütörtökön
Dr. Varga István, a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere, valamint
Dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke. Programjuk során megismerkedtek az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével, valamint megtekintették az elmúlt öt év kiemelt infrastrukturális beruházásait.
Dr. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, illetve Dr. Csopaki Gyulát, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökét Prof. Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora,
Prof. Dr. Kiricsi Imre kutatás-fejlesztési és innovációs rektorhelyettes,
Prof. Dr. Rácz Béla stratégiai rektorhelyettes,
Prof. Dr. Palkó András, a tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese,
Prof. Dr. Penke Botond akadémikus, a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) koordinátora, illetve
Dr. Gyimóthy Tibor, az SZTE TTIK Szoftverfejlesztési Tanszék vezetője fogadta a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.
Az SZTE szakemberei az egyetemen folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel ismertették meg a vendégeket. Prof. Dr. Kiricsi Imre elmondta: az SZTE K+F+I aktivitása a legerősebben öt nagy területen, az élet-, a környezet-, az anyag- és az informatikatudományban, valamint a mezőgazdaság- és élelmiszertudományban jut érvényre. Az egyetem kutatói évről évre többet publikálnak, cikkeiket is egyre növekvő számban citálják. Az SZTE az utóbbi években igen aktívan és sikeresen vett részt a különböző állami és európai uniós pályázatokon. Kooperációs kutatási központ jött létre, mely a hároméves támogatási időszak lejártával jelenleg zrt.-ként működik, és regionális egyetemi tudásközpontok létesültek. Az ipari partnerek nem csak a régióból kerülnek ki, az egyetemi kutatócsoportok számtalan magyar és külföldi vállalkozással működnek együtt a K+F+I területén.
A sikeres innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként 28 szabadalmi bejelentés született az SZTE-n, melyek közül 16 már nemzetközi fázisba jutott – árulta el Prof. Dr. Kiricsi Imre.
Az egyetemen a kooperációs kutatási központ (DEAK) volt az első olyan projekt, amelyben az alapkutatás mellett szervezett formában is megjelent az iparorientált kutatás. A DEAK-ban többek között orvosi képalkotással, kozmetológiával, hulladék-újrahasznosítással kapcsolatos fejlesztések történtek. A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban (KNRET) egyebek mellett a biogáz-termelésre, a bioetanol- és biodízel-előállításra dolgoztak ki új, hatékony eljárásokat. A pályázati támogatás lejárta után ez a központ is folytatja működését, az elmúlt egy év során 300 millió forint saját bevételre tett szert az ipari partnerek fejlesztési igényének kiszolgálásával.
Prof. Dr. Penke Botond akadémikus elmondta, az elmúlt öt évben a DNT kutatói elsősorban azt vizsgálták, milyen folyamatok játszódnak le az emberi agyban és erekben az öregedés nyomán. A kutatások eredményeként két olyan ígéretes alapvegyületet sikerült előállítani, melyekkel az elvégzett állatkísérletek szerint lelassítható az Alzheimer-kór, és javíthatók a memóriafunkciók. Ezek a vegyületek esélyesek arra, hogy öt-nyolcéves munka után a klinikai kipróbálás kettes, hármas fázisába jutó gyógyszerek lehetnek.
Dr. Gyimóthy Tibor hangsúlyozta, az egyetemen világviszonylatban is kiemelkedő színvonalú szoftverminőséggel kapcsolatos kutatások zajlanak olyan partnerekkel, mint az IBM, a SUN vagy a Nokia. Fontosak a beágyazott- és mobilrendszerekkel kapcsolatos fejlesztések, ezen a területen a szegedi kutatók már tizenöt éve együtt dolgoznak a Nokiával, és az egyetemen működik az ország legnagyobb nyíltforrású szotverfejlesztő központja is.
Az SZTE vezetése részéről elhangzott, fontos lenne, hogy az egyetemi tudásközpontok támogatása – ha csökkenő mértékben is – a hároméves finanszírozási időszak lejárta után is folytatódjon, mivel az alapkutatásokból kiinduló fejlesztések többségét nem lehet befejezni ilyen rövid idő alatt.
Prof. Dr. Szabó Gábor kifejtette: az SZTE fontos feladatának tartja a klebelsbergi hagyományok ápolását. 2009-ben az ELTE után Szegedre vették föl a legtöbb elsős hallgatót, több mint 9200 főt. Mindez annak a bizonyítéka, hogy a szegedi univerzitáson hatékony és minőségi tömegképzés folyik, amit elitképzés szintű mesterképzés egészít ki. Az oktatási piramis csúcsán pedig a 19 kiváló doktori iskola helyezkedik el.
Dr. Varga István miniszter úgy foglalta össze a látogatás tapasztalatait, hogy kiterjedt és alapos munka folyik a Szegedi Tudományegyetemen. A pályázati sikerek a jól átgondolt és eredményesen megvalósított, következetesen végigvitt stratégiát jelzik. Külön örömmel nyugtázta, hogy az intézmény rengeteg ipari partnerrel működik együtt határokon innen és túl, s alkalmazott kutatási aktivitása a piaci igényeihez igazodva kiválónak mondható.
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint az NKTH elnöke a prezentációkat követően megtekintette az SZTE szívét, a József Attila Tanulmányi és Információs Központot. Ezután a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont épületét látogatták meg, s részletes tájékoztatást kaptak az ott folyó kutatásokról. Az út következő állomása a 2007-ben felavatott újszegedi „biológus épület” volt, ahol
Prof. Dr. Kovács Kornéllal, az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával és
ifj. Duda Ernővel, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatójával találkoztak a vendégek. A program az Öthalmi Diáklakások 2009 nyarán felújított épületének megtekintésével zárult: itt Prof. Dr. Szabó Gábor rektor és
Dr. Tráser Ferenc gazdasági és műszaki főigazgató vezette körbe a minisztert és az elnököt.
