SZTE Info

Rektorok nyilatkozata a felsőoktatási törvényről

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nyilatkozat
(2011. szeptember 22.)

Az új felsőoktatási törvény, illetve a felsőoktatás átalakítása évtizedekre kiható következményekkel jár Magyarország gazdasági, kulturális fejlődésére. A Kormány által elfogadott törvény-koncepció ismeretében, a BME, DE, ELTE, PTE, SE és SZTE rektoraiként kötelességünknek érezzük néhány alapvető kérdésben közösen is állást foglalni.

  1. Továbbra is egyetértünk minden olyan törekvéssel, amely javítja a magyar felsőoktatás minőségét és eredményességét, szerkezetét a társadalmi és a piaci igényekhez igazítja, továbbá a felsőoktatás szereplőin hatékonysági mutatókat kér számon.

  2. Tudomásul vesszük, hogy az ország felemelkedése és hosszú távú versenyképessége jelenleg a költségvetés terheinek csökkentését teszi szükségessé. Megértjük, hogy nem megkerülhető a felsőoktatás jelentős átalakítása.

  3. Elkötelezettek vagyunk mindazon, az ország jövője szempontjából hasznos reformok megvalósításában, amelyek révén intézményeink értékei megőrizhetőek, és amelyek intézményeinket hosszabb távon is tartósan értékeket termelő, fejlődési pályán tartják.

  4. Elismerjük az oktatási kormányzat törekvését, amellyel a kora tavaszi állapothoz képest jelentős új elemekkel kívánta javítani a Koncepciót.

  5. Fontosnak tartjuk, hogy az új Ftv. még az őszi időszakban a Parlament elé kerüljön, ezért tudomásul vesszük, hogy a koncepció további, újabb átdolgozására nincs idő.

Nyomatékkal kérjük azonban, hogy az oktatási kormányzat a törvényalkotás során vegye figyelembe alábbi észrevételeinket:

  1. Intézményeink küldetése az egyetemes tudás és kultúra megőrzése, fejlesztése és közvetítése, ahol a humán és reál műveltség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ezt a felsőoktatási rendszernek is tükröznie kell, ezért a teljes képzési szerkezetben az egyes területek közötti arányok nem válhatnak irreálissá. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy az oktatáspolitika az ország gazdasági érdekeinek megfelelő preferenciákat érvényesítsen és egyes szakok állami támogatásának csökkentéséről vagy megszüntetéséről döntsön.

  2. Megértettük, hogy az állam, mint fenntartó fokozni kívánja vagyoni és gazdálkodási jogai érvényesülését, de meggyőződésünk, hogy ezt nem lehet a törvény-koncepcióban megfogalmazott „kézi vezérlésen” keresztül megtenni. A felsőoktatás hatékony működését csakis a gazdálkodási, oktatási és kutatási autonómia korlátok nélküli érvényesülése garantálja, aminek a társadalmi elvárásokkal összhangban lévő felelősségvállalással kell párosulnia. Ugyanakkor elfogadjuk, hogy a fenntartó részéről az ellenőrzés szigorúbb formáinak bevezetésére lehet szükség.

  3. A felsőoktatási rendszer hatékonyságához, sőt egyáltalán a működéséhez elengedhetetlen a kiszámíthatóság. Ezért azokban az intézményekben, amelyek fennmaradásával az oktatáspolitika hosszabb távon számol, az átalakítások tervezése során az intézményi folyamatok időszükségletét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A meghatározó folyamatok esetében, mint például a keretszámok változtatása, az ütem nem haladhatja meg az évi 25%-ot.

  4. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az államilag támogatott keretszámok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a munkaerőpiac igényeire, de ezeket az igényeket a felsőoktatás logikájából következően megalapozott munkaerőpiaci előrejelzések, és nem a pillanatnyi állapot alapján kell megfogalmazni.

  5. Az ország érdekeit az szolgálja, ha fiatal diplomásaink tudásukat itthon kamatoztatják. Ennek ösztönzésére elsődleges eszköz a tartalmas életpálya modellek kialakítása. Emellett meg kell találni a leghatékonyabb megoldásokat arra, hogy a diplomások anyagilag is érdekeltek legyenek az itthoni munkavállalásban. A tervezett visszatérítési rendszer számos veszélyt rejt magában, könnyen visszatartó erővé válhat, ráadásul éppen azokon a viszonylag drága képzési területeken (műszaki-, és természettudományok és a kapcsolódó tanárképzés), amelyeken az országban már hiány mutatkozik.

A fentiekben megfogalmazott követelmények teljesülésére vonatkozó kormányzati törekvés a törvény-koncepcióban nem egyértelmű, vagy nem azonosítható. Nyomatékkal kérjük, hogy az új felsőoktatási törvény szövegtervezete csak azután kerüljön a Kormány elé, miután azt, valamint a kapcsolódó jogszabályokat és mellékleteket a megfelelő fórumok előzetesen véleményezték, és a törvényszöveget a vélemények figyelembevételével véglegesítették. Ennek érdekében készek vagyunk arra, hogy ebben a magunk részéről minden segítséget megadjunk még akkor is, ha az igen szűkös időkeretek várhatóan megfeszített munkát követelnek.

Dr. Péceli Gábor
rektor
Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Fábián István
rektor
Debreceni Egyetem


Dr. Mezey Barna
rektor
Eötvös Loránd Tudományegyetem


Dr. Bódis József
rektor
Pécsi Tudományegyetem


Dr. Tulassay Tivadar
rektor
Semmelweis Egyetem


Dr. Szabó Gábor
rektor
Szegedi Tudományegyetem

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *