SZTE Info

Gomba gombának farkasa

A zöldpenész ellen küzdenek a szegedi egyetem kutatói. A Trichoderma nemzetségbe tartozó, agresszív fonalasgombák komoly károkat okozhatnak a mezőgazdasági gombatermesztésben.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A gombatermesztésben jelentős károkat okozó, úgynevezett „zöldpenész” tünetegyüttes kialakulásáért a Trichoderma nemzetségbe tartozó fonalasgombák tehetők felelőssé tájékoztat az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának sajtóközleménye (http://www.sci.u-szeged.hu/kutatas-tudomany-101207/sajtoanyagok/gombakat-tamado). Itt olvasható, hogy az elmúlt években a hazai gombatermesztők a zöldpenészes megbetegedés megjelenését és terjedését észlelték csiperkén és laskagombán, ami agresszív Trichoderma törzsek hazai megjelenésére utal. A zöldpenész verseng a termesztett gombákkal és eldeformálja azok termőtesteit, súlyosan károsítva ezzel az étkezési célokra termesztett gombaállományt.

Az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai – Kredics László egyetemi adjunktus vezetésével – magyarországi, valamint egyéb európai országokból és Iránból származó csiperke-, shiitake- és laskagomba-minták vizsgálata révén próbálták meg azonosítani az agresszív Trichoderma fajokat és a fertőzés lehetséges forrásait. A csoport igazolta, hogy a laskagomba zöldpenészes fertőzésének terjesztésében szerepet játszhatnak a termesztőtelepeken jelenlevő rovarok, és azonosították a fertőzés egy lehetséges forrását is: a T. pleuroticola faj ugyanis előfordul a vadon termő laskagomba természetes környezetében.

A projekt egyik fő célja, hogy a kutatók hasznos információkkal szolgálhassanak a zöldpenész elleni hatékony megelőzési stratégiák és védekezési eljárások kidolgozásához. A szegedi biológuscsoport behatóan tanulmányozta, hogy az agresszív Trichoderma törzsek növekedését hogyan befolyásolja a környezeti körülmények (hőmérséklet, pH-érték, nedvességtartalom) változása, és hogy vannak-e olyan viszonyok, melyek a penészgombák számára nem, de az étkezési célból termesztett gombák számára megfelelőek.

Az eredmények azt mutatják, hogy a zöldpenészt okozó Trichoderma fajok rendkívül szívósak, gyakorlatilag bármilyen, a termesztett gombáknak kedvező hőmérsékleti és pH-értéken képesek a növekedésre. A laskagomba esetében a kutatók azt tapasztalták, hogy az első termesztési szakasz (az úgynevezett átszövetés) utáni fázisban 15-18°C közötti hőmérséklet és 8-9 közötti pH-jú termesztési alapanyag alkalmazásával valamennyire lassítható a penészgombák növekedése. Az elvégzett kísérletek alapján ugyanakkor bizonyos gombatermesztésből izolált baktériumok ígéretes lehetőségnek tűnnek a zöldpenésszel szembeni biológiai védekezés céljaira – ezzel kapcsolatban azonban még további vizsgálatokra van szükség.

A Trichoderma gombákkal kapcsolatban érdekesség, hogy a nemzetségbe tartozó fajok közül néhány éppen hogy növényvédelmi célokra alkalmazható – utóbbi tématerülettel kapcsolatban az SZTE Mikrobiológiai Tanszékén szintén kiterjedt kutatásokat végeznek.

További információk: Dr. Kredics László (SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék), e-mail: kredics@bio.u-szeged.hu

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.