A „jó állam” nyomában

A munkabizottság több mint egyéves múltra tekint vissza, s míg korábban virtuálisan, egy honlap formájában létezett, az elmúlt fél évben kezdtek programokat szervezni kifejezetten azzal a céllal, hogy különböző jogintézményeket interdiszciplináris megközelítésben mutassanak be a hallgatóságnak. Korábban a szerződésről, illetve a kisebbségről tartottak előadásokat. A munkabizottság eddigi legnagyobb vállalkozása az április 26-án megrendezett workshop volt, melynek ötletgazdája Soós Edit, a Politológiai Tanszék docense volt – mondta el megnyitó szavaiban Papp Tekla, a SZAB Gazdasági Jogi Munkabizottságának elnöke. A tanácskozásra 18 előadót hívtak meg, és a prezentált anyagokból a tervek szerint kötet készül.

A jó királytól a jó kormányig

Egy állam(forma) jósága mindig is fontos szempont volt, pontosan tudták az alattvalók, mikor tekinthető valaki jó királynak. Hogy ez ma is központi kérdés, jól mutatja, hogy Magyarországon van például a „jó államért” felelős kormánybiztos. Ahogyan bonyolódott a rendszer, úgy egyre több szereplő osztozott a hatalmon – mondta el előadásában Trócsányi László, az Alkotmányjogi Tanszék professzora, nagykövet. Ma a pénzügyi válság, az eladósodottság, a szegénység és munkanélküliség közepette, az elöregedő társadalmak, a klímaváltozás és a migráció problémájával kell megküzdenie a good govermentnek, az állampolgárok ugyanis a kormánytól, a közigazgatástól várják e kérdések hatékony megoldását. A korábbi, „gyenge állam” koncepciója tehát háttérbe szorul, hiszen elvárjuk, hogy az állam oldja meg a feladatokat – hangsúlyozta a professzor.

Átlátható, hatékony, elszámoltatható

A jó kormányzást általában a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, jellemzi, ami alapvető gazdasági érdek is. Egyre nagyobb igény mutatkozik az átláthatóságra (transzparencia), ez a legfontosabb tulajdonsága egy jó kormányzásnak. Fontos az integritás, hogy ne legyen a közérdek magánérdekeknek kitéve, azaz megvan az igény az etikai szabályok erősítésére (főként az összeférhetetlenség kiküszöbölésére), a közbeszerzések átláthatóságára és a – pozitív értelemben vett – lobbira, amely szakmai ismereteket képes közvetíteni a kormányzás felé – hozzá kell tenni, hogy ennek a szabályozása még az EU-ban sem teljesen megoldott. További elvárás az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba, a megegyezésre törekvés, valamint a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás. Hangsúlyos szerep jut az egyenlőségnek, például hogy a nőket is körülbelül ugyanolyan arányban vonják be a rendszerbe, mint a férfiakat. Hatékonyság, beszámoltathatóság, világos jövőkép – sorolta a professzor.

Így áll az indexünk

Mindezek alapján különböző mutatók alakultak ki a „jó állam” mérésére, mint a demokrácia-, vagy a good goverment-index. Az egyik ilyen szerint például azt figyelik, milyenek a választásra vonatkozó szabályok. Ez alapján sorolják az országokat „teljes demokrácia”, „gyengülő, romló, hibás, repedező demokrácia”, „hibrid”, illetve „önkényuralmi rendszer” kategóriákba. A repedező demokráciában működik ugyan a szabad választás, de vannak egyedi problémák, mint például a média szabadságának szűkössége, politikai nyomásgyakorlás a polgárokra, a kormányzás csökkenő minősége, a bizalomhiány kialakulása. Egy 2010-es kimutatás ide sorolja Olaszországot, Szlovéniát és Magyarországot is. Létezik korrupciós index, e téren Dánia a „legfeddhetetlenebb”, de a skandináv országok is előkelő helyen állnak, hazánk az 50-dik, Csehország 53-dik, Szlovákia 59-dik, Olaszország a 67-dik a sorban – zárta előadását Trócsányi László. A jó kormányzás szempontrendszere természetesen nemcsak az államra, hanem az államközi egységekre, az önkormányzati rendszerre is kiterjed.

Arany Mihály