SZTE Info

A „jó állam” nyomában

A „jó állam” mindig kardinális kérdés volt, a kormányzás jóságát különféle indexekkel mérik, és hazánkat jelenleg inkább „repedező demokráciaként” írják le a felmérések – többek között erről is szó volt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Jogi Szakbizottságának Gazdasági Jogi Munkabizottsága és az ÁJTK ETK keretében működő Europe Direct Szeged közös rendezvényén, mely „Az önkormányzatok változó gazdasági, jogi környezete és a ’jó állam’ aspektusai, perspektívái” címet viselte.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A munkabizottság több mint egyéves múltra tekint vissza, s míg korábban virtuálisan, egy honlap formájában létezett, az elmúlt fél évben kezdtek programokat szervezni kifejezetten azzal a céllal, hogy különböző jogintézményeket interdiszciplináris megközelítésben mutassanak be a hallgatóságnak. Korábban a szerződésről, illetve a kisebbségről tartottak előadásokat. A munkabizottság eddigi legnagyobb vállalkozása az április 26-án megrendezett workshop volt, melynek ötletgazdája Soós Edit, a Politológiai Tanszék docense volt – mondta el megnyitó szavaiban Papp Tekla, a SZAB Gazdasági Jogi Munkabizottságának elnöke. A tanácskozásra 18 előadót hívtak meg, és a prezentált anyagokból a tervek szerint kötet készül.

 

A jó királytól a jó kormányig

Egy állam(forma) jósága mindig is fontos szempont volt, pontosan tudták az alattvalók, mikor tekinthető valaki jó királynak. Hogy ez ma is központi kérdés, jól mutatja, hogy Magyarországon van például a „jó államért” felelős kormánybiztos. Ahogyan bonyolódott a rendszer, úgy egyre több szereplő osztozott a hatalmon – mondta el előadásában Trócsányi László, az Alkotmányjogi Tanszék professzora, nagykövet. Ma a pénzügyi válság, az eladósodottság, a szegénység és munkanélküliség közepette, az elöregedő társadalmak, a klímaváltozás és a migráció problémájával kell megküzdenie a good govermentnek, az állampolgárok ugyanis a kormánytól, a közigazgatástól várják e kérdések hatékony megoldását. A korábbi, „gyenge állam” koncepciója tehát háttérbe szorul, hiszen elvárjuk, hogy az állam oldja meg a feladatokat – hangsúlyozta a professzor.

 

Átlátható, hatékony, elszámoltatható

A jó kormányzást általában a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, jellemzi, ami alapvető gazdasági érdek is. Egyre nagyobb igény mutatkozik az átláthatóságra (transzparencia), ez a legfontosabb tulajdonsága egy jó kormányzásnak. Fontos az integritás, hogy ne legyen a közérdek magánérdekeknek kitéve, azaz megvan az igény az etikai szabályok erősítésére (főként az összeférhetetlenség kiküszöbölésére), a közbeszerzések átláthatóságára és a – pozitív értelemben vett – lobbira, amely szakmai ismereteket képes közvetíteni a kormányzás felé – hozzá kell tenni, hogy ennek a szabályozása még az EU-ban sem teljesen megoldott. További elvárás az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba, a megegyezésre törekvés, valamint a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás. Hangsúlyos szerep jut az egyenlőségnek, például hogy a nőket is körülbelül ugyanolyan arányban vonják be a rendszerbe, mint a férfiakat. Hatékonyság, beszámoltathatóság, világos jövőkép – sorolta a professzor.

 

Így áll az indexünk

Mindezek alapján különböző mutatók alakultak ki a „jó állam” mérésére, mint a demokrácia-, vagy a good goverment-index. Az egyik ilyen szerint például azt figyelik, milyenek a választásra vonatkozó szabályok. Ez alapján sorolják az országokat „teljes demokrácia”, „gyengülő, romló, hibás, repedező demokrácia”, „hibrid”, illetve „önkényuralmi rendszer” kategóriákba. A repedező demokráciában működik ugyan a szabad választás, de vannak egyedi problémák, mint például a média szabadságának szűkössége, politikai nyomásgyakorlás a polgárokra, a kormányzás csökkenő minősége, a bizalomhiány kialakulása. Egy 2010-es kimutatás ide sorolja Olaszországot, Szlovéniát és Magyarországot is. Létezik korrupciós index, e téren Dánia a „legfeddhetetlenebb”, de a skandináv országok is előkelő helyen állnak, hazánk az 50-dik, Csehország 53-dik, Szlovákia 59-dik, Olaszország a 67-dik a sorban – zárta előadását Trócsányi László. A jó kormányzás szempontrendszere természetesen nemcsak az államra, hanem az államközi egységekre, az önkormányzati rendszerre is kiterjed.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *