SZTE Info

A „jó állam” nyomában

A „jó állam” mindig kardinális kérdés volt, a kormányzás jóságát különféle indexekkel mérik, és hazánkat jelenleg inkább „repedező demokráciaként” írják le a felmérések – többek között erről is szó volt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Jogi Szakbizottságának Gazdasági Jogi Munkabizottsága és az ÁJTK ETK keretében működő Europe Direct Szeged közös rendezvényén, mely „Az önkormányzatok változó gazdasági, jogi környezete és a ’jó állam’ aspektusai, perspektívái” címet viselte.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A munkabizottság több mint egyéves múltra tekint vissza, s míg korábban virtuálisan, egy honlap formájában létezett, az elmúlt fél évben kezdtek programokat szervezni kifejezetten azzal a céllal, hogy különböző jogintézményeket interdiszciplináris megközelítésben mutassanak be a hallgatóságnak. Korábban a szerződésről, illetve a kisebbségről tartottak előadásokat. A munkabizottság eddigi legnagyobb vállalkozása az április 26-án megrendezett workshop volt, melynek ötletgazdája Soós Edit, a Politológiai Tanszék docense volt – mondta el megnyitó szavaiban Papp Tekla, a SZAB Gazdasági Jogi Munkabizottságának elnöke. A tanácskozásra 18 előadót hívtak meg, és a prezentált anyagokból a tervek szerint kötet készül.

 

A jó királytól a jó kormányig

Egy állam(forma) jósága mindig is fontos szempont volt, pontosan tudták az alattvalók, mikor tekinthető valaki jó királynak. Hogy ez ma is központi kérdés, jól mutatja, hogy Magyarországon van például a „jó államért” felelős kormánybiztos. Ahogyan bonyolódott a rendszer, úgy egyre több szereplő osztozott a hatalmon – mondta el előadásában Trócsányi László, az Alkotmányjogi Tanszék professzora, nagykövet. Ma a pénzügyi válság, az eladósodottság, a szegénység és munkanélküliség közepette, az elöregedő társadalmak, a klímaváltozás és a migráció problémájával kell megküzdenie a good govermentnek, az állampolgárok ugyanis a kormánytól, a közigazgatástól várják e kérdések hatékony megoldását. A korábbi, „gyenge állam” koncepciója tehát háttérbe szorul, hiszen elvárjuk, hogy az állam oldja meg a feladatokat – hangsúlyozta a professzor.

 

Átlátható, hatékony, elszámoltatható

A jó kormányzást általában a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, jellemzi, ami alapvető gazdasági érdek is. Egyre nagyobb igény mutatkozik az átláthatóságra (transzparencia), ez a legfontosabb tulajdonsága egy jó kormányzásnak. Fontos az integritás, hogy ne legyen a közérdek magánérdekeknek kitéve, azaz megvan az igény az etikai szabályok erősítésére (főként az összeférhetetlenség kiküszöbölésére), a közbeszerzések átláthatóságára és a – pozitív értelemben vett – lobbira, amely szakmai ismereteket képes közvetíteni a kormányzás felé – hozzá kell tenni, hogy ennek a szabályozása még az EU-ban sem teljesen megoldott. További elvárás az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba, a megegyezésre törekvés, valamint a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás. Hangsúlyos szerep jut az egyenlőségnek, például hogy a nőket is körülbelül ugyanolyan arányban vonják be a rendszerbe, mint a férfiakat. Hatékonyság, beszámoltathatóság, világos jövőkép – sorolta a professzor.

 

Így áll az indexünk

Mindezek alapján különböző mutatók alakultak ki a „jó állam” mérésére, mint a demokrácia-, vagy a good goverment-index. Az egyik ilyen szerint például azt figyelik, milyenek a választásra vonatkozó szabályok. Ez alapján sorolják az országokat „teljes demokrácia”, „gyengülő, romló, hibás, repedező demokrácia”, „hibrid”, illetve „önkényuralmi rendszer” kategóriákba. A repedező demokráciában működik ugyan a szabad választás, de vannak egyedi problémák, mint például a média szabadságának szűkössége, politikai nyomásgyakorlás a polgárokra, a kormányzás csökkenő minősége, a bizalomhiány kialakulása. Egy 2010-es kimutatás ide sorolja Olaszországot, Szlovéniát és Magyarországot is. Létezik korrupciós index, e téren Dánia a „legfeddhetetlenebb”, de a skandináv országok is előkelő helyen állnak, hazánk az 50-dik, Csehország 53-dik, Szlovákia 59-dik, Olaszország a 67-dik a sorban – zárta előadását Trócsányi László. A jó kormányzás szempontrendszere természetesen nemcsak az államra, hanem az államközi egységekre, az önkormányzati rendszerre is kiterjed.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 2. 08:00 - 31. 19:00
    Az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezvénye a Prof. Dr. Németh András (SZTE ÁOK) emlékére rendezett tárlat. További információ az SZTE Hírportálján: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/kiallitas-dr-nemeth
  • január 16.
    17:00 - 18:30
    Prof. Dr. J. Nagy László (SZTE BTK) beszél Gandhi munkásságáról, aki kijelölte a világ második lélekszámú országának, Indiának a XXI. századba vezető útját amely a Brit Gyarmatbirodalomból indulva erőszakmentesen vezetett el a függetlenségéig, kontrasztként a szelídséget megtestesítő Mahatma (Nagy Lélek) erőszakos halálával. Gandhi az emberiséget fenyegető halálos veszélyeket az alábbiakban fogalmazta meg: 1. Gazdagság, munka nélkül. 2. Élvezet, lelkiismeret nélkül. 3. Tudás, jellem nélkül. 4. Üzlet, erkölcs nélkül. 5. Tudomány, emberség nélkül. 6. Vallás, áldozatkészség nélkül. 7. Politika, elvek nélkül. Az SZTE professzorával Dr. Szalay István (SZTE JGYPK), a Közéleti Kávéház Egyesület kuratóriumi elnöke beszélget.
  • január 17.
    13:00 - 16:30
    Az új évben is folytatódik a Mentor(h)áló Klub – ismét vadonatúj programmal várják az érdeklődőket! A klubfoglalkozás alkalmával a vendégek részt vehetnek a Lehet egy lappal több? c. játékos matematikai program bemutatásán – a foglalkozás szervezője a Mentor(h)áló egyik legaktívabb köznevelési partnerintézménye, a Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola! A foglalkozáson való részvétel továbbra is ingyenes. További információ:http://www.jgypk.hu/mentorhalo/lehet-egy-lappal-tobb/
  • január 17.
    17:00 - 18:30
    Az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségeket bemutató sorozat főszereplője: Paluch-Kujáni Yvett. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar régészhallgatójának érdeklődése igen szerteágazó: az ásatásokon és a kutatómunkában az ókori barbár népek hitvilágát és gazdálkodását kutatja a Kárpát-medencében és a keleti területeken egyaránt. A Sófi-ösztöndíjas fiatallal Szalay István matematikus (SZTE JGYPK), a Közéleti Kávéház Egyesület kuratóriumi elnöke beszélget.
  • január 18. 10:00 - 20. 17:00