SZTE Info

kiemelt

Senki többet, harmadszor! Könyvbörzét tartottak a Klebelsberg könyvtárban

Hetedik alkalommal rendezték meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár könyvbörzéjét – az akciót most is óriási hallgatói érdeklődés övezte. A bibliotéka munkatársai 1200 kötetet kínáltak darabonként 200 forintos áron, és a tapasztalatok alapján úgy saccolták, ebből 8-900 példány talál gazdára.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Főként pedagógiai, pszichológiai és történelmi témájú könyvek, valamint hangsúlyozottan az orosz és szláv irodalom darabjai kerültek az elárusító asztalokra. Milyen út vezet idáig, és mi motiválja a selejtezést, vagy könyvtári szakszóval: „apasztást”?

Többszörös, elavult, rongyos, olvasatlan

72 tanszéki könyvtár költözött az Egyetemi Könyvtárba 2005-ben – ezen állományok integrálásakor számos duplumot fedeztek fel, kötészetileg nem karbantartható példányokat, illetve tartalmilag elavult könyveket, folyóiratokat, amelyekről úgy gondolják, nem az egyetemi könyvtár állományában kellene őrizni – tájékoztatott Kaszás István főraktáros. Ezeket a köteteket első körben felajánlják az Országos Széchenyi Könyvtárnak, ők feltüntetik a honlapjukon, és az ország valamennyi bibliotékája igényelheti az apasztásra szánt könyveket. Mindenképpen a hasznosítás a lényeg. A korábbi évek gyakorlata volt például az is, hogy fölajánlották határon túli – kassai, nyitrai vagy marosvásárhelyi – könyvtárak számára a feleslegesnek bizonyult köteteket. Ami mindezen körök után megmarad, azt árusítják az egyetemisták, illetve a könyvtár olvasóinak.

Bár egy-egy kívülálló ember talán felhördül bizonyos példányok láttán, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az apasztásra kijelölt köteteket sokszor évtizedeken (!) keresztül senki, vagy csak egy-két ember használta. A selejtezésnél természetesen figyelembe veszik, hogy az adott területnek működik-e az országban valahol szakkönyvtára, vagy egyéb olyan nagyobb gyűjtemény, ahonnan ez a könyv biztonsággal később könyvtárközi kölcsönzéssel beszerezhető.


Fogyó könyvkilométerek

Az ország több bibliotékájának, így például a szegedi Somogyi-könyvtárnak is van ilyen gyakorlata – tudtuk meg Waitz Erika osztályvezetőtől. A szakirodalom frissen tartása mellett a hely is takarékoskodásra szorít. A raktárakban jelenleg 24 kilométernyi polc fogadja a Gutenberg-galaxis gyöngyszemeit, most 75 százalékos a telítettség, azzal együtt, hogy az elmúlt években is intenzív volt az apasztás, az elavult példányok számának csökkentése. Ennek többek között az az oka, hogy az épület tervezésekor a kisebb könyvtárak közül kevesebbnek a beköltöztetésével számoltak, később döntött úgy a szenátus, hogy lehetőleg minden tanszéki könyvállomány költözzön egy helyre a jobb szolgáltatások, a helytakarékosság és a kedvező nyitvatartási idő miatt.


Mentés másként

Természetesen a beköltözés óta is folyamatosan gyarapszik a bibliotéka, majdnem minden évben van legalább egy újabb könyvállomány, ezenkívül sok helyről érkeznek hagyatékok is – mondta el az osztályvezető. Idén viszont a könyvbeszerzés visszafogott lesz a válság miatt. Talán azt gondolnánk, hogy itt a digitalizálás, ami rövid úton megoldja a helykérdést, de a helyzet ennél árnyaltabb. Digitalizálás jelenleg még főleg a könyvállomány védelme érdekében történik, ha a könyv fizikai valójában már nemigen használható, valamint az egyetem szempontjából fontos dokumentumok, kiadványok, oktatáshoz szükséges anyagok kerülnek elsőként szkennerre. Tehát módszeres elektronikus feldolgozásról még nem beszélhetünk, annál is inkább, mert külön nehézséget jelentenek a szerzői és kiadói jogok is – főleg a szolgáltatás terén – hangsúlyozta Waitz Erika. Hozzátette: az elektronikus formában való lementés gyakorta nem is jelenti feltétlenül azt, hogy helyet szabadítanának fel, hiszen számos olyan dokumentumot őriz a könyvtár, amelyek fizikai valójukban is értéket képviselnek.

 

Arany Mihály

 

Könyvbörze.zip
A könyvbörzén készült képgaléria

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.