SZTE Info

kiemelt

Senki többet, harmadszor! Könyvbörzét tartottak a Klebelsberg könyvtárban

Hetedik alkalommal rendezték meg az SZTE Klebelsberg Könyvtár könyvbörzéjét – az akciót most is óriási hallgatói érdeklődés övezte. A bibliotéka munkatársai 1200 kötetet kínáltak darabonként 200 forintos áron, és a tapasztalatok alapján úgy saccolták, ebből 8-900 példány talál gazdára.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Főként pedagógiai, pszichológiai és történelmi témájú könyvek, valamint hangsúlyozottan az orosz és szláv irodalom darabjai kerültek az elárusító asztalokra. Milyen út vezet idáig, és mi motiválja a selejtezést, vagy könyvtári szakszóval: „apasztást”?

Többszörös, elavult, rongyos, olvasatlan

72 tanszéki könyvtár költözött az Egyetemi Könyvtárba 2005-ben – ezen állományok integrálásakor számos duplumot fedeztek fel, kötészetileg nem karbantartható példányokat, illetve tartalmilag elavult könyveket, folyóiratokat, amelyekről úgy gondolják, nem az egyetemi könyvtár állományában kellene őrizni – tájékoztatott Kaszás István főraktáros. Ezeket a köteteket első körben felajánlják az Országos Széchenyi Könyvtárnak, ők feltüntetik a honlapjukon, és az ország valamennyi bibliotékája igényelheti az apasztásra szánt könyveket. Mindenképpen a hasznosítás a lényeg. A korábbi évek gyakorlata volt például az is, hogy fölajánlották határon túli – kassai, nyitrai vagy marosvásárhelyi – könyvtárak számára a feleslegesnek bizonyult köteteket. Ami mindezen körök után megmarad, azt árusítják az egyetemisták, illetve a könyvtár olvasóinak.

Bár egy-egy kívülálló ember talán felhördül bizonyos példányok láttán, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az apasztásra kijelölt köteteket sokszor évtizedeken (!) keresztül senki, vagy csak egy-két ember használta. A selejtezésnél természetesen figyelembe veszik, hogy az adott területnek működik-e az országban valahol szakkönyvtára, vagy egyéb olyan nagyobb gyűjtemény, ahonnan ez a könyv biztonsággal később könyvtárközi kölcsönzéssel beszerezhető.


Fogyó könyvkilométerek

Az ország több bibliotékájának, így például a szegedi Somogyi-könyvtárnak is van ilyen gyakorlata – tudtuk meg Waitz Erika osztályvezetőtől. A szakirodalom frissen tartása mellett a hely is takarékoskodásra szorít. A raktárakban jelenleg 24 kilométernyi polc fogadja a Gutenberg-galaxis gyöngyszemeit, most 75 százalékos a telítettség, azzal együtt, hogy az elmúlt években is intenzív volt az apasztás, az elavult példányok számának csökkentése. Ennek többek között az az oka, hogy az épület tervezésekor a kisebb könyvtárak közül kevesebbnek a beköltöztetésével számoltak, később döntött úgy a szenátus, hogy lehetőleg minden tanszéki könyvállomány költözzön egy helyre a jobb szolgáltatások, a helytakarékosság és a kedvező nyitvatartási idő miatt.


Mentés másként

Természetesen a beköltözés óta is folyamatosan gyarapszik a bibliotéka, majdnem minden évben van legalább egy újabb könyvállomány, ezenkívül sok helyről érkeznek hagyatékok is – mondta el az osztályvezető. Idén viszont a könyvbeszerzés visszafogott lesz a válság miatt. Talán azt gondolnánk, hogy itt a digitalizálás, ami rövid úton megoldja a helykérdést, de a helyzet ennél árnyaltabb. Digitalizálás jelenleg még főleg a könyvállomány védelme érdekében történik, ha a könyv fizikai valójában már nemigen használható, valamint az egyetem szempontjából fontos dokumentumok, kiadványok, oktatáshoz szükséges anyagok kerülnek elsőként szkennerre. Tehát módszeres elektronikus feldolgozásról még nem beszélhetünk, annál is inkább, mert külön nehézséget jelentenek a szerzői és kiadói jogok is – főleg a szolgáltatás terén – hangsúlyozta Waitz Erika. Hozzátette: az elektronikus formában való lementés gyakorta nem is jelenti feltétlenül azt, hogy helyet szabadítanának fel, hiszen számos olyan dokumentumot őriz a könyvtár, amelyek fizikai valójukban is értéket képviselnek.

 

Arany Mihály

 

Könyvbörze.zip
A könyvbörzén készült képgaléria

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.