SZTE Info

aggtelek_kiemelt

Aggteleken táborozott az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola

A változatos hegyvidék és a cseppkőbarlangok világába pillanthatott be az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola, amely Aggtelekre szervezett nyári iskolát. Az Aggteleki Nemzeti Park egyik barlangja némi szegedi kötődést is mutat: a szegedi egyetem későbbi professzora, Jakucs László itt fedezte fel elméletét bizonyítva a Béke-barlangot 1952-ben.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Július 9. és 14. között rendezték meg a KTDI nyári iskoláját mintegy negyven résztvevő hallgatóval és oktatóval, Rakonczai János, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék oktatójának vezetésével. A „program” a Kiskörei Vízlépcsőnél kezdődött, majd a Mátrai Erőmű bükkábrányi lignitbányájában tehettek látogatást – a bánya többek között arról is híres, hogy öt éve itt több mint 7 millió éves, megkövesedett, egykor akár 30-40 méteres mocsárciprusokat. Nemcsak az óriási gépeket, a lignit külszíni fejtését tanulmányozhatták a nyári iskola résztvevői, hanem egy rekultivált területen is járhattak. Az évente több millió tonna kitermelt lignitből az erőmű villamos energiát állít elő, valamint lakossági célú felhasználásra is bányásznak szenet.

 

Cseppkövek útján

A kirándulások egyik legszebbike az aggteleki Baradla-barlang hosszútúrája volt. Az összesen 25 kilométer hosszúságú barlangrendszer 5 kilométeres szakasza átnyúlik Szlovákiába is (ez a Domica-barlang). A mintegy 7 kilométeres, úgynevezett hosszútúra a Baradla aggteleki bejáratánál kezdődik, majd egy 4 kilométerres kivilágítatlan szakasz után a jósvafői kiépített rész következik. Ez utóbbi szakaszon tekinthető meg sok más mellett Magyarország legnagyobb, mintegy 19 méter magas cseppkőképződménye, mely a Csillagvizsgáló nevet viseli.

A csoport kirándulást tett a „szlovák paradicsomba” is. A hazaút előtt még az Esztramos-hegyen, Bódvarákónál található Rákóczi-barlangba is ellátogattak, mely kristályairól, sajátos képződményeiről és két taváról is nevezetes.

 

A karsztoktól a Nobel-díjas kémikusokig

Szakmai programként tizenkét földtudományi, fizikai, kémiai és biológiai témájú előadást mutattak be a nyári iskola alatt. Az első blokkban Tóth Erika, az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) munkatársának prezentációján keresztül megismerkedhettek a résztvevők a nemzeti park adottságaival, majd Kevei Ferencné, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék professzorasszonya a karsztok tájökológiai kérdéseiről beszélt, Samu Andrea és Tanács Eszter kutató pedig az Aggtelek környékén végzett kutatásait mutatta be.

Az előadások repertoárjában további számos érdekes téma szerepelt, többek között Rakonczai János az árvizek aktuális kérdéseit ismertette a hallgatósággal, Hannus István, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora pedig a katalízis területén tevékenykedő Nobel-díjas kutatókat vette sorra. A fizikus blokkban például az aeroszolok sokrétű jelentősége, a biológus blokkban pedig a hulladékok biológiai felhasználása kapott kiemelt figyelmet.

 

A foltos szalamandra hazájában

Már a 19. században felismerték az észak-magyarországi táj különlegességét, az élő és élettelen természeti értékeket, így a vidék a védettség különböző fokát érte meg – hangzott el Tóth Erika előadásában. A terület 1978-tól tájvédelmi körzet, 1985-től önálló nemzeti park. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt mintegy 1400 barlangja 1995-ben kapta meg a Világörökség címet. A szegedi egyetem későbbi professzora, Jakucs László itt fedezte fel elméletét bizonyítva a Béke-barlangot 1952-ben. Az aggteleki az ország első és egyetlen olyan nemzeti parkja, amely elsősorban az élettelen természeti értékek védelmére jött létre. Döntően triász kori mészkő az alapkőzet, melyet a víz alakított. A nemzeti parknak háromnegyed része erdő, területén 90 forrást tartanak számon, valamint különlegesen szép dolinatavak, művelt és műveletlen területek egyaránt színesítik a táj arculatát. A terület neves kutatója, Dudich Endre több mint 500 különböző állattaxont jegyzett fel a Baradla-barlangban.

A nemzeti park élővilága is változatos, a farkastól a hiúzon és az urali baglyon át a kék kárpáti meztelencsigáig, vagy a nemzeti park emblémáján is látható foltos szalamandráig találunk itt állatokat, a növényvilág sokszínűségéről pedig például a kakasmandikó, a leánykökörcsin, az osztrák sárkányfű vagy a világon csak itt található tolnai vértő is tanúskodik. A nemzeti park az ősi vadlovakra emlékeztető hucul lovak genetikai értékének megőrzésében is elkötelezett.

 

Arany Mihály

 

Aggteleken doktori iskola kirándulás galéria
További képek a kirándulásról itt megtekinthetők


Jelen eseményt az "Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai
fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával" című, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 azonosítószámú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 2. 08:00 - 31. 19:00
    Az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezvénye a Prof. Dr. Németh András (SZTE ÁOK) emlékére rendezett tárlat. További információ az SZTE Hírportálján: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/kiallitas-dr-nemeth
  • január 18. 10:00 - 20. 17:00
  • január 18. 10:00 - 19. 18:00
    A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja tizennegyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencia a nyelvtechnológia területén végzett kutatások és eredményeik ismertetésének ad otthont. Fõ célja az elvégzett vagy folyamatban lévõ kutatások és fejlesztések legaktuálisabb eredményeinek bemutatása, de lehetõség nyílik hallgatói projektek, ill. a nyelvtechnológia ipari alkalmazásainak ismertetésére is. További információ: http://rgai.inf.u-szeged.hu/index.php?lang=hu&page=mszny2018
  • január 18.
    17:00 - 18:30
    Mi történhetett az 1882 virágvasárnapja előtti szombaton Solymosi Eszterrel, a 14 éves cselédlánnyal, akit a tiszaeszlári zsinagóga környékén láttak utoljára szemtanúk? Kitalálta, betanították vagy igazat mondott a 135 évvel ezelőtti per koronatanúja? A védelem eredményességében mi volt a szerepe a pénznek? Miként lett vérvád, illetve mi a szerepe a korabeli magyar és nemzetközi sajtónak abban, hogy a bűnbakképzés közösségi változataként vált ismertté a tiszaeszlári per? Lehetséges-e valamilyen megoldást adni Solymosi Eszter eltűnésére? A rejtélyes tiszaeszlári per címmel az Osiris Kiadó gondozásában 2017 decemberében megjelent kötet szerzőjét, Blutman László szegedi jogtudóst Újszászi Ilona újságíró kérdezi a könyvpremieren.
  • *
    január 18. 18:00 - február 18. 19:00
    A Magyar Kultúra napja alkalmából nyílik meg Árnyas Koppány festőművész tárlata. A fiatal alkotó a Szegedi Tudományegyetemen képi ábrázolás szakkal párhuzamosan végezte el a Tanító szakot, felsőfokú tanulmányait 2012-ben zárta. Börtönbe zárt perspektíva című tárlatát Pataki Ferenc festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitón közreműködik hegedűjátékával Dudás Virág Ervin, az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatója.