SZTE Info

Hirtelen szívhalál – vizsgálják az SZTE kutatói

Immáron DNS szekvenátor segítségével, vérmintából is ki tudják mutatni az életet veszélyeztető genetikai betegségeket Szegeden. Együtt pályázott, és nyert a szegedi universitas és a Temesvári Orvostudományi Egyetem. A pénzből az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Állatháza is megújult. A projekt eredményeit a december 18-i záró konferencián mutatták be a résztvevők.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az országban alig néhány helyen, a dél-magyarországi régióban pedig egyedül a Szegedi Tudományegyetem 2. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Centrumában használnak DNS szekvenátort. A műszer segítségével, vérmintából tudják kimutatni az életet veszélyeztető genetikai betegségeket. A 25 millió forint értékű DNS szekvenátort pályázati pénzből vásárolta az Szegedi Tudományegyetem. Az intézmény a Temesvári „Victor Babes” Orvostudományi Egyetemmel közösen pályázott. Összesen 956 ezer euró támogatást kaptak, melyből az SZTE-re eső rész 487 ezer euró.

– Szív-védelem, kardioprotekcio és hirtelen szívhalál témakörében hirdettük meg a projektet. Azon belül is a kardiovaszkuláris kutatás, elsősorban a hirtelen szívhalál témaköre állt a középpontban – mondta el Jost Norbert, az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet főmunkatársa, a projekt magyarországi oldalának szakmai vezetője.

A magyar kutatócsoport a hirtelen sportolói szívhalált valamint a genetikai betegségek okozta hirtelen szívhalált vizsgálta. Hazánkban, az utóbbi években különösen előtérbe került ez a téma Kolonics György olimpiai bajnok kenus és Fehér Miklós válogatott labdarúgó megdöbbentő halála után.

„A sportszív azoknál alakul ki, akik rendszeresen mozognak. Az eddigi adatokból úgy látszik, hogy paradox módon az intenzív trénig ugyanolyan típusú elváltozásokat okoz a szív szöveteiben, mint amit az egészségtelen életmód, vagy veleszületett betegség, amely – számos egyéb tényező mellett – szintén érzékenyítheti a szívet, és ezek együtt akár hirtelen szívhalálhoz vezethetnek” – olvasható Varró András Sportolók hirtelen szívhalála című írásában (Lege Artis Medicinae. 2009; 19:105-111). A kutatók azt vizsgálják, hogy melyek azok a faktorok, amik ide vezetnek.

A projekt kapcsán az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet két hordozható EKG-t is beszerzett, mellyel az ország több pontján NB1-es labdarúgókat vizsgáltak meg mérkőzés előtt és mérkőzés után. A szegedi kutatócsoport szerint az EKG szoftver módosításával, és a kutatási eredményeik figyelembe vételével időben ki lehet mutatni, kik azok, akiknél előfordulhat hirtelen szívhalál. Az erre való „hajlamot” ugyanis felmenőinktől is örökölhetjük. Ennek a kimutatására alkalmas a projekt részeként beszerzett DNS szekvenátor. Az SZTE 2. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Centrumban még Csanády Miklós professzor vezetésével kezdődött programban már több mint két évtizede kutatják a genetikai defektusokra visszavezethető hirtelen szívhalált. Ez idő alatt már 60-nál is több olyan családot azonosítottak be, ahol a hirtelen szívhalál az átlagosnál gyakrabban fordult elő, és amelyek hátterében mindenképpen különböző genetikai defektusok valószínűsíthetőek. A genetikán nem tudnak változtatni, de felkészíthetik az érintetteket: megtanítják nekik az újraélesztés technikáját és figyelmeztetik őket a rizikófaktorokra. Tanácsos lemondaniuk például olyan izgatószerekről, mint a kóla vagy a kávé. Fontos, hogy ne egyedül sportoljanak.

A projekt egyik célja a közös adatbázis kiépítése. Az elmúlt időszakban négy mintát kaptak a szegedi kutatók Temesvárról. Az egyiknél beazonosítottak egy genetikai hibát, ami valószínűleg a hirtelen szívhalált okozta a családban.

A pályázati pénzből az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Állatházát is teljesen felújították. Az uniós előírásoknak megfelelő liftet alakítottak ki. Korábban gondot okozott, hogy az állatháznak nem volt teteje. Előfordult, hogy a kutyák ugatása zavarta a szabadtéri előadását. Most ez is megoldódott, de gyakorlatilag a teljes állatház megújult, csak a falak maradtak a helyükön.

A projekt részeként két szemináriumot is tartottak: a felnőtt és a gyermek háziorvosoknak mutatták be a DNS szekvenátort, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy milyen panaszokra ügyeljenek oda jobban, és ilyen esetekben hova küldjék tovább kivizsgálásra a betegeket.

A Temesvári Victor Babes Orvostudományi Egyetemen 300 ezer euróból alakítottak ki egy modern konfokális mikroszkóppal is ellátott Molekuláris Biológiai laboratóriumot.

A „HURO-CARDIO-POL HURO/0802/011_AF: Regionális transzlációs kardiovaszkuláris kutatási kiválósági hely infrastruktúrájának fejlesztése” című projekt a „Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” részeként valósult meg két év alatt.

 

Bobkó Anna

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.