SZTE Info

teltik

Két hetes „szénszünet” a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetemen 2012. december 21-én délutántól 2 hetes, úgynevezett szénszünet kezdődik az energiatakarékosság jegyében. A kényszerleállástól 150-220 millió forint megtakarítást remél az SZTE vezetése. Az egyetemi élet 2013. január 7-én indul újra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés


November elején a kormány 7,33 milliárd forintos zárolást jelentett be az felsőoktatási intézmények költségvetéséből. Az állam 814 millió forintot zárolt a Szegedi Tudományegyetem költségvetéséből. A veszteségek minimalizálása az SZTE vezetése több intézkedést is megtesz. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett „szénszünet” is. Míg tavaly a kényszerleállás egy hétig tartott, idén az egyetem vezetősége két hetes „szénszünetet” rendelt el. Ez alatt az időszak alatt zárva marad a legtöbb egyetemi épület, csak a gyógyászati és közoktatási feladatokat ellátó épületek használatát biztosítják, így az egyetemi polgárok nem tartózkodhatnak a lezárt egyetemi épületekben, azokban a munkavégzés, a tanulás feltételei nem biztosítottak.

Az energiatakarékosság jegyében tehát 2012. december 21-én 12 órától téli szünetet tart a Szegedi Tudományegyetem. Az épületekben a fűtést visszaállítják 10 fokra, s ezt a hőfokot tartják 2013. január 6., vasárnap 10 óráig, amikortól a műszaki munkatársak folyamatosan visszaállítják a fűtést a normál üzemi hőfokra. A karácsony és szilveszter közötti 2 munkanapon, valamint az újév első hetében zárva marad a legtöbb egyetemi épület. Csak a gyógyászati funkciókat, vagy közoktatási feladatokat ellátó épületek használatát biztosítják. Az egyetemi élet 2013. január 7-én indul újra.

A 2012-es szénszünet 5 munkanapot érint (2012. december 27. és 28., 2013. január 2., 3. és 4.), amelyeken vizsgákat lehetett volna tartani. Ennek pótlására az SZTE vezetése egy héttel meghosszabbította a vizsgaidőszakot, ami egyébként idén – az elmúlt 6 évhez képest – egy héttel hamarabb kezdődött, ugyanis az őszi szemeszterben a két egymást követő hosszú hétvége miatt nem volt őszi szünet, így egy héttel hamarabb is kezdődött a vizsgaidőszak. Így tehát a 2012/2013. tanévi téli vizsgaidőszak 2012. december 10-től 2013. január 26-ig tart, az utóvizsga-hét időtartama pedig: 2013. január 28 - február 2.

A tavalyi téli egy hetes kényszerleállással (2011. december 23. és 2012. január 1. között) az SZTE 85,4 millió forintos megtakarítást ért el. Ez az összeg a laikus szemével nézve elenyészőnek tűnhet a 60 milliárd forintnyi éves SZTE költségvetéshez képest, viszont amennyiben ezt az összeget egy átlagos munkavállaló járulékokkal együtt számolt éves bérével osztjuk, úgy ez a 85,4 millió forint 40 alkalmazott éves juttatásának felel meg, ami azt jelenti, hogy 40 munkahelyet tud így megtartani az egyetem. Az idei 2 hetes szénszünettel, az időjárástól függően, 150-220 millió forint megtakarítást remél az SZTE vezetése.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.