SZTE Info

Kínai gyógymód: a teljes testi harmónia a kulcs az egészséghez


Az ősi kínai gyógyászat világába kalauzolt az SZTE Konfuciusz Intézetében Fődi Attila. A vegyész több mint tíz éve foglalkozik a kínai nyelvvel, és buddhizmussal, emellett szakterülete a gyógygombák világa. Számos ilyen témájú könyv fordításában, és szerkesztésében is részt vett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kínai gyógymódokat először a Hann-dinasztia idején írták le – tudtuk meg Fődi Attilától. Az akupunktúra, vagy a füstöléses moxaterápia mind hagyományos, és természetes gyógymódok, melyet a kínai gyógyítók használnak napjainkban is. A masszázs, a mozgásterápia, illetve a különösen érdekes gyógyszerészet mind egy célt szolgál, amelyet hisznek, és vallanak; a teljes testi harmónia a kulcs az egészséghez.

A kínai gyógyszerészet a speciális köveken, gyógynövényeken, fákon, emberi, és állatai eredetű szereken, gyümölcsökön, zöldségeken, és különböző gabonaféléken alapszik.Ezek elkészítési formái alapján a “gyógyszer” lehet főzet, por, golyó, gyógybor, kenőcs, vagy krém.

A gombák jótékony hatását már évezredek óta ismerik. Napjainkban – a nyugati orvoslás mellékhatásai miatt kiábrándult tömegekből – egyre többen hajlanak arra, hogy kipróbálják ezeket a terápiákat. Számtalan gyógygomba létezik, néhány azonban különösen fontos a gyógyításban. Például a pecsétviaszgomba, mely általánosan erősíti az immunrendszert, véd a krónikus betegségektől, vagy a lepketapló gomba, mely leginkább gyulladáscsökkentő, és az emésztőszervekre kifejtett jótékony hatásáról ismert. A Shii-take gomba, mely tumor ellenes, és általános közérzet javító, immunrendszer erősítő, vagy az úgynevezett sün gomba, mely az időskori elbutulás ellen hat.

Ezen gombák többségét – a kínai módszer szerint – táplálékként fogyasztva juttatják a szervezetbe, ételeikbe keverik, mivel, a nyugati modellel szemben, itt az étel az, mely az orvosságként szolgál, legalábbis ennek kell lennie. Itt nyer értelmet a monads: az vagy, amit megeszel.

Egyre nagyobb az érdeklődés az effajta kúrák iránt, olyan betegségekre is gyógyírt kínálnak ezek az eljárások, melyek ellenállnak a hagyományos gyógyszeres, vagy antibiotikumos kezeléseknek.

Bővebb információkért, és érdekességekért az előadó saját www.fodiattila.hu honlapját ajánlotta, ahol a gombák leírása mellett, gondolatokat, és ezzel kapcsolatos olvasnivalókat is találhatnak az érdeklődők.

 

V. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.