SZTE Info

Szeged – Temesvár tengely a biztonságos élelmiszerért

A gabonafélékben - főleg a búzában és kukoricában - fellépő gombafertőzések toxinjainak a hatását vizsgálta a „Szeged – Timisoara axis for the safe food and feed” projekt. 16 hónapos kutatást összegeztek a partneregyetemek május 15-én és 16-án, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tízéves együttműködést zár az SZTE Növénybiológiai Tanszék és a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem. A két intézmény 2002 óta öt projektben dolgozott együtt, az SZTE Növénybiológiai Tanszéke mintegy 220 millió forintnyi támogatást nyert. Infrastrukturális fejlesztések, új műszerek jelzik az időszak sikerességét, a kutatási eredmények mellett.

Biztonságos élelmiszer határon innen, határon túl

NBT_HURO1A célunk az volt, hogy az élelmiszerbiztonság szempontjából vizsgáljuk a gabona különböző genotípusainak jellemzőit. Az élelmiszerláncban nagyon fontos, hogy a takarmányt is megvizsgáljuk, így a kukoricát és a lucernát” – foglalja össze Erdei László projektvezető a kutatás általános törekvését. A Román-Alföld nyugati részének és a magyar Dél-Alföld éghajlatának és termőföldjének hasonlósága miatt a két terület összefüggő természeti régiót alkot, így az élelmiszerbiztonság terén közösek az érdekek.

Néhány éve éppen szegedi kutatók vészjelzésére figyelt fel az ország az egyik leggyakoribb gabonafertőzés, a fuzárium-gomba terjedésére, a forgalomban lévő gabona határértéket meghaladó, úgynevezett mikotoxin szintjére. A gomba termelte toxinok a nemi hormonokkal mutatnak hasonló hatást, nagy mennyiségben akár a szaporodáshoz kötődő biológiai elváltozásokat is okozhatnak, például drasztikusan korai menzeszt, bizonyos esetekben cisztákat. Más toxin-fajtái emésztőrendszeri és rákos megbetegedéseket is kiválthatnak. A legtöbb mérgező anyag a korpában tárolódik, így magasabb a rizikófaktora a teljes kiőrlésű gabonatermékeknek.

A záruló pályázatban a kutatók a növények ellenálló-mechanizmusait vizsgálták a fuzáriummal szemben. Illetve azt is, hogyan alakul a gabona ion-elem felvétele, befolyásolja-e valamely elem felvételét a fertőzés. Bizonyos mikroelemekre, például a rézre, cinkre és a szelénre szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanakkor nagy mennyiségben akár toxikusak is lehetnek. Mások kis mennyiségben is mérgezőek: így például az ólom és a kadmium. A fuzárium-fertőzés hatással van a növény mikroelem-felvevő és nehézfém akkumuláló képességére is. Ezért fontos a gabonanövények elemfelvételét szabályozó folyamatok megértése.

Román mintából származott a genetikailag módosított kukorica, amelyen azt vizsgálták, milyen eltérések figyelhetőek meg fuzárium-fertőzés esetén a konvencionális és az eredetileg kukoricabogár ellen módosított GM kukorica között. „A növénybiológia rakéta-sebességgel fejlődött az elmúlt húsz esztendőben, mióta a molekuláris biológia eszközei kialakultak. Sokat fejlődött a módszertan: egy gént bevinni egy növényből a másikba megoldható, a probléma az, hogy elhelyezésük nem eléggé irányított. Sok tényezőtől függ a gének kifejeződése, meg kell ismerni a szabályozását” – mondja Erdei László a napjainkban sokat vitatott GMO kérdésköréről.

A temesvári kutatópartnerek két nehézfém-rezisztens és szenzitív lucernatípust vizsgáltak. Itt meglepő eredmény született, az ellenállónak tartott növény rengeteg toxikus nehézfémet tárolt a szöveteiben.

Analitikai laboratórium, alföldi kuriózum

NBT_HURO2Több mint 240 ezer euró támogatást használhatott fel a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszéke a május végén záruló pályázat eredményeként. A műszerek és az infrastruktúra fejlesztése látványos hozadéka a projektnek. Az intézmény idei szerzeménye a rendkívül korszerűnek számító induktívan csatolt plazma tömegspektrometriás műszer analitikai laboratóriuma, melyben a periódusos rendszer majd’ minden eleme meghatározható nagyon kis koncentrációban is. Ezzel a módszerrel tizenötezer minta-adatot kaptak rövid időn belül, de nem csak ebben a kutatásban hasznosul az eszköz: „Azért alakítottuk ki ezt a nagyon érzékeny laboratóriumot, mert távolabbi célunk, hogy akkreditáltassuk. Nagy igény lenne erre az Alföldön, a gazdáknak most messzire kell utazniuk a növényeik megvizsgáltatásához” – teszi hozzá Erdei László. A tanszék egyelőre csak szóbeli tanácsot adhat, az akkreditált laboratórium később már tanúsítványt is.

Együttműködés a pályázat után

Csupán ebben a projektben 23 kutató dolgozott együtt a határ két oldalán és a doktoranduszokon, végzős hallgatókon kívül nagyszámú BSc-s biológia szakos hallgató is részesül az SZTE Növénybiológiai Tanszék fejlett infrastrukturális hátterének előnyeiből. Bár az együttműködés hivatalos keretei véget értek, a kialakult tudományos vagy akár baráti kapcsolatok a jövőben is megmaradnak. A projektvezető szerint a fiatal doktoranduszok folytathatják majd az elkezdett munkát egy újabb pályázat esetén. „Ritkaság, hogy ilyen emberi kapcsolat alakul ki egy kutatás során…” – mondja a professzor, aki másfél évtizedig volt a Növénybiológiai Tanszék vezetője, 2005 óta a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem Doctor Honoris Causa címét is viseli.

B. T.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.