SZTE Info

Szeged – Temesvár tengely a biztonságos élelmiszerért

A gabonafélékben - főleg a búzában és kukoricában - fellépő gombafertőzések toxinjainak a hatását vizsgálta a „Szeged – Timisoara axis for the safe food and feed” projekt. 16 hónapos kutatást összegeztek a partneregyetemek május 15-én és 16-án, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tízéves együttműködést zár az SZTE Növénybiológiai Tanszék és a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem. A két intézmény 2002 óta öt projektben dolgozott együtt, az SZTE Növénybiológiai Tanszéke mintegy 220 millió forintnyi támogatást nyert. Infrastrukturális fejlesztések, új műszerek jelzik az időszak sikerességét, a kutatási eredmények mellett.

Biztonságos élelmiszer határon innen, határon túl

NBT_HURO1A célunk az volt, hogy az élelmiszerbiztonság szempontjából vizsgáljuk a gabona különböző genotípusainak jellemzőit. Az élelmiszerláncban nagyon fontos, hogy a takarmányt is megvizsgáljuk, így a kukoricát és a lucernát” – foglalja össze Erdei László projektvezető a kutatás általános törekvését. A Román-Alföld nyugati részének és a magyar Dél-Alföld éghajlatának és termőföldjének hasonlósága miatt a két terület összefüggő természeti régiót alkot, így az élelmiszerbiztonság terén közösek az érdekek.

Néhány éve éppen szegedi kutatók vészjelzésére figyelt fel az ország az egyik leggyakoribb gabonafertőzés, a fuzárium-gomba terjedésére, a forgalomban lévő gabona határértéket meghaladó, úgynevezett mikotoxin szintjére. A gomba termelte toxinok a nemi hormonokkal mutatnak hasonló hatást, nagy mennyiségben akár a szaporodáshoz kötődő biológiai elváltozásokat is okozhatnak, például drasztikusan korai menzeszt, bizonyos esetekben cisztákat. Más toxin-fajtái emésztőrendszeri és rákos megbetegedéseket is kiválthatnak. A legtöbb mérgező anyag a korpában tárolódik, így magasabb a rizikófaktora a teljes kiőrlésű gabonatermékeknek.

A záruló pályázatban a kutatók a növények ellenálló-mechanizmusait vizsgálták a fuzáriummal szemben. Illetve azt is, hogyan alakul a gabona ion-elem felvétele, befolyásolja-e valamely elem felvételét a fertőzés. Bizonyos mikroelemekre, például a rézre, cinkre és a szelénre szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanakkor nagy mennyiségben akár toxikusak is lehetnek. Mások kis mennyiségben is mérgezőek: így például az ólom és a kadmium. A fuzárium-fertőzés hatással van a növény mikroelem-felvevő és nehézfém akkumuláló képességére is. Ezért fontos a gabonanövények elemfelvételét szabályozó folyamatok megértése.

Román mintából származott a genetikailag módosított kukorica, amelyen azt vizsgálták, milyen eltérések figyelhetőek meg fuzárium-fertőzés esetén a konvencionális és az eredetileg kukoricabogár ellen módosított GM kukorica között. „A növénybiológia rakéta-sebességgel fejlődött az elmúlt húsz esztendőben, mióta a molekuláris biológia eszközei kialakultak. Sokat fejlődött a módszertan: egy gént bevinni egy növényből a másikba megoldható, a probléma az, hogy elhelyezésük nem eléggé irányított. Sok tényezőtől függ a gének kifejeződése, meg kell ismerni a szabályozását” – mondja Erdei László a napjainkban sokat vitatott GMO kérdésköréről.

A temesvári kutatópartnerek két nehézfém-rezisztens és szenzitív lucernatípust vizsgáltak. Itt meglepő eredmény született, az ellenállónak tartott növény rengeteg toxikus nehézfémet tárolt a szöveteiben.

Analitikai laboratórium, alföldi kuriózum

NBT_HURO2Több mint 240 ezer euró támogatást használhatott fel a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszéke a május végén záruló pályázat eredményeként. A műszerek és az infrastruktúra fejlesztése látványos hozadéka a projektnek. Az intézmény idei szerzeménye a rendkívül korszerűnek számító induktívan csatolt plazma tömegspektrometriás műszer analitikai laboratóriuma, melyben a periódusos rendszer majd’ minden eleme meghatározható nagyon kis koncentrációban is. Ezzel a módszerrel tizenötezer minta-adatot kaptak rövid időn belül, de nem csak ebben a kutatásban hasznosul az eszköz: „Azért alakítottuk ki ezt a nagyon érzékeny laboratóriumot, mert távolabbi célunk, hogy akkreditáltassuk. Nagy igény lenne erre az Alföldön, a gazdáknak most messzire kell utazniuk a növényeik megvizsgáltatásához” – teszi hozzá Erdei László. A tanszék egyelőre csak szóbeli tanácsot adhat, az akkreditált laboratórium később már tanúsítványt is.

Együttműködés a pályázat után

Csupán ebben a projektben 23 kutató dolgozott együtt a határ két oldalán és a doktoranduszokon, végzős hallgatókon kívül nagyszámú BSc-s biológia szakos hallgató is részesül az SZTE Növénybiológiai Tanszék fejlett infrastrukturális hátterének előnyeiből. Bár az együttműködés hivatalos keretei véget értek, a kialakult tudományos vagy akár baráti kapcsolatok a jövőben is megmaradnak. A projektvezető szerint a fiatal doktoranduszok folytathatják majd az elkezdett munkát egy újabb pályázat esetén. „Ritkaság, hogy ilyen emberi kapcsolat alakul ki egy kutatás során…” – mondja a professzor, aki másfél évtizedig volt a Növénybiológiai Tanszék vezetője, 2005 óta a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem Doctor Honoris Causa címét is viseli.

B. T.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.