SZTE Info

Konferenciák III.: Daganattal szemben és a szegedi mesterséges kromoszóma

Március 25-én lezárult a rendkívüli jelentőségű szegedi Szent-Györgyi Albert Konferencia, ám a március 23-án délután kezdődött hat párhuzamos tudományos tanácskozás nagy lendületet adott a négynapos munka végéig.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Konferenciak_1Négy szekcióülés keretében folytatódtak a kardiológiai előadások március 25-én. Az első ülés a kálciumion szerepét tárgyalta a különböző kardiovaszkuláris betegségek, például szívizominfarktus vagy -elégtelenség kialakulásában olyan jeles előadók részvételével, mint Ursula Ravens (Drezda), David Eisner (Manchester), Karin Sipido (Leuven) és Tósaki Árpád (Debrecen) professzor. A délelőtti ülés a szívelégtelenség kialakulásának, patofiziológiai jellemzőinek és terápiás lehetőségeinek tárgyalásával foglalkozott, a téma hazai és nemzetközi szakértőinek bevonásával. Új terápiás lehetőségekről beszélt Burkert Pieske (Graz), Édes István és Papp Zoltán professzor Debrecenből, valamint Forster Tamás professzor Szegedről. A délutáni két ülés azoknak a tényezőknek a tárgyalását helyezte a középpontba, amelyek befolyásolják a védőhatású mechanizmusok kialakulását. Szóba került a hiperlipidémia, a kor, a diabetes és egyéb olyan tényezők szerepének tárgyalása, amelyek részt vesznek mind a betegség kialakulásában, mind módosíthatják a betegségek kezelésére kialakított stratégiák hatását. Az ülés külföldi és magyar előadói között szerepelt Rainer Schulz (Giesen), Karin Przyklenk (Worchester, USA), Tanja Ravingerova (Pozsony), Gary Baxter (Cardiff), Danina Muntean (Temesvár), Ferdinándy Péter (Budapest) valamint Rőth Erzsébet és Tóth Kálmán Pécsről.

 

A konferencia zárónapján a gasztroenterológusok a gyomor bélrendszer gyulladásos megbetegedéseit tárgyalták meg. Külön szekció foglalkozott az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai gyulladásos betegséggel, a heveny hasnyálmirigy-gyulladással. Mivel a folyamatosan fejlődő terápiás eszköztár ellenére is igen magas maradt a betegség miatti halálozás, specifikus terápia ez idáig nem áll rendelkezésre, ezért a kutatásoknak ezen a területen kiemelt a fontossága. A szekció során a téma legnagyobb szaktekintélyei tartottak előadásokat a legutóbbi évek során elért előrehaladásról. Délután nemzetközileg elismert hazai klinikai oktatóktól hallhattak prezentációkat a tápcsatorna különböző megbetegedéseiről. A betegségek klinikumán, terápiáján volt a fő hangsúly az előadásokon, valamint hallhattak mind belgyógyászati, mind sebészeti témájú bemutatókat is.

 

Az immunológia és gyulladás témakörében a harmadik napon a daganatokkal szembeni immunvédekezést vitatták meg. Megismerhették a daganatsejtek különböző stratégiáit, amelynek révén a tumorsejtek a szervezet immunrendszerét kikapcsolják, ezzel együtt új terápiás lehetőségekről is szó esett. Az allergiás betegségek kialakulásáért felelős mechanizmusokat és az allergiás betegségek gyógyulásához vezető immunterápiákat is bemutatták. Az autoimmun betegségek közül külön hangsúlyt kaptak a bőrgyógyászati autoimmun kórképek, mint például a pikkelysömör vagy az ekcéma.

 

A molekuláris biológia és genetika konferencia is kitett magáért, és a zárónapon is színvonalas témákat vonultatott fel. A vasárnap délelőtti első szekció előadásai az Konferenciak_2úgynevezett multifaktoriális betegségek hátterében álló genetikai tényezőket tették nagyító alá, de szó esett a szekcióban az egyik szegedi kutatóműhely nagy eredményéről, a mesterséges kromoszómáról is. A második szekció témája a daganatok genomikai vizsgálata volt. Ennek jelentősége abban áll, hogy napjaink egyre nagyobb hangsúlyt kapó irányzata, a daganatos betegségek személyre szabott terápiája alapvetően a daganatokban újonnan keletkező mutációk detektálására épül. Vasárnap délután a konferencia két szekcióra vált szét. Az egyikben a különböző humán betegségek állatmodelljeiről lehetett előadásokat hallgatni. Ezen vizsgálatok jelentősége abban áll, hogy a tenyészedényekben, sejtkultúrákon végzett úgynevezett in vitro kísérletekkel szemben itt az egész szervezet szintjén tanulmányozhatók az egyes, elsősorban genetikailag meghatározott betegségek megjelenési formái. A bemutatott modellorganizmusok rendkívül széles skálájáról hallhattak, kezdve a Drosophila ecetmuslicával, folytatva a széles körben használt rágcsáló (egér és patkány) rendszerekkel, de az egyik neves hazai előadótól azt is megtudhatták, hogy a szarvas agancsváltása hogyan modellezi az emberi csontritkulást. A modellorganizmusokkal párhuzamosan futó szekcióban az egygénes mutációk által meghatározott ritka humán kórképekről, azok diagnosztikájáról és terápiás eljárásairól hallhattak előadásokat. Ezeken kívül olyan jellegű prezentációk is elhangzottak, amelyek a fenti kórképek Európán belüli összehangolt, harmonizált diagnosztikájáról szóltak.

 

Az idegtudomány is megtartotta vasárnap utolsó két szekcióját. Először a nem-szinaptikus idegrendszeri kapcsolatról, a hippocampus szerepéről, az agyi plasticitásról és az Alzheimer-kór témakörben hangzottak el előadások. Ezután a fájdalom képi megjelenítése, farmakológiai befolyásolása, a motoneuronok és az idegszövet-transplantáció került a fókuszba.

 

A tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi konferencia harmadik napja speciális paleopatológiai szekciókkal kezdődött, illetve zárult, mintegy keretet adva a modern genetikai, diagnosztikai szekcióknak. Bemutattak számos hazai érdekességet is, így a híres váci múmia-együttes rendkívüli tbc-fertőzöttségét (Pap Ildikó) és a több ezer, sőt talán több tízezer éves magyarországi tbc-s antropológiai leleteket (Pálfi György). A párizsi Pasteur Intézet egyik vezető kutatója, a tbc evolúciós genetika talán legkiemelkedőbb képviselője, Roland Brosch francia professzor a tbc-baktériumok evolúciójával kapcsolatos legújabb eredményeket ismertette. David Minnikin brit vegyészprofesszor a sok ezer eves tbc bacterium-maradványok kémiai módszerekkel történő, eddig ismeretlen új kimutatási technikáiról beszélt. Olivier Dutour bordeaux-i professzor a legmodernebb orvosi képalkotó technikák és 3D rekonstrukciós eljárások paleopatológiai felhasználási lehetőségeit ismertette. A konferencia különleges, paleo-epidemiológiai előadással zárult. Joel Blondiaux a tbc emberi populációkra gyakorolt történelmi hatásával és a túlélés kérdéseivel foglalkozott.

SZTEpress

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.