SZTE Info

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Elültették a Tudományok Fáját március 24-én, pénteken az SZTE BTK és a JATIK közötti parkban. A szegedi Szent-Györgyi Konferenciának emléket állító fa ültetésében öt Nobel-díjas segített, majd leleplezték az emlékkövet.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Tudományok Fájának emlékhelyét alakították ki a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában, a Bölcsészettudományi Kar közelében. A Szent-Györgyi Konferencia harmadik napján, március 24-én, az utolsó Nobel-ülés előadását követően öt Nobel-díjas tudós – Aaron Ciechanover, Peter C. Doherty, Bert Sakmann, Andrew V. Schelly, Eric Wieschaus – segített a kocsányos tölgy elültetésében- A díszfa helyét úgy jelölték ki, hogy évszázadokon át fejlődhessen, emléket állítva a kilenc Szegedre látogató Nobel-díjas és Szent-Györgyi Albert munkásságának – ezáltal a tudományoknak.

 

A nemzetközi tudományos kapcsolatok, és eredmények szimbólumaként említette a Tudományok Fáját Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntő szavaiban. Izbéki Ferenc, az SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika adjunktusa, a jelképekkel teli faültetés ötletgazdája ugyancsak a szegedi program tudományos összetartó erejét hangsúlyozta beszédében. Az SZTE nemzetközi kapcsolatok igazgatójaként Pálfi György egyetemi docens, a felsőoktatási intézmény nevében üdvözölte a résztvevőket, és köszönetet mondott az emlékhely kialakításáért a Füvészkert vezetőjének, Mihalik Erzsébetnek, akinek javaslata alapján kocsányos tölgyet ültettek. Novák István Ybl-díjas és Prima Primissima díjas építésznek, Fritz Mihály szobrásznak, valamint Szabó Géza ötvösmesternek pedig azért, mert terveik alapján készült ugyanis az emlékhely, rajta a tábla: középen a kör alakú dombormű Szent-Györgyi és a most Szegedre látogató 9 Nobel-díjas képével, és a felirattal: Szegedi Tudományegyetem – Universitas Scientiarum Segedinensis. A táblán azoknak a tudósoknak a nevével, akik Szegedet a Nobel-díjasok városává tették.

 

A Tudományok Fája elültetésében öt Nobel-díjas is segített: lapátot fogott, földet szórt a facsemetére, majd leleplezték és felavatták az emlékművet, amely a március 22-25. között a szegedi egyetemen rendezett Szent-Györgyi Konferencia esszenciája is.

 

Tudományok fája.zip
Tudományok Fája ültetés, képgaléria



*

 

Az emlékfa ültetés régi hagyomány egy-egy kiemelkedő esemény alkalmából. A tölgyfa a nagyság, az erő, és – fájának keménysége révén – a halhatatlanság szimbóluma. A tölgy az antikvitásban a főistenség fája: például Zeusz dódónai ligetének tölgysusogását jóslatként értelmezték. Ugyanakkor a tölgy közvetítő szerepet tölt be ég és föld között: életfa, a kelták szerint pedig a világtengely fája. A néphit apotropaikus erőt tulajdonított levelének, parazsának, valamint hamujának. A tölgy az Ószövetségben az erő kifejezője, valamint a jósok fája; a kereszténységben az erős, szilárd hit megjelenítője. A hagyomány szerint Krisztus keresztje is tölgyfából készült. Fáját romolhatatlannak tartották, ezért az örök életet jelképezi. A tölgyfán elhelyezett Mária-kép számos zarándokhely kultikus központját jelöli ki.

 

Gyakori heraldikai elem is tölgy, amivel a hősiesség, a bátorság, a bajtársiasság jelképezhető. Megjelenik például II. Gyula pápa címerén, de az antik eredetű tölgymotívum kedvelt díszítőelem volt Mátyás király budai palotájában is. A király márványportréján a tölgykoszorú az uralkodói reprezentáció eleme.

 

Az európai költészetben hagyományos jelentései szerepelnek: ’hatalom’, ’hosszú élet’, ’erkölcsi tartás’. Így jelenik meg Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz I., valamint Hölderlin Tölgyfák című versében. Metastasio így ír róla A tölgy című művében:

„mindig biztosabb, szilárdabb lesz. […]

Lábait mélyebbre ereszti a földbe

S erőt szerez, mikor elveszti szépségét.”

Arany János A tölgyek alatt című versében a nyugalmat, a megpihenést, a gyermekkort jeleníti meg. Ady Ihar a tölgyek közt című költeményében pedig míg a juharfa: a magyarság, addig a tölgyek: az erős európai nemzetek.

 

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.