SZTE Info

Elvárják a színvonalas oktatást a hallgatók, az SZTE megfelelt

Jók a Szegedi Tudományegyetem mutatói a trendence Graduate Barometer felmérése szerint, a hallgatók többségében elégedettek az intézménnyel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A trendence Graduate Barometer Európa legnagyobb felmérése, amely a karrier, a felsőoktatás és a munkáltatók témakörével foglalkozik. 24 ország 950 felsőoktatási intézményével működtek együtt, és 343 796 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A következő országok vettek részt a felmérésben: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország.

 

A minta

A hallgatókat arról kérdezték, hogy miket részesítenek előnyben, milyen elvárásaik vannak a jövőbemi karrierükkel és munkáltatójukkal kapcsolatban, és mennyire elégedettek a felsőoktatási intézményükkel. A felmérés célcsoportját alapvetően az üzleti/gazdasági és a mérnöki/IT/természettudományi szakok hallgatói jelentették, de természetesen az összes hallgató véleménye érdekelte a felmérés készítőit. Magyarországról 26 684 válaszadót regisztráltak, az SZTE-ről 897-et, átlagosan 23 év körüliek voltak a hallgatók. A Szegedi Tudományegyetem válaszadóinak 58,8 százaléka nő, 41,2 százaléka férfi volt. 72 százalékuk alap-, 25,8 százalékuk mester- és 2,2 százalékuk doktori képzésben vesz részt. A minta SZTE-s hallgatóinak főbb szakjai: közgazdaságtan (26,6 százalék), pénzügy (23,4 százalék), marketing (23,4 százalék), menedzsment (22,3 százaléka), számvitel (18,1 százalék), számítástechnika/informatika (27,9 százalék), biológia (20,4 százalék). A megkérdezés online kérdőívvel, 2011 szeptembere és 2012 februárja között történt.

 

Tandíj, nyelvtudás

Azzal az állítással, hogy a diákoknak fizetniük kellene a felsőoktatási tanulmányaikért, az SZTE-s válaszadók 74,4 százaléka nem ért egyet, 10,8 százalék viszont igen. Ugyanez a teljes magyarországi mintán nézve: 71 százalék nem ért egyet, és 12,7 százalék egyetért. Az SZTE-s válaszadók 25,5 százaléka, míg a magyarországiak 28 százaléka beszél angolul felsőfokon (a felmérés „felsőfokú” nyelvtudást alatt azt érti, hogy az illető folyékonyan beszél, ír, ért az adott nyelven, nagy szókinccsel rendelkezik, és elenyésző nyelvtani hibát vét.)

 

SZTE-s elégedettségi mutatók

A megkérdezett szegedi hallgatók 55,5 százaléka úgy véli, tanulmányai során lehetősége van elsajátítani a munkaerőpiac számára szükséges szakértelmet, 24,3 százalék szerint viszont nem (az összesített magyar mutatók: 50,5 százalék igen, 26,1 nem).

 

A felsőoktatási intézmény vagy szak kiválasztása során a válaszadók 90,3 százaléka az oktatás színvonalát, 80,1 százalék az intézmény elismertségét, 69,7 az intézmény elismertségét a munkáltatók közt, 62,1 százalék a képzés gyakorlatorientáltságát, 61,1 százalék a tanterv felépítését és tartalmát, 56,3 százalék az oktatók elérhetőségét és segítőkészségét, 52,5 százalék a diákélet színvonalát, 47,5 százalék a nemzetközi kapcsolatokat, 41,3 százalék az egyetemi infrastruktúrát, 41 százalék a karrierépítésnél nyújtott segítséget, 40,3 százalék a kedvező lakhatási, 37,3 százalék az olcsó megélhetési lehetőségeket, 27,6 százalék az intézmény kapcsolatát a gazdasági szférával fontos szempontnak tartja.

 

Az elégedettségi mutatók szerint az SZTE-re a megkérdezettek 87,3 százaléka szerint jellemző a színvonalas oktatás, 96,7 százalék szerint elismert az intézmény, 86,5 százalék szerint a munkáltatók között is, 51,6 százalék elégedett a képzés gyakorlatorientáltságával (magyarországi adat: 53,4), 63,3 százalék a tanterv felépítésével és tartalmával, 74,2 százalék az oktatók elérhetőségével és segítőkészségével, 84,4 százalék a diákélet színvonalával, 72,3 százalék a nemzetközi kapcsolatokkal, 74,8 százalék az egyetemi infrastruktúrával, 39 százalék a karrierépítésnél nyújtott segítséggel. Jónak tartja a lakhatási lehetőségeket a válaszadók 67,8 százaléka, 54,4 százalék kedvezőnek ítéli a megélhetőségi feltételeket, 49,3 százalék elégedett az intézmény kapcsolatával a gazdasági szférával (magyarországi mutató: 57,7 százalék).

 

Az időbeni eloszlásokat is érdemes megfigyelni, eszerint például 2010 óta a válaszadók egyre nagyobb százaléka véli úgy, hogy az SZTE gazdasági szférával való kapcsolata jó, növekedett a képzés gyakorlatorientáltságával elégedettek aránya is, de 2011-ben és 2012-ben is a magyarországi és az európai átlag alatt maradt. Ugyanakkor a válaszadók 2010 óta egyre nagyobb százalékban elégedettek intézményük munkáltatók általi elismertségével, és ez az adat jóval a magyarországi, sőt, az európai átlag felett van, hasonlót mutat az oktatási színvonal grafikonja is.

 

Aggódnak a jövőért

Az SZTE-s megkérdezettek 64,8 százaléka aggódik a jövőbeni elhelyezkedése miatt, 24,3 százalék nem. Az első állás keresésével töltött becsült időtartam a magyar válaszadók körében 4,4, az SZTE-es megkérdezettek esetében 4,7 hónap, az ehhez szükséges pályázatok becsült száma pedig 23,1 (magyarországi adat), illetve 21,2 (szegedi adat). A tanulmányok befejezése után, hogy szakmájában helyezkedhessen el, a magyar hallgatók 28,2 százaléka keresne külföldön munkát, a szegedi válaszadók 28,1 százaléka; a magyar egyetemisták 46,4, a szegediek 45,5 százaléka viszont nem menne ezért külföldre. Azok a szegedi hallgatók, akik elhagynák az országot, legtöbben Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban vagy Svájcban próbálnának szerencsét.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.