SZTE Info

Az ezotériától a hungarológiáig – Szőnyi György Endre kettős jubileuma

Idén októberben ünnepelte hatvanadik születésnapját Szőnyi György Endre, az SZTE BTK Angol Tanszékének egyetemi tanára, az Angolszász irodalmak és kultúrák doktori program vezetője, a Hungarológia Tanulmányi Központ igazgatója. A professzor immár harmincötödik éve tanít a szegedi egyetemen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

szonyi_gyorgySzőnyi György Endre egy személyben egyesíti az irodalom- és kultúrtörténészt (nota bene: a Ságvári-gimnáziumot anno még matematika-fizika szakon végezte), aki az angol és magyar irodalom tanulmányozása mellett a reneszánsz tudomány- és filozófiatörténetével (ezen belül a mágia és okkultizmus kultúrtörténetével), valamint a kultúraelmélet történetével is foglalkozik (mint például a verbális/vizuális rendszerek elméleteivel és szemiotikával). 6 monográfiát, köztük egy angol és egy olasz nyelvűt jegyez, valamint publikációi között találunk még 18 szerkesztett tanulmánykötet és mintegy 120 referált tanulmányt.

 

Változásban a hungarológia

A professzor honlapunknak elmondta, változás előtt áll a hungarológia, amely eddig részben központi egységként működött azon az alapon, hogy magyar nyelvtanítást szolgáltattak a szegedi egyetemen tanuló külföldi diákoknak, vendégtanároknak és lektoroknak. Most viszont bölcsészkari egységgé alakul, melynek fő oka, hogy immár harmadik éve működik a hungarológia mesterszak, BA-szinten pedig a magyar szak egyik specializációjaként van jelen. Az új rend szerint ezután, ha szolgáltatást nyújtanak más karok hallgatóinak vagy oktatóinak, azt a karközi elszámolásban is érvényesíteni tudják.

Az idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a nyári egyetemet, melyre hatvan hallgató érkezett a világ szinte valamennyi kontinenséről, nagyrészt állami és Erasmus-finanszírozásban, de persze egyéni költségtérítéses diákok is. A nyári egyetem keretében minden év augusztusában négy héten keresztül magyar kultúrát és magyar nyelvet tanítanak a külföldi csoportoknak. Nem egy közülük azután bekerül a szegedi egyetemre, főként mint Erasmus-diák, de arra is van példa, hogy a graduális képzésbe is bekapcsolódnak, és szegedi diplomát szereznek – tudtuk meg Szőnyi György Endrétől. Hozzátette: a nyári egyetemre átlagosan ötvenen szoktak jelentkezni. Ezzel együtt már nem olyan nagy az érdeklődés a hungarológia iránt, mint a kilencvenes években, a rendszerváltás után. A mesterszakra évi 17-20 jelentkező akad, de részben a felvételi rendszer visszásságainak is köszönhetően az első két évben 6-6, idén viszont csak 2 hallgató került végül Szegedre. Az intézmények itt is a számokkal versenyeznek, vagyis leviszik a színvonalat, a felvételi küszöböt, hogy maximalizálhassák a felvettek létszámát…

 

Cambridge-től Wolfenbüttelig

Szőnyi György Endre 1977 óta tanít az Angol Tanszéken, rengeteg diák került már ki a kezei alól a különböző területekről, az Angol Tanszékhez kapcsolódó oktatási programokból és a hungarológiából. Új területként és a hungarológia számára bedolgozási lehetőségként jelentkezik a most induló kulturális örökség mesterszak kultúrdiplomácia szakiránya is. 1998-tól 2008-ig az Angol–Amerikai Intézet vezetőjeként is tevékenykedett, illetve három évig dékánhelyettes volt a bölcsészkaron.

Az ezoterizmus kritikai megközelítését tanítja a Közép-Európai Egyetem Történeti Intézetében eszmetörténet keretében, illetve kurzusokat tart az európai reneszánszról. Elárulta, ottani, „Firenze, a reneszánsz laboratóriuma” című kurzusát egyszer Szegeden is megtartaná. A professzor tudományszervező tevékenysége is jelentős, számos tudományos testület tagja, több külföldi és magyar folyóirat szerkesztőbizottságában tevékenykedik (például E. J. Brill, Leiden). Szegeden szerkeszti az „Ikonológia és műértelmezés,” valamint a „Papers in English and American Studies” könyvsorozatokat. Teljes kurzusokat és előadássorozatokat tartott már Bécstől Kansasig. Csak egy-egy példát kiemelve: 2009-ben egy évig Cambridge-ben oktatott és kutatott egy olyan vendégprofesszori ösztöndíjjal, amelyet a bölcsészterületen körülbelül tízen kapnak meg egész Angliában. Idén nyáron pedig a németországi Wolfenbüttelben folytatta vizsgálódásait egy Mellon-ösztöndíjjal.

 

John Dee és Hénoch próféta

2005-ben a szegedi Mindentudás Egyeteme (http://www3.u-szeged.hu/object.3F6D75AF-4AE9-4E56-BFF1-C6EDF8E1DE11.ivy), 2010-ben a Szabadegyetem Szeged (http://videotorium.hu/en/recordings/details/3210,HENOCH_a_bibliai_profeta_kulturtortenete_-_A_Vizonto_koraig) előadója volt, és ez a két alkalom jól összekötötte a főbb kutatási témáit is. Az első előadásban bemutatta, miként elemzi a tudós távolságtartásával és éleslátásával az okkult tudományokat és az ezotériát, összekapcsolva az angol kultúrával. E terület központi alakja John Dee, 16. századi matematikus, asztrológus, mágus, akivel a szakdolgozata óta foglalkozik, és már három könyvet írt róla. A 2010-es előadás folytatta az ezoterikus témát, és ugyanakkor kapcsolódott az anglisztikához és a vallástörténethez is a Bibliában röviden említett Hénoch próféta kultúrtörténetén keresztül. Ez ma is kurrens téma, melynek nyomaival az irodalom, a New Age-mozgalom, a szabadkőműves történetek mellett a populáris kultúrában is találkozhatunk.

60. születésnapja alkalmából október 12-én ünnepi minikoferenciával tisztelgett a professzor előtt a SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság, valamint az SZTE Angol–Amerikai Intézet.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.