SZTE Info

Innovacios_konf_kiemelt

Innováció és a Szegedi Tudományegyetem

A nemzeti innovációs stratégia társadalmi vitájához kötődően rendezett konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara. A november 29-i tanácskozáson az innovációról kifejtette nézeteit Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Innovációs rendszerek címmel szervezett konferenciát november 29-én és 30-án a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara. A dékán, Vilmányi Márton köszöntőjében elmondta: immár 12 éve rendre saját konferenciát szerveznek a tudomány ünnepéhez kötődően. Most az innovációt állítják középpontba. A téma gyakorlati aktualitását a most készülő hazai Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégia, elméleti aktualitását az innovációs szakpolitikák alapját képző innovációs rendszer elmélet 25 éves évfordulója adja.

 

Az SZTE a hazai intézmények előtt jár

Innovacios_konf_4– Mi az innováció? Minden új ötleten alapuló megoldás, ami például egy vállalat versenyképességét növeli. Tehát az innovációnak nem csupán a kutatás-fejlesztés a terepe – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora az universitas gazdaságtudományi karán szervezett konferencián beszélt az SZTE szerepéről a magyar innovációs rendszerben. Számokkal jellemezte a szegedi universitas nagyságát. Többek között kiemelte: közel 30 ezer hallgató, közte 1700 külföldi diák tanul a 12 karó Szegedi Tudományegyetemen, ahol 8500 alkalmazott dolgozik az összességében 460 ezer négyzetméternyi alapterületű épületekben. Hangsúlyozta az itt megvalósuló integrált egészségügyi rendszer működésének jelentőségét, hiszen a háziorvosi szint fölötti teljes ellátást az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja biztosítja. Elmondta, hogy az intézmény eddigi 60-62 milliárd forint bevételéből körülbelül 20 milliárd forint az egészségügyi ellátórendszeré, míg 43-44 milliárd egyéb forrásból származik, s a fennmaradó rész a normatív állami támogatás.

– Folyamatosan jelen van minden mérvadó nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorban a Szegedi Tudományegyetem – hangsúlyozta a rektor. Köszönhető ez annak is, hogy az itteni 831 oktató közül 19 akadémikus, 129 pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja, vagy hogy az SZTE-n belül 12 MTA kutatócsoport dolgozik.

– Az elmúlt néhány évben az SZTE kiépítette az ország egyik legjobb technológiai transzfer szervezetét, elkészült az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitását bemutató tudástérkép, tervszerű üzletfejlesztés folyik az intézményben. A kutatómunka aktivitását és színvonalát jelzi az is, hogy 1100 referált idegen nyelvű, 950 magyar nyelvű publikáció született az elmúlt időszakban, miközben 1200 konferencia-megjelenést rögzít a statisztika – sorolta az SZTE rektora. Az SZTE-potenciál hasznosításában kiemelte az intézmény innovációs igazgatóságának a szerepét. A belső szabályozás megteremtése mellett ugyanis a piaci hasznosításért is rendkívül sokat tettek: például – más hazai intézmények előtt járva – kézikönyveket, mintaszerződéseket alkottak.

– Az SZTE szellemi tulajdon portfoliójában 42 szabadalom van, az intézmény 11 licencia megállapodást kötött, és hét spin-off vállalkozást hozott létre – mondta a Magyar Innovációs Szövetség elnöki posztját is betöltő szegedi akadémikus. Szabó Gábor hozzátette: az eddigi 41 millió forintnyi hasznosítható bevétel is mutatja, hogy mindez csak a dicső kezdet.


A stratégiáról az államtitkár

A magyar innováció jövőjéről tartott előadást Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az Innovacios_konf_3Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára – reagálva Szabó Gábor, az SZTE rektora előadására – elmondta: a szabadalmi bevételek uniós „visszaforgatási” aránya: 40-40 százalék a kutatóé és a tanszéké, míg 20 százalék az egyetemé.

– Most dől el, kialakul-e a magas hozzáadott értékű termelési szerkezet Magyarországon –fogalmazott a politikus. Ismertette, a kormány milyen intézkedéseket tett az innovációs aktivitás növelése érdekében. Így például megalakult a Nemzeti Innovációs Hivatal, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban tiszta, világos szabályrendszer alakult ki. Zárt finanszírozási formák jöttek létre: a közép és nagyvállalatok által éves szinten befizetett 40-45 milliárd forintnyi innovációs járulékból támogatja pályázatokon keresztül a kutatás-fejlesztési tevékenységet – sorolta az államtitkár.

A három hete társadalmi vitára bocsátott Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáról három fő problématerületét emelte ki. A tudásbázis, a tudás felhasználás növelése és a köztük lévő tudás áramlás elősegítése a cél.


Növekvő K+F ráfordítás

Magyarországon 2011-ben a GDP arányos K+F ráfordítás 1,2 százalék, azaz 336 milliárd forint volt. Ez az elmúlt két évtizedben a legmagasabb. Fokozatosan növekszik a vállalati szektor részesedése, ami tavaly 160 milliárd forintot jelentett, 120 milliárd forint állami, a fennmaradó rész nemzetközi forrásokból származott – sorolta a számokat Cséfalvay Zoltán. Stratégiai célnak nevezte, hogy 2020-ra a GDP arányos K+F ráfordítás érje el az 1,8 százalékot, harminc nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a világelitbe, s ugyanennyi globális nagyvállalati fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon.

Elérhető célnak minősítette az államtitkár, hogy a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen a kutatók és fejlesztők hazai száma. Ezt segíti, hogy a jövő évtől annak a vállalkozásnak, amely PhD fokozattal rendelkező szakembert alkalmaz a K+F területen, az illető után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Ez a becslések szerint 1300 kutatót érinthet.

Az SZTE GTK innovációs konferenciáján plenáris előadást tartott: Kovács Árpád (Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az SZTE GTK egyetemi tanára) Válságkezelés az EU-10 országokban - a pozíciók változása címmel, míg Inzelt Annamária (IKU Innovációs Kutató Központ igazgatója, az SZTE GTK címzetes egyetemi tanára) Innovációpolitika az innovációs rendszerben címmel fejtette ki mondandóját.

 

A plenáris előadásokon túl a konferencián a téma 80 elismert hazai szakértője tartott előadást 13 szekcióban.

 

Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.