SZTE Info

KKK_1109_kiemelt

Növelte az SZTE versenyképességét a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ

A több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű, uniós támogatású projekt november 9-i zárókonferenciáján mind az öt alprogram ismertette két és féléves tudományos tevékenységét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tíz magyar felsőoktatási intézmény egyikeként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – mint a kutató-elitegyetemi cím birtokosa – 2010-ben nyert TÁMOP 4.2.1-es pályázaton 2 856 331 580 forint támogatást öt kiemelt kutatási területének fejlesztésére. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, ily módon 3 006 664 822 forintos összköltségvetésű) projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén. A kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett fontos szándék volt az alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítése, ennek megfelelően hoztak létre közös kutatócsoportokat különböző karok, intézetek. Az SZTE KKK igazgatótanácsának elnökeként Rácz Béla általános rektorhelyettes, projektigazgatóként Kovács Tibor, tudományos igazgatóként pedig Varró András irányította, irányítja a nagyszabású programot, melynek zárókonferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi rendezvényeihez kapcsolódóan tartották a SZAB-székházban november 9-én.

 

A jövő útja a nemzetközi szint elérése

A szakmai fórumon Rácz Béla általános rektorhelyettes nemzetközi oktatási és tudományos kontextusban helyezte el az egyetemet, illetve sikeresen lebonyolított pályázatát. Elmondta, hogy a világ egyetemeinek 2003 óta összeállított sanghaji ranglistáján az ELTE mellett csak a Szegedi Tudományegyetem szerepel folyamatosan a legjobb ötszázban, ahogyan a brit QS- és az internetes láthatóságot vizsgáló spanyol Webometrics-listán is a legjobb két-három magyar egyetem egyike, ha nem éppen a legkiválóbb a Tisza-parti universitas. Úgy fogalmazott: a globalizálódó felsőoktatásban a jövő útja a nemzetközi színvonalat elérő oktató-, valamint kutatómunka, a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ projekt pedig uniós támogatással éppen ehhez járult hozzá a Szegedi Tudományegyetemen, növelve annak versenyképességét.

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ öt alprogramjának legfontosabb eredményeiről az alprogramok vezetői számoltak be a közönségnek. A szuperlézer témakörről Osvay Károly tanszékvezető egyetemi docens beszélt. Hangsúlyozta: az érintett szakemberek kutatásaikkal hozzá kívántak járulni az ELI lézerközpont sikeres felépítéséhez, valamint az ELI lézerhez kapcsolódó alkalmazásokat fejlesztettek. A szuperlézert érintő diagnosztikai módszerek kutatása, új diagnosztikumok kifejlesztése mellett foglalkoztak még a lézerimpulzusok alkalmazásával (például attoszekundumos fényforrást fejlesztettek), vizsgálták atomi rendszerek kvantumos viselkedését erős lézertérben, az ELI megvalósításának 2016-17-re tervezett második fázisához csatlakozva nagy intenzitású, rövid impulzusú k+f lézererősítőkkel kísérleteztek, de nagy hangsúlyt fektettek a lézerek és másodlagos fényforrások orvosi alkalmazásaira is. Osvay Károly ez utóbbi területről külön kiemelte, hogy interdiszciplináris alapon megszerveződött az SZTE sugárbiológiai hálózata, amit mindenképpen szükséges lenne fenntartani.

 

A gyógyszerkutatás hazai központja lehetne Szeged

A Fülöp Ferenc akadémikus által vezetett kémia, anyatudomány gyógyszerkutatás alprogram szintén több nagy témára koncentrált. Megtudtuk, az ebben részt vevő kutatók hatóanyag-felfedezési módszerekkel, farmakológiai alapkutatásokkal, modern gyógyszerbeviteli formákkal, anyagtudományi és nanotechnológiai kérdésekkel, a gyógyhatású fémkomplexekben rejlő lehetőségekkel, környezeti kémiai problémákkal és klinikai gyógyszerkutatásokkal is foglalkoztak. Fülöp Ferenc az eredmények értékelése kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Szeged az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont potenciálja révén szinte determinált a gyógyszerkutatásra és az anyagtudományra, az egyetlen gond, hogy nincs a közelben gyógyszergyár, ezen kellene valahogy segíteni. Előremutató kezdeményezésnek nevezte az alprogram keretében létrehozott Klinikai Kutatásokat Koordináló Központot.

A molekuláris biológiai, genetika, orvostudomány rész tevékenységét Penke Botond akadémikus előadásában ismerhettük meg. Itt három komplex területre összpontosítottak: a molekuláris biológiai és genetikai kutatások, betegségek (például: pikkelysömör vagy hipertónia) patogenezise mellett a neuropszichiátriai zavarok (szkizofrénia, epilepszia, depresszió) kutatására, valamint a neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-, Parkinson-, Huntington-kór) patomechanizmusára, azok terápiás lehetőségeire. Azt kívánták feltárni, hogyan játszódnak le az egyes betegségek molekuláris szinten, hogy aztán célzottan lehessen azokat gyógyítani. A neurodegenerációs betegségeket illetően azt az új eredményt is felhasználták munkájuk során, hogy a háttérben az idegsejtről idegsejtre ugráló, a neuronokat elpusztító toxikus fehérje áll. A folyamatban lévő gyógyszerfejlesztések ennek megállítását célozzák.

 

A biogázerőműtől a digitalizálásig

A környezettudomány, energetika alprogram koordinációját Kovács Kornél tanszékvezető egyetemi tanár végezte. Itt egyrészt a klímaváltozással, másrészt a szennyezések ártalmatlanításával összefüggő kutatások zajlottak, ezek mellett kiemelt figyelmet fordítottak a környezet-egészségügyre, valamint a megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztésekre. Az SZTE szakemberei például megállapították, hogy a globális klímaváltozás hatására – ha nem sikerül változtatni a folyamatokon – Magyarországon 2070 és 2100 között súlyos problémákat fog okozni az elsivatagosodás, a talajvízkészlet csökkenése. Fontos szerepet kapott ebben az alprogramban a szerves hulladékból történő biogáztermelés, s a Szegedi Tudományegyetem szerepet vállalt a Sándorfalva határában működő biogázfermentor-üzem létrehozásában és üzemeltetésében is.

Az információs társadalom alprogram eredményeit Z. Karvalics László tanszékvezető egyetemi docens ismertette. A szakember mintegy 300 különböző kutatási témát fogott össze a gazdaság, a jog, az informatika, a matematika, a társadalom- és bölcsészettudomány, valamint a digitalizálás területéről. Mint elárulta, kulcsszempontjaik között a tehetségmegtartás, a nemzetközi kapcsolatok és a publikációs tevékenység erősítése, illetve a diszciplináris térfoglalás szerepelt. Ezek jegyében egyebek mellett jelentős eredményeket felmutató jogász szellemi tulajdon kutatócsoport jött létre az SZTE-n, az információtörténelem és az infografika területén ugyancsak a szegedi universitas kutatói indították útjára a diskurzust, de kiemelkedő matematikai és informatikai kutatások is zajlottak. Nagyszabású infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak, így például digitalizáló csúcsberendezést szereztek be, mellyel az SZTE Klebelsberg Könyvtár mintegy 350 ezer oldalnyi anyagot feldolgozó három új digitális adatbázist állított össze, de mobil-alkalmazási labor és szociológiai kutatólabor is megnyitotta kapuit.

 

Üzleti menedzsmentszemlélet honosodott meg az SZTE-n

Kovács Tibor projektigazgató úgy összegzett: az elmúlt két és fél esztendőben az öt alprogramban érintett több mint 120 kutatócsoport olyan alapkutatási eredményeket mutatott fel minden szakterületen, melyek ipari alkalmazásra és lakossági felhasználásra is joggal számíthatnak. Sikerült meghonosítani a projekt keretében az üzleti menedzsmentszemléletet is, ami előremutató a további tudományos tevékenység szempontjából.

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0005, Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen című pályázat részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. További információ: www.u-szeged.hu/kkkpalyazat

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.