SZTE Info

Sajtóklub: Milyen újságot olvastak és írtak a szegedi egyetemisták?

Milyen ruhában jártak, milyen körülmények között tanultak 90 vagy 70 évvel ezelőtt a szegedi egyetemisták? Milyen újságot olvastak és írtak a diákok? Ez is kiderül az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjában. Az SZTE Rektori Hivatala átriuma kiállítási terében a múlt héten Vajda Tamás történész, november 13-án (kedden) 18 órától Ráczné Mojzes Katalin, a Klebelsberg Könyvtár egyetemi gyűjteményének vezetője mesél.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az egyetemi sajtó 90 évéből válogató kiállítás nem régiben nyílt meg az SZTE Rektori Hivatala épületében. A 17. Őszi Kulturális Fesztivál és a Szent-Györgyi-emlékév programjaként életre hívott tárlathoz – az SZTE Médiacentrumának jóvoltából – művelődéstörténeti beszélgetések is kapcsolódnak. Így az érdeklődők teljesebb képet kaphatnak a huszadik század első felének szegedi, hallgatói életéről. A rendezvények apropója egy kettős jubileum: 90 éve jelent meg az első szegedi egyetemi újság, és e tanévben lesz 60 éve annak, hogy életre hívták a Szegedi Egyetem című lapot. A sajtótörténeti beszélgetések első estjén, november 6-án, az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjában Vajda Tamást, az SZTE Szaklevéltár vezetőjét kérdezte Újszászi Ilona újságíró, a Médiacentrum vezetője.


„Az oktatás kezdetben négy épületben folyt, szerény infrastrukturális háttér állt tehát a hallgatók és egyetemi dolgozók rendelkezésére” – válaszolta Vajda Tamás arra kérdésre, hogy mi is jellemezte Szegedet 1922 táján, amikor az egyetemi sajtó is megszületett. 1926-ra azonban grandiózus vállalkozások indultak be, közülük is kiemelkedtek a Dóm körüli építkezések. „Ennek volt köszönhető például az, hogy az 1929-es gazdasági válság Szegeden csak 1931-től éreztette igazán hatását” – emelte ki. Kezdetben körülbelül ezer beiratkozott hallgatóval rendelkezhetett az egyetem, majd a gazdasági válság idején 1500-2000 egyetemista folytatta Szegeden tanulmányait, ez a szám azonban a harmincas, és különösen a negyvenes évekre visszaesett körülbelül a felére.


Hogyan viszonyult a város és a régió az egyetem Szegedre kerüléséhez? A levéltáros szerint a szegediek régi álma teljesült a költözéssel, ám az infrastruktúra fejletlensége miatt mindenkitől kompromisszumokat követelt. A város vezetése a fejlesztésekhez már-már visszafizethetetlennek tűnő hiteleket vett fel a húszas években, ez azonban korántsem bizonyult helytelen döntésnek. Vajda Tamás szerint ugyanis Szent-Györgyi Albert, illetve a szegedi Alföldkutató Bizottság munkásságának gazdasági következményei nagy bevételekhez juttatták a várost és polgárait. Az 1879-es nagy árvíz után kialakított sugárutas szerkezet pedig ezekben az években nyert igazán értelmet.


Az egyetemi egyesületek megalakulására, működésére is kitért SZTE Szaklevéltár vezetője. „Az egyes egyesületekhez tartozóknak egyensapkákat kellett viselniük, így tüntetések után például könnyen el lehetett kapni egy-egy résztvevőt” – mesélte. Hogy az egyesületekhez milyen színű sapkák tartoztak, még nem sikerült kideríteni pontosan, leírás nincs, csak fekete-fehér fotók állnak rendelkezésre. Ezen szerveződések között számos kérdés vita tárgyát képezte: így például a numerus clausus problémaköre. Az egyesületi életben végül Szent-Györgyi Albertnek mint rektornak sikerült egységet teremtenie.


1944 őszén, a világháború súlyos támadásai idején nagy veszteségek érték Szegedet, főként a vasúti pályaudvar közelében fekvő gyermekklinikát. „Az egyetem épületeit a Vörös Hadsereg foglalta el, melyeket csak 1945-ben adott vissza, s még ugyanebben az évben megkezdődött a tisztogatás az oktatói karban is” – jellemezte az 1941 utáni korszakot Vajda Tamás. Az ötvenes években az egyetem autonómiája megszűnt, és létrehozták az úgynevezett „tanulmányi osztályokat”, melyek „lekáderezték” még a hallgatók szüleit is.


S hogy mindez hogyan tükröződött az egyetemi sajtóban? Erről a sorozat következő estéjén, november 13-án (kedden) 18 órától hallgathatják az érdeklődők Ráczné Mojzes Katalint, a Klebelsberg Kunó Könyvtár egyetemi gyűjtemény vezetőjét az SZTE Rektori Hivatala átriumában, a kiállítási étrben berendezett alkalmi Sajtóklubban.

 
H. G.


Sajtóklub galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.