SZTE Info

Sajtóklub: Milyen újságot olvastak és írtak a szegedi egyetemisták?

Milyen ruhában jártak, milyen körülmények között tanultak 90 vagy 70 évvel ezelőtt a szegedi egyetemisták? Milyen újságot olvastak és írtak a diákok? Ez is kiderül az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjában. Az SZTE Rektori Hivatala átriuma kiállítási terében a múlt héten Vajda Tamás történész, november 13-án (kedden) 18 órától Ráczné Mojzes Katalin, a Klebelsberg Könyvtár egyetemi gyűjteményének vezetője mesél.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az egyetemi sajtó 90 évéből válogató kiállítás nem régiben nyílt meg az SZTE Rektori Hivatala épületében. A 17. Őszi Kulturális Fesztivál és a Szent-Györgyi-emlékév programjaként életre hívott tárlathoz – az SZTE Médiacentrumának jóvoltából – művelődéstörténeti beszélgetések is kapcsolódnak. Így az érdeklődők teljesebb képet kaphatnak a huszadik század első felének szegedi, hallgatói életéről. A rendezvények apropója egy kettős jubileum: 90 éve jelent meg az első szegedi egyetemi újság, és e tanévben lesz 60 éve annak, hogy életre hívták a Szegedi Egyetem című lapot. A sajtótörténeti beszélgetések első estjén, november 6-án, az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjában Vajda Tamást, az SZTE Szaklevéltár vezetőjét kérdezte Újszászi Ilona újságíró, a Médiacentrum vezetője.


„Az oktatás kezdetben négy épületben folyt, szerény infrastrukturális háttér állt tehát a hallgatók és egyetemi dolgozók rendelkezésére” – válaszolta Vajda Tamás arra kérdésre, hogy mi is jellemezte Szegedet 1922 táján, amikor az egyetemi sajtó is megszületett. 1926-ra azonban grandiózus vállalkozások indultak be, közülük is kiemelkedtek a Dóm körüli építkezések. „Ennek volt köszönhető például az, hogy az 1929-es gazdasági válság Szegeden csak 1931-től éreztette igazán hatását” – emelte ki. Kezdetben körülbelül ezer beiratkozott hallgatóval rendelkezhetett az egyetem, majd a gazdasági válság idején 1500-2000 egyetemista folytatta Szegeden tanulmányait, ez a szám azonban a harmincas, és különösen a negyvenes évekre visszaesett körülbelül a felére.


Hogyan viszonyult a város és a régió az egyetem Szegedre kerüléséhez? A levéltáros szerint a szegediek régi álma teljesült a költözéssel, ám az infrastruktúra fejletlensége miatt mindenkitől kompromisszumokat követelt. A város vezetése a fejlesztésekhez már-már visszafizethetetlennek tűnő hiteleket vett fel a húszas években, ez azonban korántsem bizonyult helytelen döntésnek. Vajda Tamás szerint ugyanis Szent-Györgyi Albert, illetve a szegedi Alföldkutató Bizottság munkásságának gazdasági következményei nagy bevételekhez juttatták a várost és polgárait. Az 1879-es nagy árvíz után kialakított sugárutas szerkezet pedig ezekben az években nyert igazán értelmet.


Az egyetemi egyesületek megalakulására, működésére is kitért SZTE Szaklevéltár vezetője. „Az egyes egyesületekhez tartozóknak egyensapkákat kellett viselniük, így tüntetések után például könnyen el lehetett kapni egy-egy résztvevőt” – mesélte. Hogy az egyesületekhez milyen színű sapkák tartoztak, még nem sikerült kideríteni pontosan, leírás nincs, csak fekete-fehér fotók állnak rendelkezésre. Ezen szerveződések között számos kérdés vita tárgyát képezte: így például a numerus clausus problémaköre. Az egyesületi életben végül Szent-Györgyi Albertnek mint rektornak sikerült egységet teremtenie.


1944 őszén, a világháború súlyos támadásai idején nagy veszteségek érték Szegedet, főként a vasúti pályaudvar közelében fekvő gyermekklinikát. „Az egyetem épületeit a Vörös Hadsereg foglalta el, melyeket csak 1945-ben adott vissza, s még ugyanebben az évben megkezdődött a tisztogatás az oktatói karban is” – jellemezte az 1941 utáni korszakot Vajda Tamás. Az ötvenes években az egyetem autonómiája megszűnt, és létrehozták az úgynevezett „tanulmányi osztályokat”, melyek „lekáderezték” még a hallgatók szüleit is.


S hogy mindez hogyan tükröződött az egyetemi sajtóban? Erről a sorozat következő estéjén, november 13-án (kedden) 18 órától hallgathatják az érdeklődők Ráczné Mojzes Katalint, a Klebelsberg Kunó Könyvtár egyetemi gyűjtemény vezetőjét az SZTE Rektori Hivatala átriumában, a kiállítási étrben berendezett alkalmi Sajtóklubban.

 
H. G.


Sajtóklub galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.