SZTE Info

Szegeden is megvitatták hazánk készülő kutatás-fejlesztési stratégiáját

Országos konzultáció indult a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetéről. November 22-én a SZAB-székházban ismerhették meg, illetve véleményezhették a szakmai anyagot az érintett szektor helyi szereplői.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal közös szervezésében tartották meg Szegeden a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezete társadalmi egyeztetésének rendezvényét.

 

Szabó Gábor: Az innováció területén az állandóság a legfontosabb

A kormányzat elgondolásai szerint a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 című program a nemzetgazdaság és a társadalom számára kiemelt jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési és innovációs erőfeszítések eredményes hasznosulását rögzíti, illetve kijelöli a hosszú távra szóló főbb irányokat. Az országos K+F+I-stratégia kidolgozása és végrehajtása annak is feltétele, hogy Magyarország a 2014–20-as európai uniós fejlesztési periódusban sikeresen használhasson fel forrásokat. Ennek érdekében folyik a stratégia tervezetéről (letölthető az alábbi linkről: http://www.darinno.hu/news_details/6) országos konzultáció, melynek során az érintettek érdemi hozzászólási lehetőséghez juthatnak.

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora és a Magyar Innovációs Szövetség elnöke bevezetőjében úgy fogalmazott: az utóbbi két évtizedben szép számmal akadtak hasonló szakanyagok, ám azok egyikét sem valósították meg. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy legyen végre elfogadott stratégia, amit ráadásul végre is hajtanak. – Az innovációs rendszer innovációjában biztosan világelsők vagyunk – húzta alá, hozzáfűzve: az elmúlt években se szeri, se száma nem volt a működő pályázatok, az azokat felügyelő hivatalok átszervezésének, mely folyamatok megbénították magát a rendszert. Mint mondta, az innováció területén legelsősorban állandóságra van szükség a hatékonyság biztosításához, hiszen amíg például az informatikában egy ötletből akár egy-másfél év alatt születhet termék, addig a gyógyszerfejlesztésben tíz-tizenkét esztendőre van szükség, míg kiderül, egy molekulából lesz-e gyógyszer. Ha eközben folyamatosan változnak a csapásirányok, akkor ez korlátozza a befektetett források hasznosulását.

 

A K+F+I lesz a 2014–20 közötti pénzügyi ciklus fő haszonélvezője

A készülő stratégia tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be a közönségnek: egyetemi oktatóknak, kutatóknak, vállalkozóknak, piaci szereplőknek. Turóczy László kiemelte, az előkészítő munka jelen fázisában nyitottak a kutatóhelyekről, felsőoktatási intézményekből, vállalatoktól érkező észrevételekre, s ezek alapján december végéig végzik el az esetleges korrekciókat, majd legkésőbb a jövő év elején a kormány elé kerül a dokumentum.

A szakember először a nemzetközi kontextust vázolta fel. Elmondta, hogy az Európai Unióban prioritást élvez a kutatás-fejlesztés és az innováció mint a tartós növekedés egyik lehetősége. A már meghirdetett Horizon 2020 keretprogram értelmében a mostani pénzügyi ciklus 50 milliárdja helyett a következő hét esztendőben 80 milliárd euró jut majd erre a területre, miközben összességében csökkenni fog az EU költségvetése. A forrásokat nem az egyes országok között arányosan, hanem a kiválósági szempont figyelembe vételével osztják majd el, Magyarországnak komoly erőfeszítéseket kell majd tennie, hogy megfelelő mértékben jusson támogatásokhoz.

A legfontosabb célkitűzés a nagy társadalmi kihívások (például öregedés, egészség, élelmiszer- és vízbiztonság, biztonságos mezőgazdaság) kutatása és megoldása. Szerencsére – emelte ki a helyettes államtitkár – hazánkban ezek közül több területen is komoly hagyományai vannak a minőségi kutatásoknak. Ismertette: az EU célja, hogy a mostani 1,9 százalékról 2020-ra 3 százalékra emelje a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Magyarország a jelenlegi 1,2 százalékot növelné 1,8-re. Ami örvendetes, hogy az utóbbi években idehaza megnövekedett a vállalkozási szektor részesedése ezen a téren.

Megtudtuk: a stratégia tervezete elemzést is tartalmaz arra vonatkozólag, melyek a magyarországi K+F+I erősségei és gyengeségei. Az előbbiek között egyebek mellett azt említi, hogy több tudományterületen a világ élvonalába tartoznak a magyar kutatók, illetve kialakultak már együttműködések az egyetemi és a vállalati szektor között. Az utóbbiak között pedig kitér arra, hogy a kisebb vállalkozások tőkeszegények, valamint egyes területeken a kutatói utánpótlás-nevelés is akadozik. Lehetőséget jelentenek az uniós fejlesztési források, amennyiben sikerül K+F+I-barát gazdasági és szabályozási környezetet teremteni, ugyanakkor olyan kockázatokkal is szembe kell nézniük az érintetteknek, mint az agyelszívás.

 

A kutatóműhelyeket, tudásközpontokat is megerősítenék

– A stratégia a tudásteremtés, a tudásáramlás és a tudásfelhasználás területén is rendezni kívánja a helyzetet, s előremutató lépéseket akar felvázolni. Célunk, hogy 2020-ra megerősítsük a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplőit (például a kutatóműhelyeket, nagyvállalatok K+F+I-központjait vagy éppen a K+F+I-re épülő, gyors növekedésre képes kisvállalatokat), s olyan gazdasági környezetet teremtsünk, melynek révén bekapcsolódhatnak a globális folyamatokba. Nemzetközileg versenyképes tudásközpontokra, intenzív tudásáramlásra, illetve a vállalati szektorban hatékony tudásfelhasználásra van szükségünk – szögezte le Turóczy László.

Az eseményen Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese vázolta a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában betöltött, illetve betöltendő szerepüket. Ezután pódiumbeszélgetés következett számos szakértő közreműködésével többek között arról, miért nem jut el a hazai kutatás-fejlesztési eredmények jó része a megvalósítási fázisba. Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, a legsúlyosabb problémákat a kis- és középvállalkozások szektorában látja, melyre a tőkeszegénység mellett a szakemberhiány (egy felmérés szerint az érintett cégek 80 százalékánál nincs fejlesztő munkaerő), valamint az innovációs igény és kultúra hiánya is jellemző. – Még ha növeljük is a forrásokat, fejlesztőket nem lehet kormánydöntéssel a falról leakasztani – világította meg. Ormos Pál akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója pedig nemzetközi példák alapján azt kérte az illetékesektől, hogy fordítsanak sokkal több figyelmet az alapkutatásokra.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.