SZTE Info

apolok_kiemelt

Több, mint szakma: hivatás – az SZTE-n tanácskoznak hazánk ápolói

A Főiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók X. Országos Konferenciájára több mint 200 regisztrált résztvevő érkezett, akik két nap alatt mintegy 70 előadót hallgathatnak meg. Fókuszban a pálya presztízsének emelése.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Október 5-én és 6-án Szegeden rendezik a Főiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók X. Országos Konferenciáját. A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszéke által szervezett tudományos seregszemlének a József Attila Tanulmányi és Információs Központ ad otthont. A „Változó Világ – Változó Ápolás: Innováció és Tradíció” címet viselő találkozó plenáris és szekció-előadásokkal várta résztvevőit. Több mint 200 regisztrált érdeklődő érkezett az ország minden pontjáról.

 

Szabó Gábor rektor szerint nincs meg a kellő megbecsülés

Az Ápolási Tanszék vezetője, a konferencia elnöke köszöntőjében arról beszélt, milyen nagy megtiszteltetést jelent az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karnak, hogy otthont adhat a jubileumi találkozónak. Helembai Kornélia emlékeztetett, a főiskolai ápolóképzés 1989-ben indult hazánkban, az egyetemi szintű ápolóképzés pedig az ezredforduló után vert gyökeret. A friss, 2011-es felmérések szerint Magyarországon 47 ezer 219 ápolóból 4489 rendelkezik BSc vagy MSc szintű oklevéllel – sorolta az adatokat, hozzáfűzve: a szegedi kongresszus az összetartozás érzésének elmélyítésével alapozza meg a hivatás érdekében végzett erőfeszítéseket.

Az ápolók olyan szakmát képviselnek, melynek tisztelete az egész társadalom feladata lenne, ám ezt sajnos nem teljesíti megfelelően ezt már Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondta. Az akadémikus meggyőződése szerint e nemes hivatásban is az a tendencia érvényesül, hogy egyre fontosabbá válik az elhivatottság mellett a tanulás, a szakmai képzettség, illetve a folyamatos továbbképzés is. Ebből a szempontból tartja kiemelt jelentőségűnek a találkozót. – Egyértelműen rossz irányba tart a világ, de bízom benne, van még visszaút. Azok a társadalmi szereplők, akiken talán a legtöbb múlik az ember életében – gondolok itt a pedagógusokra és az egészségügyi dolgozókra – nem kapják meg a kellő megbecsülést nemhogy anyagi, de még erkölcsi értelemben sem. Minden okuk megvan arra, hogy ünnepeljék magukat legalább ezen a két napon – üzente a résztvevőknek.

 

Nélkülözhetetlenné váltak a diplomás ápolók

Az SZTE ETSZK dékánja viszont arról szólt, hogy az első helyes felvételi jelentkezések számának emelkedése a szakma presztízsének növekedését mutatja. Barnai Mária örömét fejezte ki, hogy a döntéshozók is belátták: növelni kell a képzett egészségügyi szakdolgozók számát, ennek megfelelően a szakterület finanszírozott helyeinek létszámát is bővítették. – Mára bebizonyosodott, szükség van a felsőfokú ápolóképzésre, az ezen a szinten végzettekre, a kvalifikált ápolókra, szakdolgozókra. A hazai egészségügyi hierarchiában nélkülözhetetlenek a diplomás ápolók, akik széles kompetenciával és tudással rendelkeznek. Az utóbbi években ráadásul az a trend figyelhető meg, hogy a BSc, majd MSc mellett egyre többen végeznek tudományos kutatásokat, szereznek doktori fokozatot az ápolók közül is. Az ő kutatásaik eredményei pedig biztosítják a bizonyítékokon alapuló ápolást – mutatta be a felsőfokú képzés múltját és jelenét a konferencia fővédnökeként.

Irinyi Tamás, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke is kiemelte, hogy az ápolóképzés hihetetlen fejlődésen ment keresztül bő két évtized leforgása alatt, hiszen ma már a doktori fokozatig, illetve az egyetemi oktatói státuszig is eljuthatnak az ápolók. Sajnos azonban az egészségügyi rendszer szerinte nehezen fogadja be a magasan kvalifikált kollégákat. Úgy véli, nem javult az ápolói szakma presztízse, mert még mindig sokan hiszik, bárkit át lehet képezni ápolónak. – Ez azonban jóval több, mint egy szakma: életre szóló hivatás. Empátiára, intelligenciára, belső indíttatásra és az ezekre épülő szakmai ismeretekre is szükség van színvonalas gyakorlásához. Ezen alapelvek jegyében kell emelni a pálya rangját – adta meg a kétnapos találkozó egyfajta mottóját.

 

Biztosított az utánpótlás, ám jellemző a pályaelhagyás is

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály vezetője a hazai adatokat a nyugat-európai statisztikákkal vetette össze. Cserháti Zoltán elöljáróban hangsúlyozta, kevés olyan hivatás létezik az egészségügyben, mely a testi, lelki és szociális komponenseket annyira egységben kezeli, mint az ápolóké. Megismételte, ma Magyarországon 47 ezer 219 ápolóból 4489 bír alap- vagy mesterszintű oklevéllel, Nyugat-Európában ehhez képest másfélszer, kétszer ekkora a diplomával rendelkezők aránya, van tehát hová fejlődni. Ugyanakkor kiemelte: pozitív tendencia érezhető, hiszen tíz év alatt így is megduplázódott hazánkban a diplomás ápolók száma. A legtöbben a 35-39 év közötti korosztályba tartoznak, ami egyrészt jelzi, hogy van utánpótlás, másrészt azonban tagadhatatlan, hogy jellemző a pálya- és az országelhagyás is. Úgy fogalmazott, sürgető feladat a diplomás ápolók helyének rendezése. Kitörési pontjaik (egyéni ambíciók mellett) például a vezetői utánpótlásban, a vezetésben, az oktatásban, a tudományos munkában, az ápolásvezetésben, a minőségirányításban, a betegutak szervezésében, koordinálásában vagy a közvetlen betegellátásban történő részvétel lehetnek – szögezte le a főosztályvezető.

A szegedi tanácskozás egyébként négy szekcióban zajlik. Az előadások témakörei felölelik a magasan képzett ápolók biztonságos betegellátásban betöltött szerepének, az evidenciákon alapuló ápolási gyakorlat tapasztalatainak kérdéseit, továbbá az ápolás oktatását, mindennapi gyakorlatát foglalkoztató feladatok, a lehetséges megoldásokról alkotott elgondolások mellett EU-Atlantis megközelítésben a képzések átjárhatóságának és elfogadásának szempontjait.

 

Pintér M. Lajos


Ápolók kongresszusa galéria
További képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.