SZTE Info

A turizmusról kritikusan – új kötet szegedi és pécsi kutatóktól

A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektíváit veszi sorra magyarra fordított szakszövegek segítségével az a Pusztai Bertalan, az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docense és Bódi Jenő, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szerkesztésében megjelent kötet, melyet idén adtak ki a Gondolat Kiadónál.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Beszédes a cím: Túl a turistatekinteten. A könyv természetesen korántsem előzmények nélküli. A nyolcvanas években Fejős Zoltán vetette fel Magyarországon elsőként egy kultúra-, illetve társadalomtudományi aspektusból szemlélt turizmuskutatás ötletét a korábbi földrajzi és gazdaságtudományi megközelítések helyett. A kultúratudományos kutatás igazi beindulására azonban a kilencvenes évek második feléig kellett várni, majd 1998-tól immár kétévente jelennek meg ilyen irányú publikációk, melyek döntően empirikus kutatásokra építenek. Az ilyen érdeklődésű olvasók a Tabula-sorozat kötetei között találtak hasznos alapműveket, a kutatásban részt vett a szegedi egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke azon „négyesfogat” tagjaként, melyet Szeged mellett a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéke, valamint a Néprajzi Múzeum alkot.

 

Hallgatókkal karöltve

– A kritikai turizmuskutatás nem az ipar működését akarja jobbá tenni, hanem a turizmus mint jelenség megértését célozza – magyarázta Pusztai Bertalan. Ennek ellenére egyébként a turisztikai szakemberek is hasznos pusztaikövetkeztetéseket vonhatnának le a kulturális elemzésekből, azonban a kutatók tapasztalata az, hogy ez a fajta kritikai megközelítés általában süket fülekre talál a „vágygyárosok” körében.

A tőlünk nyugatabbra nagyobb figyelmet kapó kritikai turizmuskutatásoknak már saját orgánumuk is van, a Tourist Studies című folyóirat, mely 2000-ben megjelent programadó cikkével szintén rést ütött a turizmus hagyományos felfogásán. E másfajta szemlélet alapszövegeit igyekeztek összegyűjteni a szerkesztők az új fordításkötet 750 ezer karakterében, mely köré egy kutatóegyetemi pályázati keretek között megvalósult speciálkollégiumot is szerveztek a hallgatók bevonására. A szegedi és a pécsi egyetem kutatói és hallgatói így dolgoztak közösen a szakszövegek fordításán, Szegeden és Pécsen egy-egy workshopon prezentálták az eredményeket. − Nem túl gyakori az ilyen jellegű együttműködés, a hallgatók kutatói közösségbe való integrálását a tehetséggondozás sajátos formájának szántuk – hangsúlyozta a docens. A munkában természetesen a netes információcserélő rendszereknek is nagy szerep jutott, egy érdekes társadalomtudományi szószedetet is összeállítottak a szövegelemzések és fordítások során belső használatra – tudtuk meg a kötet szerkesztőjétől. A fordítások lektorálásában Szegedről Pusztai Bertalan mellett Mátyus Imre és Dunai Tamás vett részt.

 

A turizmus mint kulturális konstrukció

Nem a turizmus során történő „mozgásokra”, gazdasági aspektusokra koncentrálnak tehát a kötet szövegei, hanem arra, hogy rámutassanak, hogy a turizmus mennyire mélységesen kulturális konstrukció, és mennyire nem maguktól értetődőek a benne található jelenségek. A turizmus szemiotikai értelmezését először Dean MacCannell vetette fel 1976-os munkájában. A Túl a turistatekinteten első, A turizmus kultúratudományi perspektívái címet viselő fejezete Jonathan Culler szövegével indul, mely egyfajta reakció MacCannell szövegére, és azt a jelölőfolyamatot igyekszik tetten érni, mely során a látnivalóból turisztikai attrakció lesz. John Urry tanulmányából megtudhatjuk, milyen módon „iskolázott” a turistatekintet, Ning Wang pedig az autentikusság kérdéséről értekezik. Regina Bendix az emlékezet és a turizmus kapcsolatát elemzi – sorolta Pusztai Bertalan.

 

A múltunkról és jövőnkről szól

A második blokkban a modernista turizmuskutatás kritikái kaptak helyet. Érdekes adalékokat kínál például a témához a gender studies, mely rámutat, hogy a „másik” milyen mértékben „nem-esített”, erotizált, és ez is kiemeli a turizmus médium-funkcióját – hangsúlyozta a docens. Előkerül a turizmus posztkoloniális értelmezése is, hiszen jóllehet a jelenség nem a gyarmatosítás során jön létre, de táplálkozik belőle, többek között azzal, hogy a kulturális „másikat” meglátogathatónak és tárgyiasíthatónak aposztrofálja. És persze ez az irány rámutat arra is, hogy ma is léteznek vélt vagy valós posztkoloniális desztinációk. A kötet harmadik fejezete az újszerű kutatási lehetőségekből nyújt ízelítőt. Többek között itt olvashatjuk Tim Edensor performatív turizmusról értekező gondolatait, mely a turizmus színre vittségét állítja fókuszba, de a fejezetben az úgynevezett térbeli fordulatnak a turizmuskutatásban betöltött szerepével is megismerkedhetünk.

−A turizmus a modernitás szülöttje, az életünket meghatározó jelenségek között, azokkal kölcsönhatásban jött létre, és éppen ezért remek alkalmat kínál arra, hogy egy ’könnyednek’ tartott témán keresztül megvizsgáljuk a modernitás problémáit. A turizmus ugyanakkor könnyed látszata ellenére halálosan komoly, a múltunkról szól és a jövőnkről is beszél – összegzett Pusztai Bertalan.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 26.
    13:00 - 14:00
    Az SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tárgyalóterme a Klinika egykori vezetőjéről, Dr.Cserháti István Professzor Úrról kapja a nevét. Az ünnepélyes névtáblaavatóra a szervezők várják az érdeklődőket.
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés