SZTE Info

A turizmusról kritikusan – új kötet szegedi és pécsi kutatóktól

A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektíváit veszi sorra magyarra fordított szakszövegek segítségével az a Pusztai Bertalan, az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docense és Bódi Jenő, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szerkesztésében megjelent kötet, melyet idén adtak ki a Gondolat Kiadónál.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Beszédes a cím: Túl a turistatekinteten. A könyv természetesen korántsem előzmények nélküli. A nyolcvanas években Fejős Zoltán vetette fel Magyarországon elsőként egy kultúra-, illetve társadalomtudományi aspektusból szemlélt turizmuskutatás ötletét a korábbi földrajzi és gazdaságtudományi megközelítések helyett. A kultúratudományos kutatás igazi beindulására azonban a kilencvenes évek második feléig kellett várni, majd 1998-tól immár kétévente jelennek meg ilyen irányú publikációk, melyek döntően empirikus kutatásokra építenek. Az ilyen érdeklődésű olvasók a Tabula-sorozat kötetei között találtak hasznos alapműveket, a kutatásban részt vett a szegedi egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke azon „négyesfogat” tagjaként, melyet Szeged mellett a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéke, valamint a Néprajzi Múzeum alkot.

 

Hallgatókkal karöltve

– A kritikai turizmuskutatás nem az ipar működését akarja jobbá tenni, hanem a turizmus mint jelenség megértését célozza – magyarázta Pusztai Bertalan. Ennek ellenére egyébként a turisztikai szakemberek is hasznos pusztaikövetkeztetéseket vonhatnának le a kulturális elemzésekből, azonban a kutatók tapasztalata az, hogy ez a fajta kritikai megközelítés általában süket fülekre talál a „vágygyárosok” körében.

A tőlünk nyugatabbra nagyobb figyelmet kapó kritikai turizmuskutatásoknak már saját orgánumuk is van, a Tourist Studies című folyóirat, mely 2000-ben megjelent programadó cikkével szintén rést ütött a turizmus hagyományos felfogásán. E másfajta szemlélet alapszövegeit igyekeztek összegyűjteni a szerkesztők az új fordításkötet 750 ezer karakterében, mely köré egy kutatóegyetemi pályázati keretek között megvalósult speciálkollégiumot is szerveztek a hallgatók bevonására. A szegedi és a pécsi egyetem kutatói és hallgatói így dolgoztak közösen a szakszövegek fordításán, Szegeden és Pécsen egy-egy workshopon prezentálták az eredményeket. − Nem túl gyakori az ilyen jellegű együttműködés, a hallgatók kutatói közösségbe való integrálását a tehetséggondozás sajátos formájának szántuk – hangsúlyozta a docens. A munkában természetesen a netes információcserélő rendszereknek is nagy szerep jutott, egy érdekes társadalomtudományi szószedetet is összeállítottak a szövegelemzések és fordítások során belső használatra – tudtuk meg a kötet szerkesztőjétől. A fordítások lektorálásában Szegedről Pusztai Bertalan mellett Mátyus Imre és Dunai Tamás vett részt.

 

A turizmus mint kulturális konstrukció

Nem a turizmus során történő „mozgásokra”, gazdasági aspektusokra koncentrálnak tehát a kötet szövegei, hanem arra, hogy rámutassanak, hogy a turizmus mennyire mélységesen kulturális konstrukció, és mennyire nem maguktól értetődőek a benne található jelenségek. A turizmus szemiotikai értelmezését először Dean MacCannell vetette fel 1976-os munkájában. A Túl a turistatekinteten első, A turizmus kultúratudományi perspektívái címet viselő fejezete Jonathan Culler szövegével indul, mely egyfajta reakció MacCannell szövegére, és azt a jelölőfolyamatot igyekszik tetten érni, mely során a látnivalóból turisztikai attrakció lesz. John Urry tanulmányából megtudhatjuk, milyen módon „iskolázott” a turistatekintet, Ning Wang pedig az autentikusság kérdéséről értekezik. Regina Bendix az emlékezet és a turizmus kapcsolatát elemzi – sorolta Pusztai Bertalan.

 

A múltunkról és jövőnkről szól

A második blokkban a modernista turizmuskutatás kritikái kaptak helyet. Érdekes adalékokat kínál például a témához a gender studies, mely rámutat, hogy a „másik” milyen mértékben „nem-esített”, erotizált, és ez is kiemeli a turizmus médium-funkcióját – hangsúlyozta a docens. Előkerül a turizmus posztkoloniális értelmezése is, hiszen jóllehet a jelenség nem a gyarmatosítás során jön létre, de táplálkozik belőle, többek között azzal, hogy a kulturális „másikat” meglátogathatónak és tárgyiasíthatónak aposztrofálja. És persze ez az irány rámutat arra is, hogy ma is léteznek vélt vagy valós posztkoloniális desztinációk. A kötet harmadik fejezete az újszerű kutatási lehetőségekből nyújt ízelítőt. Többek között itt olvashatjuk Tim Edensor performatív turizmusról értekező gondolatait, mely a turizmus színre vittségét állítja fókuszba, de a fejezetben az úgynevezett térbeli fordulatnak a turizmuskutatásban betöltött szerepével is megismerkedhetünk.

−A turizmus a modernitás szülöttje, az életünket meghatározó jelenségek között, azokkal kölcsönhatásban jött létre, és éppen ezért remek alkalmat kínál arra, hogy egy ’könnyednek’ tartott témán keresztül megvizsgáljuk a modernitás problémáit. A turizmus ugyanakkor könnyed látszata ellenére halálosan komoly, a múltunkról szól és a jövőnkről is beszél – összegzett Pusztai Bertalan.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.