SZTE Info

A turizmusról kritikusan – új kötet szegedi és pécsi kutatóktól

A turizmus kritikai és kultúratudományi perspektíváit veszi sorra magyarra fordított szakszövegek segítségével az a Pusztai Bertalan, az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docense és Bódi Jenő, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szerkesztésében megjelent kötet, melyet idén adtak ki a Gondolat Kiadónál.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Beszédes a cím: Túl a turistatekinteten. A könyv természetesen korántsem előzmények nélküli. A nyolcvanas években Fejős Zoltán vetette fel Magyarországon elsőként egy kultúra-, illetve társadalomtudományi aspektusból szemlélt turizmuskutatás ötletét a korábbi földrajzi és gazdaságtudományi megközelítések helyett. A kultúratudományos kutatás igazi beindulására azonban a kilencvenes évek második feléig kellett várni, majd 1998-tól immár kétévente jelennek meg ilyen irányú publikációk, melyek döntően empirikus kutatásokra építenek. Az ilyen érdeklődésű olvasók a Tabula-sorozat kötetei között találtak hasznos alapműveket, a kutatásban részt vett a szegedi egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke azon „négyesfogat” tagjaként, melyet Szeged mellett a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéke, valamint a Néprajzi Múzeum alkot.

 

Hallgatókkal karöltve

– A kritikai turizmuskutatás nem az ipar működését akarja jobbá tenni, hanem a turizmus mint jelenség megértését célozza – magyarázta Pusztai Bertalan. Ennek ellenére egyébként a turisztikai szakemberek is hasznos pusztaikövetkeztetéseket vonhatnának le a kulturális elemzésekből, azonban a kutatók tapasztalata az, hogy ez a fajta kritikai megközelítés általában süket fülekre talál a „vágygyárosok” körében.

A tőlünk nyugatabbra nagyobb figyelmet kapó kritikai turizmuskutatásoknak már saját orgánumuk is van, a Tourist Studies című folyóirat, mely 2000-ben megjelent programadó cikkével szintén rést ütött a turizmus hagyományos felfogásán. E másfajta szemlélet alapszövegeit igyekeztek összegyűjteni a szerkesztők az új fordításkötet 750 ezer karakterében, mely köré egy kutatóegyetemi pályázati keretek között megvalósult speciálkollégiumot is szerveztek a hallgatók bevonására. A szegedi és a pécsi egyetem kutatói és hallgatói így dolgoztak közösen a szakszövegek fordításán, Szegeden és Pécsen egy-egy workshopon prezentálták az eredményeket. − Nem túl gyakori az ilyen jellegű együttműködés, a hallgatók kutatói közösségbe való integrálását a tehetséggondozás sajátos formájának szántuk – hangsúlyozta a docens. A munkában természetesen a netes információcserélő rendszereknek is nagy szerep jutott, egy érdekes társadalomtudományi szószedetet is összeállítottak a szövegelemzések és fordítások során belső használatra – tudtuk meg a kötet szerkesztőjétől. A fordítások lektorálásában Szegedről Pusztai Bertalan mellett Mátyus Imre és Dunai Tamás vett részt.

 

A turizmus mint kulturális konstrukció

Nem a turizmus során történő „mozgásokra”, gazdasági aspektusokra koncentrálnak tehát a kötet szövegei, hanem arra, hogy rámutassanak, hogy a turizmus mennyire mélységesen kulturális konstrukció, és mennyire nem maguktól értetődőek a benne található jelenségek. A turizmus szemiotikai értelmezését először Dean MacCannell vetette fel 1976-os munkájában. A Túl a turistatekinteten első, A turizmus kultúratudományi perspektívái címet viselő fejezete Jonathan Culler szövegével indul, mely egyfajta reakció MacCannell szövegére, és azt a jelölőfolyamatot igyekszik tetten érni, mely során a látnivalóból turisztikai attrakció lesz. John Urry tanulmányából megtudhatjuk, milyen módon „iskolázott” a turistatekintet, Ning Wang pedig az autentikusság kérdéséről értekezik. Regina Bendix az emlékezet és a turizmus kapcsolatát elemzi – sorolta Pusztai Bertalan.

 

A múltunkról és jövőnkről szól

A második blokkban a modernista turizmuskutatás kritikái kaptak helyet. Érdekes adalékokat kínál például a témához a gender studies, mely rámutat, hogy a „másik” milyen mértékben „nem-esített”, erotizált, és ez is kiemeli a turizmus médium-funkcióját – hangsúlyozta a docens. Előkerül a turizmus posztkoloniális értelmezése is, hiszen jóllehet a jelenség nem a gyarmatosítás során jön létre, de táplálkozik belőle, többek között azzal, hogy a kulturális „másikat” meglátogathatónak és tárgyiasíthatónak aposztrofálja. És persze ez az irány rámutat arra is, hogy ma is léteznek vélt vagy valós posztkoloniális desztinációk. A kötet harmadik fejezete az újszerű kutatási lehetőségekből nyújt ízelítőt. Többek között itt olvashatjuk Tim Edensor performatív turizmusról értekező gondolatait, mely a turizmus színre vittségét állítja fókuszba, de a fejezetben az úgynevezett térbeli fordulatnak a turizmuskutatásban betöltött szerepével is megismerkedhetünk.

−A turizmus a modernitás szülöttje, az életünket meghatározó jelenségek között, azokkal kölcsönhatásban jött létre, és éppen ezért remek alkalmat kínál arra, hogy egy ’könnyednek’ tartott témán keresztül megvizsgáljuk a modernitás problémáit. A turizmus ugyanakkor könnyed látszata ellenére halálosan komoly, a múltunkról szól és a jövőnkről is beszél – összegzett Pusztai Bertalan.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00
  • október 3.
    18:00 - 19:00
    Dr. Fizel Natasa főiskolai adjunktus (SZTE JGYPK) előadása: Együttműködés vagy versengés? – A szegedi tanárképző főiskola és az egyetem kapcsolata a tanárképzés területén