SZTE Info

wittman_szegy_kiemelt

Szegeden teljesedett ki karrierje – Wittman Tiborra emlékeznek

A szegedi városházán nyitották meg a Globalizáció, modernizáció és tradíciók című, háromnapos nemzetközi Wittman Tibor-emlékkonferenciát szeptember 24-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében Wittman Tibor nevét viselő tanterem avatásával tisztelegtek a bölcsészkar egykori tanszékvezetője előtt. Wittman-tanítvány volt többek között néhai Kristó Gyula, a híres középkorász, akadémikus, aki úgy emlékezett vissza tanárára, hogy mikor Wittman oktatott, „szinte izzott, vibrált a levegő”. Nemcsak tanított egyetemes történelmet, hanem valóban ilyen méretekben gondolkodott – idézte fel a megnyitón Csernus Sándor bölcsészkari dékán. Hozzátette: a kar szeretné felmutatni a nagy professzori elődöket, akik követendő példákat jelentenek. Ma már Szeged a Latin-Amerika és a Mediterrán kutatások nemzetközileg is elismert centruma.

Az idei immár a harmadik Wittman-konferencia a sorban. Először 1983-ban, a fiatalon elhunyt történész születésének hatvanadik évfordulója alkalmából, halála után tizenegy évvel tartottak tudományos tanácskozást 1983-ban, majd születésének hetvenötödik évfordulójára is így emlékeztek. Csernus Sándor hangsúlyozta, most pedig ismét számvetést készítenek a bölcsészkar egykori tanszékvezetője halálának negyvenedik, születésének közelgő kilencvenedik évfordulója alkalmából. A dékán szerint Wittman Tibor öröksége él, műve nem szakadt meg, az általa inspirált kutatási irányok ma is léteznek.

Csernus Sándor arról is beszélt, a jászberényi születésű Wittman Tibor (1923-1972) kilenc nyelven tudott, ami nemcsak segítette, hanem befolyásolta is kutatásait. A történész a híres fővárosi Eötvös Kollégium tagjaként szerzett történelem latin-szakos tanári diplomát, a pécsi, budapesti, majd a debreceni tanárképző főiskola után az 1958/59-es tanévtől tanszékvezetőként dolgozott a szegedi egyetemen – később dékánhelyettesi, majd oktatási rektorhelyettesi, illetve a Szegedi Akadémiai Bizottságban alelnöki tisztséget is vállalt. Wittman Tibor kutatásainak spektruma rendkívül széles, Erdélytől Európa (főleg Németalföld és Spanyolország) történetén át egészen Latin-Amerikáig, illetve az Európán kívüli világig.

A dékán hangsúlyozta, a történész karrierje az akkori József Attila Tudományegyetemen teljesedett ki, ahol 1961-től professzor, majd itt védte meg 1962-ben akadémiai értekezését. 1968-ban a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék neve Latin-Amerika történetével bővült.

Anderle Ádám, a Hispanisztika Tanszék professzora úgy fogalmazott, Wittman világtörténelemben gondolkodott. Többek közt Makkai Lászlót idézte, aki szerint Wittman az elsők között volt, ha nem az első, aki önállóan egyetemes témát kutatott, előtte a magyar történészek ki-kitekintettek a világ más részére, de mindig Magyarországgal összekötve.

Ma három tanszék osztozik Wittman Tibor örökségén: a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék, az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék, valamint a Hispanisztika Tanszék.

 

Arany Mihály


Wittman galéria
További képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *