SZTE Info

wittman_szegy_kiemelt

Szegeden teljesedett ki karrierje – Wittman Tiborra emlékeznek

A szegedi városházán nyitották meg a Globalizáció, modernizáció és tradíciók című, háromnapos nemzetközi Wittman Tibor-emlékkonferenciát szeptember 24-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében Wittman Tibor nevét viselő tanterem avatásával tisztelegtek a bölcsészkar egykori tanszékvezetője előtt. Wittman-tanítvány volt többek között néhai Kristó Gyula, a híres középkorász, akadémikus, aki úgy emlékezett vissza tanárára, hogy mikor Wittman oktatott, „szinte izzott, vibrált a levegő”. Nemcsak tanított egyetemes történelmet, hanem valóban ilyen méretekben gondolkodott – idézte fel a megnyitón Csernus Sándor bölcsészkari dékán. Hozzátette: a kar szeretné felmutatni a nagy professzori elődöket, akik követendő példákat jelentenek. Ma már Szeged a Latin-Amerika és a Mediterrán kutatások nemzetközileg is elismert centruma.

Az idei immár a harmadik Wittman-konferencia a sorban. Először 1983-ban, a fiatalon elhunyt történész születésének hatvanadik évfordulója alkalmából, halála után tizenegy évvel tartottak tudományos tanácskozást 1983-ban, majd születésének hetvenötödik évfordulójára is így emlékeztek. Csernus Sándor hangsúlyozta, most pedig ismét számvetést készítenek a bölcsészkar egykori tanszékvezetője halálának negyvenedik, születésének közelgő kilencvenedik évfordulója alkalmából. A dékán szerint Wittman Tibor öröksége él, műve nem szakadt meg, az általa inspirált kutatási irányok ma is léteznek.

Csernus Sándor arról is beszélt, a jászberényi születésű Wittman Tibor (1923-1972) kilenc nyelven tudott, ami nemcsak segítette, hanem befolyásolta is kutatásait. A történész a híres fővárosi Eötvös Kollégium tagjaként szerzett történelem latin-szakos tanári diplomát, a pécsi, budapesti, majd a debreceni tanárképző főiskola után az 1958/59-es tanévtől tanszékvezetőként dolgozott a szegedi egyetemen – később dékánhelyettesi, majd oktatási rektorhelyettesi, illetve a Szegedi Akadémiai Bizottságban alelnöki tisztséget is vállalt. Wittman Tibor kutatásainak spektruma rendkívül széles, Erdélytől Európa (főleg Németalföld és Spanyolország) történetén át egészen Latin-Amerikáig, illetve az Európán kívüli világig.

A dékán hangsúlyozta, a történész karrierje az akkori József Attila Tudományegyetemen teljesedett ki, ahol 1961-től professzor, majd itt védte meg 1962-ben akadémiai értekezését. 1968-ban a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék neve Latin-Amerika történetével bővült.

Anderle Ádám, a Hispanisztika Tanszék professzora úgy fogalmazott, Wittman világtörténelemben gondolkodott. Többek közt Makkai Lászlót idézte, aki szerint Wittman az elsők között volt, ha nem az első, aki önállóan egyetemes témát kutatott, előtte a magyar történészek ki-kitekintettek a világ más részére, de mindig Magyarországgal összekötve.

Ma három tanszék osztozik Wittman Tibor örökségén: a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék, az Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék, valamint a Hispanisztika Tanszék.

 

Arany Mihály


Wittman galéria
További képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.