SZTE Info

Vízügyi elmélet és gyakorlat kéz a kézben

Az elmúlt évek nagy előrelépése, hogy a vízügyi szakemberek és a földrajztudósok gyakran konzultálnak egymással bizonyos kérdésekben – tudtuk meg az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék által szervezett VI. Földrajzi Konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétévente megrendezendő tudományos tanácskozás Szeged kezdeményezésére jött létre, a Tisza-parti város – Budapest, Debrecen és Pécs után – immár harmadik alkalommal ad helyet a seregszemlének. A tanácskozást azért rendezi ismét az SZTE, mert arra is emlékeztetnek, hogy a 2011/12-es tanévben ünnepelték a Földrajz Intézet megalakulásának, illetve a szegedi Természettudományi Kar alapításának 90. évfordulóját.

A konferencián a természet- és társadalomtudományi oldal is képviselteti magát. Szeptember 5. és 7. között összesen négy szekcióban zajlik a tudományos eszmecsere, melynek fókuszában a belvíz és aszály okozta környezeti problémák, kockázat, konfliktus és kihívás állnak.

Társult rendezvényként szeptember 5-én megkezdődött az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke Jakucs-termében a Meriexwa (Measurement, monitoring, management and Risk assessment of inland Excess WAter) IPA HUSRB projekt szakmai nyitókonferenciája is. Ezen Rakonczai János, a tanszék docense elmondta, örvendetes, hogy egy ideje megindult a párbeszéd a vízügyes szakemberek és a földrajztudósok között. Volt olyan például, amikor azzal fordultak hozzájuk, miért nem ott vannak a belvizek, ahol korábban szoktak lenni. − Rájöttem, hogy nagyon egyszerű a magyarázat: a tél enyhe volt és csapadékos, a csapadék-utánpótlás korábban be tudott szivárogni a talajvízbe, megemelte annak szintjét, és a felszín alatt ez a talajvízhullám a téli időszak alatt el tudott vonulni. A csapadéklehullás időpontja sokkal korábban volt, mint a belvízképződés, hiszen a belvíz 40-50 kilométerrel odébb jelent meg − magyarázta a www.u-szeged.hu-nak Rakonczai János. Megtudtuk azt is, hogy a vízügyesek abban is kérték már a földrajzos kollégák segítségét, hogy térinformatikai eszközeikkel segítsenek bekapcsolódni a belvíztérképezés kiértékelésébe, vagyis mondják meg, mivel lehet jobban meghatározni a belvíz elhelyezkedését: űr-, légi-, vagy egyszerű terepi felvételekkel?

Rakonczai János arról is beszélt, egyre jobban híján vagyunk az édesvíznek, és a belvíz is egy értékes vízkészlet. Jó példa erre a 2011-es év, mikor a belvíz ugyan komoly károkat okozott, de dacára a nyári rekordszárazságnak nem volt akkora aszálykár, mint az idén. A következő években már nem belvízvédelemről, hanem belvízgazdálkodásról kell beszélni, vagyis meg kell találni a módját annak, hogy ezeket a vizeket valamiképpen helyben megőrizzék, öntözésre felhasználják úgy, hogy közben ne romoljon a minőségük...

 

SZTEPress


Belvíz galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)