SZTE Info

Vízügyi elmélet és gyakorlat kéz a kézben

Az elmúlt évek nagy előrelépése, hogy a vízügyi szakemberek és a földrajztudósok gyakran konzultálnak egymással bizonyos kérdésekben – tudtuk meg az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai, valamint Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék által szervezett VI. Földrajzi Konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétévente megrendezendő tudományos tanácskozás Szeged kezdeményezésére jött létre, a Tisza-parti város – Budapest, Debrecen és Pécs után – immár harmadik alkalommal ad helyet a seregszemlének. A tanácskozást azért rendezi ismét az SZTE, mert arra is emlékeztetnek, hogy a 2011/12-es tanévben ünnepelték a Földrajz Intézet megalakulásának, illetve a szegedi Természettudományi Kar alapításának 90. évfordulóját.

A konferencián a természet- és társadalomtudományi oldal is képviselteti magát. Szeptember 5. és 7. között összesen négy szekcióban zajlik a tudományos eszmecsere, melynek fókuszában a belvíz és aszály okozta környezeti problémák, kockázat, konfliktus és kihívás állnak.

Társult rendezvényként szeptember 5-én megkezdődött az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke Jakucs-termében a Meriexwa (Measurement, monitoring, management and Risk assessment of inland Excess WAter) IPA HUSRB projekt szakmai nyitókonferenciája is. Ezen Rakonczai János, a tanszék docense elmondta, örvendetes, hogy egy ideje megindult a párbeszéd a vízügyes szakemberek és a földrajztudósok között. Volt olyan például, amikor azzal fordultak hozzájuk, miért nem ott vannak a belvizek, ahol korábban szoktak lenni. − Rájöttem, hogy nagyon egyszerű a magyarázat: a tél enyhe volt és csapadékos, a csapadék-utánpótlás korábban be tudott szivárogni a talajvízbe, megemelte annak szintjét, és a felszín alatt ez a talajvízhullám a téli időszak alatt el tudott vonulni. A csapadéklehullás időpontja sokkal korábban volt, mint a belvízképződés, hiszen a belvíz 40-50 kilométerrel odébb jelent meg − magyarázta a www.u-szeged.hu-nak Rakonczai János. Megtudtuk azt is, hogy a vízügyesek abban is kérték már a földrajzos kollégák segítségét, hogy térinformatikai eszközeikkel segítsenek bekapcsolódni a belvíztérképezés kiértékelésébe, vagyis mondják meg, mivel lehet jobban meghatározni a belvíz elhelyezkedését: űr-, légi-, vagy egyszerű terepi felvételekkel?

Rakonczai János arról is beszélt, egyre jobban híján vagyunk az édesvíznek, és a belvíz is egy értékes vízkészlet. Jó példa erre a 2011-es év, mikor a belvíz ugyan komoly károkat okozott, de dacára a nyári rekordszárazságnak nem volt akkora aszálykár, mint az idén. A következő években már nem belvízvédelemről, hanem belvízgazdálkodásról kell beszélni, vagyis meg kell találni a módját annak, hogy ezeket a vizeket valamiképpen helyben megőrizzék, öntözésre felhasználják úgy, hogy közben ne romoljon a minőségük...

 

SZTEPress


Belvíz galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.