SZTE Info

Differenciáldiagnosztikai kalauz készült az orvosoknak

Szarvas Ferenc, Lonovics János és Vécsei László szerkesztésében jelent meg a Differenciáldiagnosztikai kalauz. A gyógyító orvosok számára nélkülözhetetlen szakkönyvet a SZAB-székházban mutatták be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Differenciáldiagnosztikai kalauz 2013-beli (5.) kiadása csaknem 800 oldalas, 55 szerző és három szakszerkesztő – Szarvas Ferenc, Lonovics János, Vécsei László – munkájának az eredménye.

A Tudományos Ülések Bizottsága (TÜB), a SZAB Orvostudományi Szakbizottsága és a Medicina Könyvkiadó Zrt. által szerevezett 2013. április 25-i könyvbemutatón elhangzott: a Differenciáldiagnosztikai kalauz 1997-ben jelent meg először Szarvas Ferenc javaslatára. A könyv szakorvosoknak íródott. A mindennapi betegellátásban gyakran felmerülő differenciáldiagnosztikai problémákkal foglalkozik, különös figyelemmel a háziorvosi tevékenység szempontjaira és a ’periculum in mora’ esetekre” – mondta a kötet bővített kiadású bemutatóján az „ötletgazda”. Szarvas doktor szerint tömör megfogalmazás és gyakorlatias megközelítés jellemzi a kalauzt, amely 1997-ben 486 oldalon, 35 szerző és 25 lektor munkájának az eredményeként látott napvilágot.

A kalauz az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján előtérbe kerülő panaszokból és tünetekből kiindulva tárgyalja a racionális diagnosztikai lépéseket. Néhány cím: Ismeretlen eredetű láz, Mellkasi fájdalom, Hasmenés, Vérzékenység, Akut has, Sárgaság, Struma, A női emlő rendellenességei. Az általános belgyógyászati és sebészeti ihletésű részeket olyan témák követik, mint például: Ideggyógyászati és psychiatriai anomáliák, Mozgásszervi panaszok és tünetek, Bőrtünetek, Látászavarok, Hallászavarok, Arctájéki és szájüregi fájdalmak, Húgyúti rendellenességek, Nőgyógyászati és szülészeti, Csecsemő és gyermekgyógyászati sürgősségi kórképek.

 

Szarvas Ferenc (1930), Lonovics János (1942) és Vécsei László (1951) gondos szerkesztői munkája immár 55 szerző teljesítményét fésülte össze. A „betegek gyógyításán kívül az orvosok védelmét is szolgálja” – fogalmazott Szarvas Ferenc, hiszen köztudott: minél előbb születik meg a megfelelő diagnózis, annál kisebb a tévedés, a beteg félrekezelésének veszélye.

 

Az ötödik legnépszerűbb kiadvány a Differenciáldiagnosztikai kalauz a Medicina kiadó top 10-es listáján – árulta el a könyvbemutatón Farkasvölgyi Frigyesné. A Medicina Könyvkiadó Zrt. vezérigazgatója – többek között a beszélgetést vezető Vécsei László akadémikus, orvoskari dékán, továbbá a résztvevők, így például Varró Vince belgyógyász professzor kérdéseire válaszolva – elmondta: gondozásukban tavaly 92 könyv látott napvilágot. Ez is bizonyítja, hogy szükség van a hiteles, szakmailag igényes kiadványokra az internet és az e-könyvek térnyerésének időszakában is. Ez a kalauz a felsőbb éves hallhatók oktatását ugyanúgy szolgálhatja, mint a posztgraduális (háziorvosi rezidensi) képzést és a diplomájukat régebben megszerzett orvosok továbbképzését. A megújult Differenciáldiagnosztikai kalauzt különösen a háziorvosok, az osztályos orvosok, az ügyeletes, felvételes, ambuláns és konziliárius kollégák figyelmébe ajánlják a szerkesztők.

 

SZTEinfo


Konyvbemutato
A könyvbemutatón készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében