SZTE Info

Divattörténeti csemege és stílustanácsadás a JGYPK konferenciáján

Tudta ön, hogy az 1920-as években a fiús kinézet volt sikkes, ezért a nők selyemsállal szorították le a mellüket? Hallott már arról, milyen deformitásokat okozott a fűző, vagy hogy kinek köszönhetjük a miniszoknyát? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk az SZTE JGYPK stíluskommunikátor szakos hallgatói által szervezett konferencián április 19-én a Reök-palotában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7009– Tavaly már szerveztünk hasonló konferenciát, akkor a férfiöltözködés volt a téma, most a nőit állítottuk középpontba – hallottuk Mészáros Mónikától. A stíluskommunikátor szak végzett hallgatójától megtudtuk: a minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes konferenciát azért szervezték meg, hogy a résztvevők az előadásokon elhangzott jó tanácsok segítségével stílusosabban öltözködhessenek. A „Nők korok, szerepek, öltözetek” című rendezvényen előadói kilenc témakört érintettek. A prezentáció egyben a végzős hallgatók vizsgaelőadása is volt. Minden esetben hosszas kutatómunka előzte meg.

 

Fűzőtől a miniszoknyáig

Az érdeklődők a divattörténeti blokkban hallhattak többek között arról, hogyan szorították el a nők derekukat a 18. században a fűzővel. Olykor akár annyira is, hogy belső szerveik károsodtak miatta. Akkoriban úgy tartották, aki kényelmesen tud mozogni a ruhában, nincs is rendesen felöltözve. Később a fiús testalkat lett az ideál – a hölgyek selyemsállal szorították le mellüket. Csípőjüket előretolták, hogy még férfiasabb összhatást keltsenek. Az előadások érintették Coco Chanel és Christian Dior munkásságát, de hallhattunk a hippikről és a lázadó punk Vivienne Westwoodról is. Azt is megtudhattuk, hogy a miniszoknyát Mari Quant divattervezőnek köszönhetjük, aki 1955-ben piacra dobta az első ilyen kollekciót.

fuzo
Fűző nélkül és fűzővel - a divathóbortok sokszor az egészség rovására mentek

 

A stíluskommunikátorok küldetése

IMG_7032A divattörténeti blokk után következtek azok az előadások, amelyek öltözködési tippeket is adtak a jelen lévő hölgyeknek. – A stíluskommunikátorok feladata nem csak annyi, hogy a megrendelő külső megjelenését előnyösen megváltoztassák. Küldetésük olyan egyénre szabott fejlesztés megvalósítása, amely által a hölgyek vagy urak külső és belső fejlődésen mennek át – magyarázta Mészáros Mónika, akitől megtudtuk: a stíluskommunikátor más szakemberekkel dolgozik együtt, például pszichológussal és coach-csal. Megrendelőik viselkedés kultúráját is fejlesztik. A közös munka során létrejön a külső és a belső összhang, mely által magabiztosabbak lehetünk.

– Kik a megrendelők? – kérdeztük a stíluskommunikátortól. – Olyan pozícióban lévő emberek, akik új feladatok, kihívások előtt állnak. Akik bizonytalanok abban, mit vegyenek fel bizonyos alkalmakra, protokolláris eseményekre. Akik szeretnének megszerezni egy pozíciót, de úgy érzik, külsejükkel nem azt kommunikálják, hogy alkalmasak lennének a feladatra. De olyan emberek számára is hasznos lehet a stílustanácsadó segítsége, akik változtatni szeretnének önmagukon, de nem tudják, mivel kezdjék ezt el. A közös munka nemcsak néhány alkalomból áll, hanem hosszú fejlesztési folyamatot jelent.

 

A konferencián elhangzottakról és szakról bővebb információt itt olvashatnak: http://www.stiluskommunikacio.eu/

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.