SZTE Info

Az egészségügy aktuális problémáira is válaszokat kerestek az OTDK-n

„Már a hallgatói tudományos diákköri munka is csírája lehet egy reformfolyamatnak” – mondta el Kiss-Tóth Emőke, az orvos- és egészségtudományi szekció társelnöke az április 3-i tagozati ülések után. Értékelésében kifejtette, a szekció mind a 11 tagozatán színvonalas munkák születtek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Április 3-án tartották az egészségtudományi alszekció tagozati üléseit az SZTE Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Temesvári körúti épületében. Mint Pósa Gabriellától, a helyi OTDK-felelőstől megtudhattuk, a szervezés előkészületei már két éve megkezdődtek, s igazán akkor gyorsultak fel, mikor idén február végén beérkeztek a nevezések. – Az OTDK mind a hallgatóknak, mind a szervezőknek komoly kihívás. Fontos, hogy gyorsan reagáljon az ember, mikor a zsűri valamely tagjának vagy egy hallgatónak akad egy, akár az utolsó pillanatban megoldandó problémája – mondta el Pósa Gabriella, mikor a szervezés kulisszatitkairól kérdeztük.

 

Dr._Kiss-Toth_Emoke_2Az Egészségügyi szervezés és menedzsment tagozat bíráló bizottságának munkájában vett részt Kiss-Tóth Emőke, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának dékánhelyettese, aki a szegedi OTDK orvos- és egészségtudományi szekció társelnöke is. Elismerően szólt a résztvevők teljesítményéről, megjegyezvén, hogy már egy ilyen hallgatói diákkörös munka is csírája lehet egy nagyobb reformfolyamatnak, és előrébb mozdíthatja a mai egészségügy egy-egy problémájának megoldását. – Nagyon jó, a mindennapi életben is hasznosítható ötletek születtek: például a családbarát környezet kialakítása az egyetemen. Tapasztaljuk, hogy az utóbbi néhány évtizedben kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja, ezért sok esetben már nincs idő megszülni a harmadikat. Ha visszagondolunk arra, hogy mi milyen körülmények között tudtunk szülni az egyetemen, és hogy most milyen körülmények állnak rendelkezésünkre, óriási a különbség – fejtette ki. A versenyen erre egy vizsgálat mutatott rá, és a dolgozat írója javaslatokat is kidolgozott a feltételek javítására. Így például az egyetemen bölcsőde is létesülhetne, és biztosíthatnák a lehetőséget arra, hogy valaki egyéni tanrend mellett az universitas hallgatójaként nevelhessen gyereket. A házaspárok gyermekükkel való közös kollégiumi elhelyezése vagy az egyetem területén pólyázók, babaszobák felállítása mind apró részleteknek tűnnek, mégis nagy segítséget jelentene a gyerekvállalást érintő problémák megoldásában.

 

toth_lillaTóth Lilla ápoló szakirányon végzett tavaly a Szegedi Tudományegyetemen. OTDK-ra készült dolgozatában egyrészt azt vizsgálta, hogyan változik meg a gégeeltávolított emberek életminősége műtétjük után, valamint azt, hogy ezek a betegek, akik legtöbbször gégerákban szenvednek, milyen rehabilitációban részesülnek. – Azt az eredményt kaptam, hogy a műtét után az életminőségi funkcióik jelentősen romlanak, rehabilitációjukat tekintve Magyarországon sajnos nincsenek megfelelő lehetőségeik. Külföldi viszonylatban sokkal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű eszköz áll rendelkezésre. Mindenképpen fontos lenne, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, miről is szól ez a betegség, és hogy a műtéten átesett betegeket vissza tudjuk integrálni a társadalomba – összegzett Lilla. Ezenkívül szerinte fontos lenne egy multidiszciplináris csapat biztosítása is, amely orvosokból, ápolókból, gyógytornászokból, szociális munkásokból és logopédusokból állna. Mivel e betegeknek megváltozik a testképük – a nyakukon egy lyuk keletkezik, valamint felső légúti rendszerüket, szaglásukat, beszédképző szerveiket és ízérzésüket is elvesztik, nehéz újra beiileszkedniük a társadalomba.

 

Lilla szerint a betegek későbbi helyzetének felmérése is problémát jelenthet. – A kutatás abból a szempontból nehézségekbe ütközött, hogy mivel a műtétek után nincs utókövetés, nem könnyű a betegeket mérni. Azt tudom, hogy Szegeden 30-40 beteget operálnak meg egy évben; és bár közrejátszik a halálozás is, még így csak egy nagyon alacsony részüket, 7 százalékukat tudtam felmérni. A rehabilitációs utókövetésre mindenképp szükség lenne – emelte ki. Az utókövetésen kívül Lilla több rehabilitációs csapat felállítását is javasolná, valamint azt, hogy a megműtött betegek számára rendezendő programokba vonjanak be egészséges embereket is.

 

Hegedűs Gabriella

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.