SZTE Info

Az egészségügy aktuális problémáira is válaszokat kerestek az OTDK-n

„Már a hallgatói tudományos diákköri munka is csírája lehet egy reformfolyamatnak” – mondta el Kiss-Tóth Emőke, az orvos- és egészségtudományi szekció társelnöke az április 3-i tagozati ülések után. Értékelésében kifejtette, a szekció mind a 11 tagozatán színvonalas munkák születtek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Április 3-án tartották az egészségtudományi alszekció tagozati üléseit az SZTE Egészségügyi és Szociális Képzési Kar Temesvári körúti épületében. Mint Pósa Gabriellától, a helyi OTDK-felelőstől megtudhattuk, a szervezés előkészületei már két éve megkezdődtek, s igazán akkor gyorsultak fel, mikor idén február végén beérkeztek a nevezések. – Az OTDK mind a hallgatóknak, mind a szervezőknek komoly kihívás. Fontos, hogy gyorsan reagáljon az ember, mikor a zsűri valamely tagjának vagy egy hallgatónak akad egy, akár az utolsó pillanatban megoldandó problémája – mondta el Pósa Gabriella, mikor a szervezés kulisszatitkairól kérdeztük.

 

Dr._Kiss-Toth_Emoke_2Az Egészségügyi szervezés és menedzsment tagozat bíráló bizottságának munkájában vett részt Kiss-Tóth Emőke, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának dékánhelyettese, aki a szegedi OTDK orvos- és egészségtudományi szekció társelnöke is. Elismerően szólt a résztvevők teljesítményéről, megjegyezvén, hogy már egy ilyen hallgatói diákkörös munka is csírája lehet egy nagyobb reformfolyamatnak, és előrébb mozdíthatja a mai egészségügy egy-egy problémájának megoldását. – Nagyon jó, a mindennapi életben is hasznosítható ötletek születtek: például a családbarát környezet kialakítása az egyetemen. Tapasztaljuk, hogy az utóbbi néhány évtizedben kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja, ezért sok esetben már nincs idő megszülni a harmadikat. Ha visszagondolunk arra, hogy mi milyen körülmények között tudtunk szülni az egyetemen, és hogy most milyen körülmények állnak rendelkezésünkre, óriási a különbség – fejtette ki. A versenyen erre egy vizsgálat mutatott rá, és a dolgozat írója javaslatokat is kidolgozott a feltételek javítására. Így például az egyetemen bölcsőde is létesülhetne, és biztosíthatnák a lehetőséget arra, hogy valaki egyéni tanrend mellett az universitas hallgatójaként nevelhessen gyereket. A házaspárok gyermekükkel való közös kollégiumi elhelyezése vagy az egyetem területén pólyázók, babaszobák felállítása mind apró részleteknek tűnnek, mégis nagy segítséget jelentene a gyerekvállalást érintő problémák megoldásában.

 

toth_lillaTóth Lilla ápoló szakirányon végzett tavaly a Szegedi Tudományegyetemen. OTDK-ra készült dolgozatában egyrészt azt vizsgálta, hogyan változik meg a gégeeltávolított emberek életminősége műtétjük után, valamint azt, hogy ezek a betegek, akik legtöbbször gégerákban szenvednek, milyen rehabilitációban részesülnek. – Azt az eredményt kaptam, hogy a műtét után az életminőségi funkcióik jelentősen romlanak, rehabilitációjukat tekintve Magyarországon sajnos nincsenek megfelelő lehetőségeik. Külföldi viszonylatban sokkal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű eszköz áll rendelkezésre. Mindenképpen fontos lenne, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, miről is szól ez a betegség, és hogy a műtéten átesett betegeket vissza tudjuk integrálni a társadalomba – összegzett Lilla. Ezenkívül szerinte fontos lenne egy multidiszciplináris csapat biztosítása is, amely orvosokból, ápolókból, gyógytornászokból, szociális munkásokból és logopédusokból állna. Mivel e betegeknek megváltozik a testképük – a nyakukon egy lyuk keletkezik, valamint felső légúti rendszerüket, szaglásukat, beszédképző szerveiket és ízérzésüket is elvesztik, nehéz újra beiileszkedniük a társadalomba.

 

Lilla szerint a betegek későbbi helyzetének felmérése is problémát jelenthet. – A kutatás abból a szempontból nehézségekbe ütközött, hogy mivel a műtétek után nincs utókövetés, nem könnyű a betegeket mérni. Azt tudom, hogy Szegeden 30-40 beteget operálnak meg egy évben; és bár közrejátszik a halálozás is, még így csak egy nagyon alacsony részüket, 7 százalékukat tudtam felmérni. A rehabilitációs utókövetésre mindenképp szükség lenne – emelte ki. Az utókövetésen kívül Lilla több rehabilitációs csapat felállítását is javasolná, valamint azt, hogy a megműtött betegek számára rendezendő programokba vonjanak be egészséges embereket is.

 

Hegedűs Gabriella

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 22.
    10:00 - 16:00
    A Hispanisztika Tanszék negyedik alkalommal szervezi meg Módszertani Továbbképző Napot gyakorló és leendő spanyol tanárok számára. Az idei év témája az élményalapú pedagógia és az új technológiák spanyol órákon történő alkalmazása lesz, gyakorlati műhelymunkák keretében. Részletek: http://hispanisztikaszeged.hu/?page_id=19. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1896103954029215/
  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.