SZTE Info

Konyvtari_delutan

Elmélyedtünk Kína csodás világában

Az SZTE Konfuciusz Intézet jóvoltából a kínai szokásokat, tradíciókat, embert és magát az országot ismerhették meg jobban azok, akik április 24-én, 25-én részt vettek az SZTE TIK aulájában rendezett Könyvtári Délutánon.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tradicionális kínai esküvői ruhában is fotózkodhattak azok, akik ellátogattak az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ Aulájába, az SZTE Konfuciusz Intézet és az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára által rendezett programra.

 

Tradicionális esküvői ruha

– Modern, fehér esküvői ruhában is kimondják a párok a boldogító igent, de tradicionális ruhát is öltenek. Ebben kínálják meg a szülőket teával. A piros és az arany a jólétet szimbolizálja, a sárkány a szerencsét – magyarázta Szentmártoni Lívia, az intézet magyar igazgatója, akitől megtudtuk: Szegeden 13 kínai egyetemista tanul, többségük a jogi karon. A magyar hallgatók közül pedig 400 tanul kínaiul. A Konfuciusz Intézet oktatóitól a TIK-ben megtanulhattunk néhány hagyományos kínai írásjegyet: például az életet és az embert jelentő ábrákat is megfesthettük. Megmutatták, hogy kell helyesen fogni az evőpálcikákat. Gyakorolhattunk is: bab- és sárgaborsó szemeket kellett egyik tálkából a másikba csipegetni. Kiderült: a Szegeden élő kínaiak nem szívesen esznek magyar ételeket, inkább főznek magunkat otthon – saját ízlésüknek megfelelő kínai ételeket.

 

Kínai kultúra és gasztronómia

Autentikus bemutatót láttunk egy teaszertartásról, majd meg is kóstolhattuk a zöld teát. Meghallgattuk a Klebelsberg-könyvtár mIsidore-kórusát, amely kínai dalokat is előadott.

Teszteltük tudásunkat papíralapú kvízek kitöltésével a kínai étkezés, kultúra, a modern kori Kína témakörökben. Az érdeklődők kétszáz forintért vásárolhattak könyveket a börzén. Az alkotó kedvűek is kiélhették magukat: könyvborítókból lehetett kollázst készíteni. A műveket ki is állították a TIK-ben, a legjobbak készítői ajándékot kapnak. Egy érdekes kiállítást is megnézhettek az olvasók: a „Misszió a hadiösvényeken” című tárlaton a magyar ferencesek tárgyi emlékeit állították ki, köztük klumpát, porcelán vázát, legyezőt, imafüzért. A kiállítást Kálmán Peregrin művészettörténész, a Mátraverebély-Szentkúti ferences rendház házfőnöke nyitotta meg.

 

Az érdeklődők ízelítőt láthattak a Klebelsberg-könyvtár keleti gyűjteményének anyagából is, és előadást hallhattak a dropa kőkorongokról, Marco Polo keleti utazásairól, valamint a tarimi múmiákról.

 

A kvízjátékok megoldásait és a nyertesek nevét a könyvtár honlapján nézhetik meg az érdeklődők április 29-től. http://ww2.bibl.u-szeged.hu/index.php

 

A Konfuciusz Intézet elkövetkezendő programjairól bővebb információt találnak itt: http://www.konfuciuszintezet.u-szeged.hu/

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.