SZTE Info

Az emberi hőterhelést vizsgálják szegedi és újvidéki kutatók

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara közösen indított projektet URBAN-PATH néven, melynek célja az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Szeged és Újvidék egyetemeinek együttműködésével. Magyarországon a lakosság 70 százaléka városokban él. A városok klímamódosító hatása kis területre terjed ki, de sok embert érintő jelenség: sajátos mikroklíma alakul ki a szélsebesség csökkenése, a mesterséges beépítés és az emberi tevékenységek nyomán a környezetbe kerülő szennyező anyagok és hő miatt. Emiatt a városokban a levegő hőmérséklete mindig magasabb, mint a szomszédos területeken. Ezt városi hőszigetjelenségnek nevezzük. A jelenség hatással van például a fűtés és hűtés mennyiségére, valamint az emberek komfortérzetére, teljesítőképességére. Nem csak a hőmérséklet emelkedését érzékeljük: hőérzetünkre a levegő páratartalma, a sugárzás és a szél is befolyással van.

 

Unger János, a projekt vezető kutatója beszélt a www.u-szeged.hu-nak a monitoring rendszer kialakításáról. – A városi lakosságot nagyobb részben érintik a hőhullámok. A projekt nemcsak azt vizsgálja, hogy a városokban melegebb van, mint a külterületeken, de azt is, hogy a városok mely részén tapasztalható melegebb vagy hidegebb hőmérséklet. Ezek az adatok segítségül szolgálhatnak az önkormányzatoknak és a különböző szolgáltatóknak: megmutatják, hogy a hőhullámok idején például hol érdemes több vizet osztani vagy hűsölőhelyet biztosítani, esetleg hol érdemes lejjebb venni a fűtésből vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Persze a légkondicionálás sem jó megoldás, hiszen ez is hőterheléssel jár a városokban. Célunk, hogy differenciáltabb képet adhassunk, azért, hogy differenciáltabb intézkedések történhessenek mondta el az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

 

A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a hőhullámok gyakorisága is nő. Ezek többnyire egy-kéthetes, magasabb hőmérséklettel és kevés csapadékkal járó időjárási viszonyok. A monitoring rendszernek gyakorlati haszna is van. A külvárosokban akár 4 fokkal is hűvösebb lehet, mint a belvárosban. Aki a belvárosba érkezik dolgozni, lehet, hogy otthon még fázik, és inkább felvesz egy pulóvert, ám a munkahelyére beérve már melege lehet.

 

A projektben az EDF Démász támogatására is számítanak. A 25-30 mérőpontból álló hálózat kiépítésében a lámpaoszlopok nyújthatnak segítséget: a 4 méter magasra telepített mérőeszközök az áramot innen kapnák. A magasság nem befolyásolja a mérési eredményeket, hiszen a városokban a levegő jobban keveredik, így az értékek megegyeznek az „emberi” magasságban, nagyjából 2 méteren mértekkel. Várhatóan 2014 júliusának végéig a rendszer már teljesen kiépül, illetve az adatátvitelt és a szoftveres hátteret is biztosítják.

 

Illés Réka Gabriella

További információról itt olvashatnak


urban_path1urban_path2


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *