SZTE Info

Az emberi hőterhelést vizsgálják szegedi és újvidéki kutatók

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara közösen indított projektet URBAN-PATH néven, melynek célja az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Szeged és Újvidék egyetemeinek együttműködésével. Magyarországon a lakosság 70 százaléka városokban él. A városok klímamódosító hatása kis területre terjed ki, de sok embert érintő jelenség: sajátos mikroklíma alakul ki a szélsebesség csökkenése, a mesterséges beépítés és az emberi tevékenységek nyomán a környezetbe kerülő szennyező anyagok és hő miatt. Emiatt a városokban a levegő hőmérséklete mindig magasabb, mint a szomszédos területeken. Ezt városi hőszigetjelenségnek nevezzük. A jelenség hatással van például a fűtés és hűtés mennyiségére, valamint az emberek komfortérzetére, teljesítőképességére. Nem csak a hőmérséklet emelkedését érzékeljük: hőérzetünkre a levegő páratartalma, a sugárzás és a szél is befolyással van.

 

Unger János, a projekt vezető kutatója beszélt a www.u-szeged.hu-nak a monitoring rendszer kialakításáról. – A városi lakosságot nagyobb részben érintik a hőhullámok. A projekt nemcsak azt vizsgálja, hogy a városokban melegebb van, mint a külterületeken, de azt is, hogy a városok mely részén tapasztalható melegebb vagy hidegebb hőmérséklet. Ezek az adatok segítségül szolgálhatnak az önkormányzatoknak és a különböző szolgáltatóknak: megmutatják, hogy a hőhullámok idején például hol érdemes több vizet osztani vagy hűsölőhelyet biztosítani, esetleg hol érdemes lejjebb venni a fűtésből vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Persze a légkondicionálás sem jó megoldás, hiszen ez is hőterheléssel jár a városokban. Célunk, hogy differenciáltabb képet adhassunk, azért, hogy differenciáltabb intézkedések történhessenek mondta el az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

 

A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a hőhullámok gyakorisága is nő. Ezek többnyire egy-kéthetes, magasabb hőmérséklettel és kevés csapadékkal járó időjárási viszonyok. A monitoring rendszernek gyakorlati haszna is van. A külvárosokban akár 4 fokkal is hűvösebb lehet, mint a belvárosban. Aki a belvárosba érkezik dolgozni, lehet, hogy otthon még fázik, és inkább felvesz egy pulóvert, ám a munkahelyére beérve már melege lehet.

 

A projektben az EDF Démász támogatására is számítanak. A 25-30 mérőpontból álló hálózat kiépítésében a lámpaoszlopok nyújthatnak segítséget: a 4 méter magasra telepített mérőeszközök az áramot innen kapnák. A magasság nem befolyásolja a mérési eredményeket, hiszen a városokban a levegő jobban keveredik, így az értékek megegyeznek az „emberi” magasságban, nagyjából 2 méteren mértekkel. Várhatóan 2014 júliusának végéig a rendszer már teljesen kiépül, illetve az adatátvitelt és a szoftveres hátteret is biztosítják.

 

Illés Réka Gabriella

További információról itt olvashatnak


urban_path1urban_path2


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 18.
    18:00 - 19:30
    Az előadás témája a csillagászat, azon belül is szupernóva-robbanások megismerése lesz - nagyon izgalmas téma, most is nagyszerű előadóval! Előadónk a nagyon fiatal és még annál is tehetségesebb dr. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Junior Prima-díjas (!) csillagásza!
  • *
    február 19.
    10:15 - 11:45
    A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • február 20.
    16:30 - 17:30
    2019-től a Somogyi-könyvtár programot indít Könyv és kutatója címmel. A 3. emeleten a Gyűjteményi és Helyismereti Osztály régi és ritka könyveivel, helyismereti dokumentumaival (levelezések, kéziratok stb.) találkozhatnak az érdeklődők, így megismerhetik állományunk kincseit. Az egyes dokumentumokról pedig egyetemi oktatók, professzorok tartanak előadást. A program egy órás, a kutatási eredmények megismerése mellett a látogatóink megnézhetik a szóban forgó irodalomtörténeti ritkaságokat is. Szabadegyetemünk tavaszi és őszi félévében a következő előadókat hallgathatják meg: Bíró-Balogh Tamás, Nagyillés János, Sándor Klára, Szilágyi Zsófia, Hansági Ágnes és Szörényi László. Bővebben: https://www.facebook.com/events/2433539956660730/, vagy a Somogyi Könyvtár honlapján.
  • február 20.
    18:00 - 19:00
  • február 21.
    18:30 - 20:00
    Gordon Parks az az amerikai fotográfus, aki maradhatott volna pincér, válhatott volna zenésszé, lehetett volna filmrendező vagy az afro-amerikai közösség jogi és kulturális egyenlőségének hírnöke, de ahelyett, hogy választott volna, végül mindegyik lett. Sőt, sztárokat is fotózott, illetve kivette részét a 20. század legnagyobb amerikai fotós programjából, az FSA-ból is. Neve nem ismeretlen aktivista körökben sem, ráadásul a Vogue magazintól a Life-hoz nyert felvételt divatfotósként. Egy ennyire sokrétű tehetséggel megáldott embert nehéz kategóriába sorolni, ezért azzal a jelzővel illethetjük: géniusz. Életútja páratlan, fotói pedig az egyetemes vizuális kultúra részévé váltak még életében, ezért alkotói pályájának megismerése tele lesz heuréka pillanatokkal. Az Afro-amerikai Történelem Hónapja alkalmából. Előadó: Kis Péter, az SZTE fotográfus-képzésének oktatója