SZTE Info

Az emberi hőterhelést vizsgálják szegedi és újvidéki kutatók

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara közösen indított projektet URBAN-PATH néven, melynek célja az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Szeged és Újvidék egyetemeinek együttműködésével. Magyarországon a lakosság 70 százaléka városokban él. A városok klímamódosító hatása kis területre terjed ki, de sok embert érintő jelenség: sajátos mikroklíma alakul ki a szélsebesség csökkenése, a mesterséges beépítés és az emberi tevékenységek nyomán a környezetbe kerülő szennyező anyagok és hő miatt. Emiatt a városokban a levegő hőmérséklete mindig magasabb, mint a szomszédos területeken. Ezt városi hőszigetjelenségnek nevezzük. A jelenség hatással van például a fűtés és hűtés mennyiségére, valamint az emberek komfortérzetére, teljesítőképességére. Nem csak a hőmérséklet emelkedését érzékeljük: hőérzetünkre a levegő páratartalma, a sugárzás és a szél is befolyással van.

 

Unger János, a projekt vezető kutatója beszélt a www.u-szeged.hu-nak a monitoring rendszer kialakításáról. – A városi lakosságot nagyobb részben érintik a hőhullámok. A projekt nemcsak azt vizsgálja, hogy a városokban melegebb van, mint a külterületeken, de azt is, hogy a városok mely részén tapasztalható melegebb vagy hidegebb hőmérséklet. Ezek az adatok segítségül szolgálhatnak az önkormányzatoknak és a különböző szolgáltatóknak: megmutatják, hogy a hőhullámok idején például hol érdemes több vizet osztani vagy hűsölőhelyet biztosítani, esetleg hol érdemes lejjebb venni a fűtésből vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Persze a légkondicionálás sem jó megoldás, hiszen ez is hőterheléssel jár a városokban. Célunk, hogy differenciáltabb képet adhassunk, azért, hogy differenciáltabb intézkedések történhessenek mondta el az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

 

A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a hőhullámok gyakorisága is nő. Ezek többnyire egy-kéthetes, magasabb hőmérséklettel és kevés csapadékkal járó időjárási viszonyok. A monitoring rendszernek gyakorlati haszna is van. A külvárosokban akár 4 fokkal is hűvösebb lehet, mint a belvárosban. Aki a belvárosba érkezik dolgozni, lehet, hogy otthon még fázik, és inkább felvesz egy pulóvert, ám a munkahelyére beérve már melege lehet.

 

A projektben az EDF Démász támogatására is számítanak. A 25-30 mérőpontból álló hálózat kiépítésében a lámpaoszlopok nyújthatnak segítséget: a 4 méter magasra telepített mérőeszközök az áramot innen kapnák. A magasság nem befolyásolja a mérési eredményeket, hiszen a városokban a levegő jobban keveredik, így az értékek megegyeznek az „emberi” magasságban, nagyjából 2 méteren mértekkel. Várhatóan 2014 júliusának végéig a rendszer már teljesen kiépül, illetve az adatátvitelt és a szoftveres hátteret is biztosítják.

 

Illés Réka Gabriella

További információról itt olvashatnak


urban_path1urban_path2


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    május 23.
    08:00 - 16:00
    A „Jártam a jelenben, éltem a jövőben” címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon látogatható június 2-áig.
  • május 23.
    11:00 - 12:00
    A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottsága, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke és az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészeti Doktori Programja által szervezett előadáson Hunyadi László, Váradi Tamás és Szekrényes István mutatja be a HuComTech multimodális korpuszt.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Módra Szilvia Sófi-díjas gyógyszerészhallgató utazási élménybeszámolójának témája: Toledo (USA, Ohio állam). Szó lesz arról, hogy milyen az élet egy amerikai "kisvárosban", Toledoban, Szeged testvérvárosában... De egy kitérővel eljutunk a New York állambeli Niagara-vízeséshez is.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Teresa Snyder is currently the Business Development Manager for Toledo Lucas County Port Authority. In 2012, she was honored to received recognition from the Ohio House of Representatives as Ohio’s International Woman of the Year. At this event Teresa introduces Szeged's sister city, Toledo and the Northwest Ohio Region highlighting their potentials for academic, business and community partnerships.
  • május 23.
    17:30 - 20:00
    A film Szent-Györgyi Albert életét mutatja be az egykor általa vezetett tanszékekből kinőtt egyetemi egységek mai irányítóival készített interjúk alapján. A rendező célja, hogy megszólaltassa Szent-Györgyi örökségének avatott ismerőit és bemutassa élete mellett örökségének utóéletét is. A vetítés utáni beszélgetés résztvevői: Vojtkó Ferenc filmrendező, valamint a Szegedi Tudományegyetem meghívott professzorai.