SZTE Info

Felolvasóest és verspályázat köszöntötte a Szegedi Egyetemet

Balog József volt a házigazdája annak a visszatekintésnek, melyet április 10-én a Szegedi Egyetem újság indulása 60. évfordulója alkalmából rendeztek a Grand Caféban. Előkerült néhány a régi lapszámok közül, és kihirdették a Hatvan év című verspályázat nyerteseit is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130410_60_eves_a_szegedi_egyetem_felolvaso_est_001Egy idős vagyok a Szegedi Egyetemmel” – így köszöntötte Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese az érdeklődőket az egyetemi lap 60 éves fennállása alkalmából rendezett felolvasóesten. A professzor maga is tagja volt annak az alkotói körnek, mely publicitási lehetőséget nyújtott az 1970-es évek időszakában az egyetemen felbukkanó költőknek és íróknak. A Szegedi Egyetem az utóbbi időkben sok változáson ment keresztül, nemcsak nevében – ma Szegedi Egyetem Magazin –, hanem témáit tekintve is alkalmazkodott a mai kor követelményeihez. A korábbi szerkesztők és írók viszont remek alapokat biztosítottak, ezért is maradhatott fenn mai napig a magazin.

 

A rendezvényen főként az 1970-es és az 1980-as évek közötti időszak példányaiból került elő egy-két szépirodalmi mű. Zalán Tibor költővel Balog József, az est szerkesztő-moderátora beszélgetett. A lap egykori szerzője érdekességeket mesélt az érdeklődőknek munkássága kezdeti szakaszából. Zalán Tibor tanára és mentora, Ilia Mihály anno több költeményét is visszadobta, mondván: a mennyiség a minőség rovására megy, és a Lippák családnéven is változtatnia kell. Ilia titkárnője felütött egy utónévszótárt, melynek segítségével a kezdő költő megkapta a Zalán nevet. A névmódosítás után három versét is közölték. Zalán Tibor nem bánja a történteket, szerinte ezek fontos iránytűként szolgáltak az életében, segítették abban, hogy költő lehessen. Életpályáján okulva azt tanácsolta a fiatal tehetségeknek, hogy minden körülmények között maradjanak önmaguk, ne engedjenek semmilyen rájuk gyakorolt befolyásnak. Balog József rövid névsorolvasással illusztrálta továbbá a Szegedi Egyetem szépirodalmi hagyományait, olyan művészekkel fémjelezve a legendás évtizedeket, mint például Darvasi László, Podmaniczky Szilárd, Háy János vagy Vecsernyés Imre.

 

SZS20130410_60_eves_a_szegedi_egyetem_felolvaso_est_018
Juhász Erika

A Szegedi Egyetem Magazin és a Tiszatáj Online irodalmi folyóirat márciusban Hatvan év címmel verspályázatot írt ki a szegedi egyetem hallgatói és az universitas vonzáskörzetébe tartozó középiskolások között. A pályázaton összesen 17-en indultak, a munkákat pedig rangos zsűri bírálta. A verseny harmadik helyezettje Szajbély Zsigmond Találkozás Goethe-vel című verse lett. Második helyen Repisky Dániel Haiku című munkája végzett, az első helyet pedig Juhász Erika Ájtatos című versével nyerte el. A dobogós helyezettek munkái mind megjelennek a Tiszatáj weboldalán, Juhász Erika költeményét a Szegedi Egyetem Magazin következő, áprilisi számában is olvashatják majd.

 

Az est után Juhász Erikával, a verspályázat első helyezettjével beszélgettünk, aki elmesélte, hogy három munkával is indult a versenyen, de az Ájtatos című nyertes alkotást kérték tőle felolvasásra. – Ez egy szerelmes vers. A párom egy olyan fiú, aki nem a klasszikus értelemben vett romantikus alkat. Az ilyen emberekről szól, akik kicsit különösek és távolibbak a hétköznapiaktól: máshogyan fogalmazzák meg az olyan érzéseket, mint a szeretet. A vers végén azt mondtam el, hogy az ilyen emberek lesznek a leghűségesebb és a legjobb társak jelentette ki. Erika elmondása szerint szövegeit gyakorta éri az a kritika, hogy bonyolultak, és elképzelhetőnek tartja, hogy a pályázatokon általában éppen ezért nem díjazzák munkáit.

 

Mivel az SZTE TTIK biológia szakos hallgatójáról van szó, sokan rácsodálkoznak arra, hogy szabadidejében költészettel foglalkozik, és verseket ír, de szerinte a természettudományok és az irodalom nem zárják ki egymást. Neki kifejezetten jól jön, hogy – mint fogalmazott – „új színt tud belevinni” verseibe. A győztest arról is megkérdeztük, milyennek látja a fiatal feltörekvő költők helyzetét Szegeden – Nagyon jó lehetne, de ezt meg kellene szervezni, és ezeket az embereket össze kellene fogni. Korábban próbálkoztam már egy irodalmi kör megszervezésével, de kevesen jelentkeztek, így nem voltunk elegen ahhoz, hogy lekössünk egy közönséget – árulta el. A fiatal lány nagyon elhivatott a költészet iránt. – Ezzel szeretnék foglalkozni. Kicsit merész ezt így leszögezni, de ha nem mondja ki az ember, akkor biztos, hogy nem is lesz belőle semmi.


szöveg: Gaál Bernadett

fotó: Szuda Sándor


60evesaszegediegyetemfelolvasest_galeria
A felolvasóesten készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.