SZTE Info

A kongói válságra kerestek megoldást a hallgatói konferencián

Negyedik alkalommal rendezték meg a Szeged Model United Nations (SzeMUN) háromnapos hallgatói konferenciát az SZTE-n. A március 27. és 29. között megtartott eseményre a Föld összes kontinenséről érkeztek fiatalok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SzeMUNAz SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) által szervezett programra több mint 40 külföldi hallgató látogatott el Magyarországra, továbbá 15 diák érkezett az ország számos pontjáról, az SZTE-t pedig az Állam-és Jogtudományi Kar (ÁJTK) nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói képviselték, szép eredménnyel. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ lebonyolított konferencián a delegáltak megismerték és kipróbálták az Egyesült Nemzetek Szövetségében (ENSZ) kialakult szabályrendszert, a lobbizást, valamint az érdekképviseletet.

 

A SzeMUN-t Tisovszky János, az Egyesült Nemzetek Bécsi Információs Szolgálatának (UNIS) igazgatója nyitotta meg. Az ENSZ nagykövete az időjárási viszontagságok miatt nem tudott személyesen részt venni a fórumon, de webkamerás üzenetét eljuttatta a delegáltakhoz. Beszédében felhívta a figyelmet a kongói válság régóta tartó konfliktusára, melyre azonnali, új megoldások szükségeltetnek. Elmondta még, hogy mennyire fontos a SzeMUN, hiszen e rendezvénnyel válik nyitottá az új generáció az Egyesült Nemzetek Szövetségének munkája, valamint a világ problémái iránt.

 

Az első napon a résztvevők önállóan egy-egy bizottságban mint országok képviselői tárgyaltak és vitáztak a kongói válságról. A következő nap délutánjától már delegációkat alkotva vettek részt a közgyűlésen. A hallgatói konferencia feltétele nem titkoltan a jó kommunikáció készség, a megfelelő angolnyelv-tudás és az érdeklődés volt. Mindezek mellett a szegedi ENSZ-modellezés legnagyobb kihívásának a más országok képviselete mutatkozott, hiszen mindent tudni kellett az adott ország gazdaságáról, kultúrájáról, politikai helyzetéről. Magyarországot a thaiföldi származású Jeeje Dharmajiva képviselte.

 

– Belgiumért szálltam síkra a SzeMUN-on, s számomra nem volt nehéz az ország érdekeivel azonosulni, hiszen jártam már Brüsszelben, és nagyon szeretem az ország történetét, kultúráját. A kongói válság kapcsán az országomnak kiemelt szerep jutott, hiszen Kongó egykor belga gyarmat volt. A konferencia során megtapasztaltam, hogy milyen nehéz lehet az ENSZ-ben dolgozók munkája, hiszen nem könnyű feladat az egyes országok akaratát elfogadtatni másokkal – mondta Kopasz Máté, az SZTE ÁJTK nemzetközi tanulmányok szakára járó II. éves hallgató a www.u-szeged.hu-nak.

 

Az utolsó napon fény derült a legjobb delegációkra, ezt címet Kína és Kongó nyerte el, a legjobb delegáltnak pedig Mucsi László bizonyult, aki Kanadát képviselte.

 

– A legjobb delegáció kiválasztása az idén nagyon nehéz feladatot jelentett, aminek egyrészt örülök, hiszen ez is a SzeMUN színvonalát reprezentálja. A három nap során különböző döntéshelyzetekbe kényszerítettük a delegáltakat, figyeltük érveléseiket, együttműködési kompetenciájukat. Majd ezek alapján választottuk ki a legjobbakat. Örülök, hogy mindenki aktívan részt vett a munkában, és annak is, hogy a Szeged Model United Nations által rengetek nemzetközi kapcsolat született – tájékoztatott Gottesman Dávid főszervező.

 

A kimerült fiatalok kikapcsolódását is biztosították a szervezők: az első napon az Anna-fürdőben pihenhettek a résztvevők, második nap egy állófogadással lepték meg vendégeiket, míg befejezésként sor került az elmaradhatatlan záróbulira.

 

Az ENSZ-modellezést Magyarországon egyedülállóan Szegeden szervezik meg. A SzeMUN nem valósulhatott volna meg a Szegedi Tudományegyetem, az SZTE EHÖK, a STEP, a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete és az SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központ támogatása nélkül.

 

A szervezők szeretnék felhívni a hallgatóság figyelmét arra, hogy a rendezvény nemcsak jogtudományokkal foglalkozó egyetemistáknak szól, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a világ problémái iránt, az angolt alapkommunikáció szintjén beszéli, és nyitott más kultúrák iránt.

 

Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.