SZTE Info
geotermikus

Megkezdődött a geotermikus kaszkádrendszer kiépítése az SZTE-n

A épülő új klinika melletti parkban fúrják az első termálkutat, két héten belül pedig a távvezetékek és a hőközpont megvalósítása is elkezdődik.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Sajtóbejáráson mutatták be április 16-án a Szegedi Tudományegyetem és a kivitelező cég képviselői azt a nagyszabású beruházást, melynek keretében újszegedi és szegedi termálkör létesül az SZTE, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, valamint a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata részvételével. Szeged egyik legjelentősebb, mintegy 3,254 milliárd forint költségvetésű megújulóenergia-hasznosítási projektjétől éves szinten 80-100 millió forint megtakarítást remélnek. A beruházás részleteiről Majó Zoltán, az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója, Péter Tamás, a kivitelező Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője és Kóbor Balázs geológus, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos főmunkatársa szolgált információkkal.

 

– A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a „zöld egyetem” szemlélet mellett, ennek egyik mérföldköve ez az új beruházás. Büszkék vagyunk rá, hogy az SZTE Magyarország legzöldebb egyeteme, amit sokféle különböző program – szelektív gyűjtés, papírmentes iroda, fűtéskorszerűsítés stb. – támaszt alá. Néhány hete zártuk napelemes projektünket, most pedig megkezdjük a geotermikus energia felhasználásának bővítését. Bízunk benne, hogy ezzel a programmal a „zöld egyetemek” világranglistáján az előkelő ötvenedik hely környékéről még előrébb sikerül lépnünk. Mivel az első tíz universitas a szélenergiát is hasznosítja, a következő években ennek a területnek a feltérkepezése jelenti számunkra az egyik fő feladatot – szögezte le Majó Zoltán. Köszönetet mondott Kóbor Balázs geológusnak és munkatársainak, akik lassan egy évtizede hívják fel az egyetem figyelmét a geotermikus energiában rejlő lehetőségekre. Mindez egyébként nem teljesen új keletű a szegedi egyetemi szférában – árulta el –, hiszen az egészségügyi intézményrendszer már korábban is épített erre a megújuló enerigára.

 

Kóbor Balázs ismertette, régiónkban 1954 óta működnek folyamatosan geotermikus energiát szolgáltató kutak. A szakember szerint a Dél-Alföldnek páratlan esélyt kínál a felsőpannon homokkőrétegben rejlő termálkincs, mely Szeged esetében 180 ezres fogyasztópiacot tud ellátni. – Nem véletlen, hogy a szakma is erre a hévízben gazdag területre koncentrálódik. Hatodik éve működik itt a termálenergetikai klaszterrendszer, melynek közös produktuma a mostani projekt. A kiviteli tervek 2008-ban már készen álltak, de a gazdasági és a környezeti feltételek most teszik lehetővé a beruházás megvalósítását – így a geológus.

 

Az épülő új klinika melletti parkban megkezdődött az első, a belvárosi termálkút fúrása – tájékoztatott a kivitelező Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Péter Tamás a további munkafolyamattal kapcsolatban elmondta, két héten belül a távvezetékek és a hőközpont kiépítése is elindul, majd két visszasajtolókutat létesítenek. Újszegeden a Kisstadionba kerül a második termálkút, s ahogy a szegedi oldalon fekvőhöz, ahhoz is két visszasajtolókút kapcsolódik, mégpedig az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar területén, illetve a Herman Ottó Kollégium melletti részen. A tervek szerint a két kaszkádrendszert másfél év múlva, 2014 őszére adhatják át, s összesen 36 közintézményt fűtését oldhatják meg ezekkel. Mint megtudtuk: az érintett egységekben a gázfűtés 80 százalékát váltják ki megújuló energiával, ami nemcsak jelentős költségmegtakarítással jár, hanem környezetvédelmi szempontból is előremutató. Az idei esztendő végére a klinika melletti termálkútnak már legalább próbaüzemmódban kell működnie, míg az újszegedi a jövő évi fűtésszezonban szolgálhatja ki az igényeket.

 

– A belvárosi termálkút az épülő 265 ágyas magkórház, a meglévő 410 ágyas klinika és a sürgősségi betegellátó osztály fűtését teljes mértékben meg fogja oldani – érzékeltette a fejlesztés fontosságát és az egyetem elkötelezettségét Majó Zoltán.

SZTEinfo

Desktop
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.