SZTE Info

Népszerű a Miró-kiállítás az OTDK-versenyzők körében

A XXXI. OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekció zsűrije, vendégei és az előadó hallgatók idén először a szegedi Dóm tér tövében, egy óriási fehér sátorban fogyaszthatták el reggelijüket, ebédjüket és vacsorájukat a rendezvény ideje alatt. A helyszínen faggattuk őket élményeikről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Arra voltunk kíváncsiak, interjúalanyaink mely rendezvényeket várták/várják leginkább a héten, illetve hogy a más városból érkezők hogyan töltik szabadidejüket Szegeden.

 

Először egy térképüket aktívan bújó párossal elegyedtünk szóba. Ránézésre tudtuk, nem szegedi hallgatókkal lesz dolgunk, de nem hittük, hogy egyikük, Nagy Katalin egyenesen Újvidékről, a helyi orvostudományi karról nevezett az OTDK-ra. Társa, Prókai Lilla Budapestről, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karáról jött. Bár Katalin a magyar határon túlról érkezett, korábbi tapasztalatai okán egyfajta idegenvezetőként szolgált Lillának, ugyanis tavaly már járt Szegeden, ezért a leghíresebb nevezetességeket jól ismeri. – Már voltam itt korábban is, de még nem töltöttem el Szegeden négy napot. Viszont tetszik a város. A Joan Miró-kiállítást fogom megnézni a Reök-palotában, a nevezetességeket már láttam. Az egyetemet szeretném jobban megismerni és a klinikákat mondta a www.u-szeged.hu-nak Katalin. Lilla nem sokkal ezelőtt futott be, de már elkezdte felfedezni a versenynek otthont adó települését, sétálgatott a Dóm téren. – Megnéztem a Miró-kiállítást is. Élek ezzel a lehetőséggel, ha már itt vagyok. Ma adok elő az OTDK-n, ezért most nincs sok időm, de ha végeztem, mindenképp meg akarom nézni a Tisza-partot is.

 

Következő interjúalanyaink a Miskolci Egyetemről érkeztek. Balogh Kitti és Leskó Melinda gyógytornászhallgatók két napja érkeztek Szegedre, ezért már nem annyira ismeretlen nekik a város. – Az időjárás borzalmas, de tetszik a település. A gálaestet vártuk leginkább és a saját előadásainkat tudtuk meg Kittitől. Melinda hozzáfűzte, már a díjátadó miatt is nagyon izgatottak.  – Egyelőre úgy tűnik, elnézünk a ma esti JATE-buliba is. Szeretnénk bemenni a dómba, ellátogatni a Kárász utcára, és megtekinteni Miró-kiállítást is.

 

A Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatóját, Fodor Gergelyt is megkérdeztük, mely programok tetszettek neki a legjobban, és szegediként hol tervezi kipihenni a hét fáradalmait. – A saját előadásomat vártam leginkább. Ugyanakkor a nyitógála is érdekes és élvezetes volt a Szegedi Nemzeti Színházban. A JATE-bulin még gondolkodom, meglátom, mennyire leszek még erre fogható – közölte.

 

Szöveg: Gaál Bernadett

Fotó: Szuda Sándor


OTDL_orvosi_ebed_galeria
A Dóm téren készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.