SZTE Info

Startra kész a szegedi ELI építése

Az ELI lézer kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa nevű projekt sajtótájékoztatóval egybekötött záró konferenciáját tartotta 2013. augusztus 14-én az ELI-HU Nonprofit Kft. Szegeden. Elhangzott: az előkészítés második, és egyben befejező fázisa időben és sikeresen megtörtént, valamint a szükséges építési engedélyek birtokában már zajlik a kivitelezési tárgyú közbeszerzési eljárás is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szegeden épül az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásával. A most záruló előkészítési projekt 1,6 Ft milliárd forint támogatást kapott az Új Széchenyi Terv keretében.

 

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont második, és egyben utolsó előkészítési fázisa augusztusban zárul. Ebből az alkalomból 2013. augusztus 14-én sajtótájékoztatóval egybekötött záró konferenciát tartott az ELI-HU Nonprofit Kft., ahol a kutatóintézet előkészítésén és megvalósításán dolgozó cég beszámolt a projekt során elért építészeti-műszaki és tudományos eredményekről is.

 

eli sajttáj01Lehrner Lóránt, a projektcég ügyvezető igazgatója a projekt jelenlegi állásáról szólva elmondta: az építkezés és a lézerberendezések beszerzésének rendkívül összetett előkészületei rendben megtörténtek.

A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor elsősorban a rendkívül szigorú rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem feltételeinek kellett megfelelni. Az építkezés során olyan egyedülálló alapozási technológiát kell majd a szakembereknek alkalmazniuk, amelyre eddig Európában még nem volt példa. A 6000 m2 összterületű kutató terek süllyedésére és rezgésmentesítésére a szegedi ELI esetében rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak: a kutatóépületek 50 méterenként nem süllyedhetnek többet 1 hét alatt egy mikrométernél – ez a süllyedési sebesség az emberi köröm növésével van egy dimenzióban. Összesen 823 betoncölöp fogja tartani az épületet, melyeket bizonyos esetekben 45 méter mélyre fúrnak majd. A cölöpök összesen 14,4 kilométert tesznek ki, a legnagyobb cölöp átmérője 1,8 méter lesz. A speciális alapozási munkák 9 hónapot vesznek majd igénybe.

Az épület kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás már több mint egy hónapja zajlik, ennek eredményeképpen várhatóan ez év őszén kezdődhetnek meg a több hónapon keresztül tartó alapozási munkálatok – hangzott el az ügyvezető igazgató részéről.

 

IMG_8695Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója az előkészületi eredményekről szóló összefoglalójában kiemelte, hogy startra készen áll a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nagyberuházás. "Az építési és útépítési engedély tavaly év végétől rendelkezésre áll, ez év júliusában pedig a vezetékek által érintett ingatlanok szolgalmi jogaival kapcsolatos feladatok tisztázását követően megszereztük a beruházáshoz kapcsolódó vízjogi létesítési engedélyeket is, így engedélyeztetési, eljárásjogi szempontból megnyílt a lehetőség a világon egyedülálló kutatóközpont építésének megkezdésére.

Az ELI-ALPS a jövőben az első és legnagyobb nagylézer infrastruktúrát jelenti a közép-kelet európai régióban. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a szükséges humánerőforrás-fejlesztésre is, emellett az oktatás területén közeljövőbeli cél, hogy hazai egyetemek, kutatóintézetek valamint Társaságunk együttműködésében egyetemi, főiskolai kurzusok, tréningek, nyári iskolák megszervezésére, nemzetközi hálózat kiépítésére, ágazati együttműködések kialakítására kerüljön sor, amelyek részét képezik az ELI-ALPS számára való munkaerőképzésnek, humánerőforrás-fejlesztésnek. Célunk, hogy ezen szakirányok elvégzését követően minél több ELI-ALPS területén jártas szakember kerüljön ki a hazai felsőoktatási intézmények padjaiból" – hangsúlyozta dr. Tölgyesi Viktória.

 

A szakmai előadásokon, a projekt eddigi eredményeinek bemutatásán túl, külön prezentációt szenteltek a speciális épületszerkezeteket megkívánó épület műszaki megoldásainak felvázolására, valamint a tudóscsoport részéről az ELI-ALPS kutatási infrastruktúrájának és a speciális másodlagos forrásainak bemutatására is.

 

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

 

Az ELI lézeres kutatóközpont a tervek szerint 2015-re épül fel. Eddigre már elkészül a lézertechnológia beépítésének egy része is és indulhat a kutatói munka. A nemzetközi kutató és tudós csoport munkáját segíti, hogy a lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig, ezzel is megteremtve a lehetőséget a nemzetközi jelentőségű kutatási eredmények megalapozására. A nagyberuházás az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Az ELI-ALPS projektet nyomon követheti a facebook-on is:

http://www.facebook.com/EliAlpsLezerkozpontSzeged

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.