SZTE Info

Két szegedi növénybiológus a „szeretetre méltó tudományért”

Szegedi kutatók hozták el a „Scientia Amabilis Alapítvány a magyar növényélettanért” mindkét idei kutatási ösztöndíját: Ördögné Kolbert Zsuzsanna és Poór Péter, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének tanársegédei tudhatják magukénak az elismerést.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kuratórium elnöke Szigeti Zoltán, az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének volt tanszékvezetője, tagjai pedig a növénybiológiával foglalkozó neves professzorok és tudományos kutatók. A fiatal növénybiológusok számára kiírt országos pályázaton csak e tudományterület képviselői versenyeznek. Az alapítvány szakértői értékelik az eddigi tudományos tevékenységet, valamint az adott pályázati évben megjelent, első szerzős publikációkat.

 

A növény megtisztítja!

kolbert_zsuzsanna2Ördögné Kolbert Zsuzsanna 2005-ben biológus, 2008-ban biológiatanár diplomát, 2009-ben PhD-fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen, 2008-tól a Növénybiológiai Tanszék egyetemi tanársegédje. Az alapítvány elismerését a nitrogén-monoxid növényi stresszválaszokban játszott szerepének tanulmányozásáért nyerte el.

 

Mint elmondta, napjaink aktuális problémája a környezet ipar, mezőgazdaság és közlekedés általi nehézfém szennyezése, ezért kutatásai erre fókuszálnak, és ebben rejlik jelentőségük.

– Hazánk területén ugyanis számos, nagy kiterjedésű nehézfémmel szennyezett terület található, melyek megtisztítása bizonyos növényfajok telepítésével lehetséges. Az úgynevezett fitoremediációra alkalmas növények közös tulajdonsága, hogy a közegből nagy mennyiségben képesek a nehézfémeket a gyökérzetükbe felvenni, majd a hajtásukba szállítani, így segítve elő a talajok szennyezésmentesítését. Kísérleti objektumaim az indiai mustár és az olajrepce, két fitoremediációs célra felhasználható növény, valamint az ezekkel egy családba tartozó, alapkutatások során gyakran alkalmazott modellnövény, a lúdfű – magyarázta a tanársegéd.

 

Fókuszban a nitrogén-monoxid

Kifejtette: kutatásai középpontjában az állati és növényi sejtek sokrétű funkcióval bíró, gáz halmazállapotú jelmolekulája, a nitrogén-monoxid (NO) áll. Az állatokban és az emberi szervezetben értágító hatása ismert, emiatt gyógyászati célokra alkalmazható. Nem kevésbé érdekes és összetett a NO növényi sejtekben betöltött szerepe, hiszen általános jelmolekulaként többek között a helyhez kötött életmódú növények növekedését és fejlődését szabályozza normál és környezeti stressz körülmények között. – Kutatásaim során a NO szintézisét, növekedésben betöltött szabályozó szerepét, hormonokkal és más jelmolekulákkal való kapcsolatát tanulmányozom nehézfém stressznek kitett növényfajokban. Kutatócsoportunk doktorandusz hallgatói, Megyeriné Pető Andrea, Lehotai Nóra és Feigl Gábor bekapcsolódnak a téma tanulmányozásába, az ő munkájuk nagy segítséget jelent e szerteágazó téma kidolgozásában, csakúgy, mint egykori témavezetőm és mentorom, Erdei László támogatása. Kutatásaim a 2011-ben elnyert posztdoktori OTKA pályázatom finanszírozásával valósulnak meg – tudtuk meg Ördögné Kolbert Zsuzsannától.

 

Rangos elismerés

Véleményem szerint a kutatás csúcspontja az eredmények és követeztetések cikk formájában való megírása és publikálásra való elfogadtatása, ami mögött rengeteg munka van, ezért a Scientia Amabilis Alapítvány díjazása valóban nívós elismerése a kutatómunkának. Ez az ösztöndíj a hazai tudósok körében való elismertsége miatt a jövőben általam megpályázni kívánt kutatási támogatások odaítélésénél is jelentőséggel bírhat – mondta el a kutató.

 

Kolbert Zsuzsanna a közeljövőben a posztdoktori OTKA-pályázata keretében tervezett kutatásait szeretné folytatni, valamint célja magas színvonalú cikkek publikálása a témában. Mindemellett doktoranduszhallgatóinak munkáját a továbbiakban is segíteni szeretné. – Bízom benne, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel és kitartással tudom majd művelni ezt a „scientia amabilis”-t, azaz szeretetre méltó tudományt – összegzett a tanársegéd, aki korábban is számos elismerést tudhatott már magáénak, így például az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság 2006. évi pályázatán első, a Frank-Helianthus Alapítvány 2007. évi pályázatán harmadik, a Doktoranduszok Országos Szövetsége 2008. évi „Pro Patria et Scientia” pályázatán első díját. 2008-2009-ben Deák Ferenc-ösztöndíjas volt, 2011-ben elhozta az MNT X. Kongresszusának „Legjobb poszter díját” is.

 

Szalicilsavval „edzetten”

poor_peterPoór Péter 2011 óta dolgozik a Növénybiológiai Tanszéken egyetemi tanársegédként, illetve predoktorként, 2008-ban szerzett biológiatanári (SZTE TTIK) és hittantanári (SZHF, PPKE) diplomát, 2008 és 2011 között a Biológia Doktori Iskola hallgatója volt. A biotróf kórokozókkal szembeni növényi védőmechanizmusokat szabályozó szalicilsavval végzett vizsgálataiért kapta meg a Scientia Amabilis Alapítvány kutatói ösztöndíját.

 

– A szalicilsavról ismert, hogy különböző mikroorganizmusok hatására felhalmozódik a növényekben és kiváltja a patogénekkel szembeni védekezési mechanizmusokat – kezdte értelmezni kutatási területét a tanársegéd. – Az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszéken Tari Irma tanszékvezető egyetemi docens kutatócsoportjában és témavezetésével azt vizsgáljuk, hogy ezek a védekezési mechanizmusok (ozmotikus adaptáció, antioxidáns rendszerek aktiválódása, a hormonháztartás megváltozása) abiotikus, azaz nem élőlények által okozott stresszhatásokkal szemben hogyan nyújtanak védelmet. Bizonyítottuk, hogy a szalicilsavval előkezelt, „edzett” növények sokkal jobban bírják a magas sókoncentrációkat. A sóstressz, ami legjobban a szikes talajokon alakul ki hazánkban, komoly károkat okozhat olyan területeken, ahol a mezőgazdasági öntözővíz az optimumnál magasabb sókoncentrációt tartalmaz, így ezeknek a vizsgálatoknak a mezőgazdasági termelésben lehet nagy jelentősége – hangsúlyozta Poór Péter. A kutató az utóbbi időben a védekezés mellett azzal foglalkozik, hogy milyen körülmények között váltja ki a szalicilsav és a magas sókoncentrációk a növényi szövetek, sejtek halálát, mi ennek a fiziológiai, molekuláris biológiai háttere. A tanársegéd a jövőben szeretné tovább folytatni a szalicilsav szerepének vizsgálatát a programozott sejthalál folyamataiban, valamint doktori fokozatot szerezne és külföldi tapasztalatokra szeretne szert tenni.

 

Növények stressz alatt

Poór Péter azt is elmagyarázta, sóstresszről akkor beszélhetünk, ha egy környezeti tényező – esetünkben a növények gyökérzetébe lévő nátriumion-koncentráció – nagyobb, mint ami a növények optimális növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges. A környezeti tényezők szélsőséges értékei tehát megterhelik a növények anyagcseréjét, biomassza- és terméscsökkenést okoznak. – Kísérleteink rávilágítanak arra, hogy a sóstressz ezen hatását lehet a szalicilsavval történő előkezeléssel mérsékelni – tudtuk meg Poór Pétertől. Hozzáfűzte: a mezőgazdasági termelést az abiotikus stresszhatások drámaian meghatározzák, gondoljunk csak a tavalyi aszályos időszakra, vagy amikor a fagykár a gyümölcstermést viszi el. A növénybiológiai stresszkutatások tehát fontos gazdasági és tudományos érdeket képviselnek.

 

Megerősítés

A fiatal kutató arról is beszélt, a Scientia Amabilis Alapítvány ösztöndíja nagy elismerést jelent nemcsak számára, hanem az egész kutatócsoportnak és a Növénybiológiai Tanszéknek is. Mint fogalmazott: megerősíti és elismeri az itt folyó nemzetközi szintű kutatómunkát.

 

Poór Péter is eddigi pályafutása során már számos elismerésben részesült, többek között 2012-ben az SZTE Tehetségpont Predoktori SZTE Talent Ösztöndíját, 2011-ben SZTE Tehetséggondozó Doktorandusz Ösztöndíjat, szintén ebben az évben a Magyar Növénybiológiai Társaság Fiatal Növénybiológusok előadása második díjat tudhatta magáénak. 2010-ben az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány biológusoknak kiírt megmérettetésén a Biológia Doktori Iskola kategóriában harmadik díjat nyert, 2009-ben az MTA SZAB második díját érdemelte ki.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.