SZTE Info

brusszel_kiemelt

12 magyar egyetemista járt Brüsszelben

Az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodájának szervezésében 2013. július 8. és 10. között 12 magyarországi fiatal vehetett részt egy brüsszeli szemináriumon. Az SZTE-ről három kommunikáció szakos diák utazhatott Brüsszelbe. Illés Réka Gabriella, az SZTE Médiacentrum egyik gyakornoka szívesen mesélt „az EU fővárosában” szerzett élményeiről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Brüsszel egy élettel és emberekkel teli város: 1000 újságíró – ennyi médiamunkás máshol a világban, egy helyen, csak New Yorkban gyártja és továbbítja a híreket –, 15-20 ezer lobbista és 754 képviselő dolgozik itt. Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása óta 28 tagország képviselteti magát külképviseleteikkel, diplomatáikkal és segítőikkel” – villantott föl néhány számot Illés Réka Gabriella.

„A 3 napos szeminárium alatt megismerkedhettünk négy Európai parlamenti képviselővel, Magyarország Állandó Képviseletének és a Press Room munkájával, körbejártuk az Európai Parlament audiovizuális szolgáltatási központját, illetve részt vehettünk a Bagó Zoltán és Mészáros Alajos EP képviselők szervezésében létrejött „Felhívás magyar-szlovák párbeszédre” című nyilvános meghallgatáson – mesélte. – Az elmúlt hetek központi témája, a Tavares-jelentés is többször előkerült a beszélgetéseken, több nézőpontból tárgyalták azt.

A program első napján Fóris György mesélt a szemináriumon a brüsszeli sajtósok munkájáról és a BruxInfo tevékenységéről.


Off the record

Brusszel_02Magyarország ’országsúlya’ a brüsszeli munkaerőpiacon nem nagy: a magyar nyelv használatának nincs nagy jelentősége, ahogy annak sem, hogy innen érkezik a dolgozó. Ezért az ide utazó újságírók is hátránnyal indulnak a szakmájukban. Hogy ezeket a hátrányokat kiküszöböljék, rengeteg munkát kell befektetniük. Az újságíró személyes jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjék a nevét és megjegyezzék az arcát. Napjainkban egyre elterjedtebb az a szokás, hogy a sajtómunkatárs az elérhetővé tett felvételekből és közleményekből, sajtótájékoztatók anyagából állítja össze a cikkét, ám ez nem elég. A legfontosabb információk sokszor az úgynevezett „background” és „off the record” beszélgetések közben derülnek ki. A képviselők itt háttér- és bizalmas információkat osztanak meg a jelenlévőkkel – döntően a sajtó munkatársaival. Fontos, hogy az ott elhangzott adatok a legtöbbször nem nyilvánosak: ha az újságíró ezeket közzé teszi, esetleg még a közlő nevét is leírja, könnyen elveszítheti az évek alatt kialakított vele szembeni bizalmat, s előfordul, hogy többé nem hívják meg ezekre a beszélgetésekre. Sokszor az ülések döntéseinek kimenetele, az ott elhangzó információk már a hivatalos sajtótájékoztatók előtt kikerülnek a sajtószobákba. Az is előfordul, hogy a tájékoztatókon már csak kevés, esetleg jelentéktelen információk hangzanak el a background-beszélgetések miatt.” – osztotta meg a www.u-szeged.hu olvasóival a Brüsszelben hallottakat Illés Réka.


A kormány „karja, füle és szeme”

„A következő hétfői program, mely egyben a nap zárása is, a brüsszeli Állandó Magyar Képviseleten tett látogatás volt, ahol megismerkedtünk a Képviselet munkájával. A magyar képviselet több szempontból speciális: nem lát el konzuli feladatokat érdekvédelmi szempontokból, de ha valaki bajba kerül, igyekeznek segíteni. Kulturális eseményeken is igyekszik segítséget nyújtani. A Képviselet az egész kormányt képviseli, körülbelül 80 diplomata dolgozik itt, akik nem csak a külügyi területekben szakértők. A Képviselet a kormány úgynevezett ’karja’, ’füle’ és ’szeme’: az egész döntéshozatali procedúrában képviseli a magyar álláspontot, amelyet egy szakértői csoport alakít ki.”

„A program után a csapattal felfedeztük a brüsszeli belvárost: Parc de Bruxelles-ben tettünk egy röpke látogatót, a gótikus stílusú székesegyházat és a Manneken Pist (Pisilő kisfiú) kerestük fel, közben útba ejtettük a Grand Place-t és többen megkóstoltuk a híres belga waffelt” – folytatta az élménybeszámolót Réka.


Eseménydús keddi nap

„Kedden rengeteg emberrel találkoztunk, akik meséltek a munkájukról. Reggel Balázs Eszterrel, a Press Room magyar sajtóattaséja mutatta be nekünk tevékenységét. Munkakörébe tartozik, hogy a Brüsszelben tartózkodó állandó tudósítók munkáját segítse ki információkkal. Minden, a Press Roomban dolgozó sajtós egy téma felelőse: Balázs Eszter a költségvetés és a költségvetés ellenőrzésének témáját viszi, amely egy elég foglalkoztatott és érdekes téma.


A nyelvek és pártok egyenjogúsága

Brusszel_14„Ezután Panyi Miklóssal, a magyar néppárti delegáció sajtótanácsosával találkoztunk – nézett a jegyzetébe Réka. – Az Európai Uniót létrehozó szerződés szerint az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg, ahol évente 12 alkalommal üléseznek a képviselők. Ezen kívül a parlamenti munkafolyamatok legnagyobb része Brüsszelben folyik. Az Európai Parlamentben használt nyelvek száma megegyezik az EU hivatalos nyelveinek számával, azaz 23 nyelvet használnak. Minden képviselőt megilleti az a jog, hogy a Parlamentben az anyanyelvén szólaljon fel, melyre a nyelvek egyenjogúsága miatt is szükség van, s melyet minden esetben tolmácsok fordítanak.

A Parlament az Európai Uniós intézmények közül a legnyilvánosabb, politikai ideológiai alapon szerveződött 7 frakcióból plusz a frakció nélküliekből áll. A Parlamentben nincs kormány és ellenzéki oldal, egyetlen frakciónak sincs meg a döntéshez szükséges többsége.”


Magyar-szlovák párbeszéd

Részt vehettünk a Bagó Zoltán és Mészáros Alajos európai parlamenti képviselők által szervezett „Felhívás magyar-szlovák párbeszédre” című nyilvános meghallgatáson, melynek célja, hogy elindítsa a konfliktusmegoldási folyamatot a két ország között. Magyarország és Szlovákia problémája a kommunikáció hiánya és az egymással szembeni folyamatos ellenszenv. A Benes-dekrétumok jogi és erkölcsi problémájával is foglalkoztak a meghallgatáson. Tágabb értelemben a dekrétumok alatt a II. világháború utáni csehszlovák államot megalapozó 143 elnöki rendeletet értjük, ám gyakran csak azt a 13 jogszabályt nevezik Benes-dekrétumoknak, amelyek a csehszlovák nemzetállam létrejöttének érdekében az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették.

Rudolf Rezsőházy, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora szerint Európában elképzelhetetlen, hogy a szomszédos népek nincsenek jó viszonyban egymással. Minden nép büszke, de ebből a büszkeségből és a múlt sérelmeiből engedni kéne mindkét félnek. Horváth Attila jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense jogi szempontból elemezte a dekrétumok tartalmát. Bár a 13-ból 3-at már eltöröltek, így is a maradék 10 dekrétum még mindig jogaiban sérti az ezeket elszenvedő embereket. Ez a keddi nyilvános meghallgatás a békülés első lépése volt.”

Brusszel_galeria
12 magyar egyetemista járt Brüsszelben - GALÉRIA


EP Stúdiók

A nyilvános meghallgatás után az EP stúdióit jártuk körbe az audiovizuális részleg szolgáltatásaival ismerkedve. Jártunk a legnagyobb, 200 nm2-es, bluebox technikát is alkalmazni képes stúdiójában, melyet nemcsak a Parlament használhat, de azt ingyenesen az oda érkező stábok is igénybe vehetik, amelyhez még technikai segítséget is kapnak. A stúdió a legmodernebb, automatavezérlésű kamerákkal van felszerelve, melyek kezelését az operatőr egy 10 méterrel arrébb high-tech felszerelésekkel berendezett szobából végzi.

Betekintést nyerhettünk egy rádióstúdióba, ahol a képviselőkkel és egyéb parlamenti személyekkel, politikusokkal készült interjúkat és beszélgetéseket rögzítik. Az egész létesítmény fenntartása, az adások elkészítése és a szolgáltatások egy adófizető Uniós állampolgár számára egy évre csupán egy kávé árába kerül.


Fiatalok munkanélkülisége – növekvő probléma

Délután Pelczné Gáll Ildikó, a Belső Piac és Fogyasztási Bizottság, illetve a Monetáris Bizottság tagja beszélt néhány új Uniós programról. 2008 óta a krízisre az Unió nem találja a választ.

A Multiannual Financial Framework (MFF) egy 7 évre meghatározott pénzügyi keret, melyet az Európai Unió felhasználhat. Ebből a keretből finanszíroznák a 2014-től létrejövő Ifjúsági Garancia Programot. Mára a fiatalok munkanélkülisége nagy mértéket öltött: Görögországban 60%-os, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában pedig 40%-os a munkát nem találó, szakképzett fiatalok aránya. A program 8 milliárdos költségvetése közel fele lenne a már sikeresen futó Erasmus cserediákprograménak. A fiatalok foglalkoztatásának elsőszámú problémája, hogy nem rendelkeznek gyakorlattal, így nem szívesen alkalmazzák őket a cégek. Ez egy önbezáruló folyamat, hiszen gyakorlatot csak munkával lehet szerezni. A program keretében különböző vállalatokat szerződtetnének le, hogy gyakorlati helyként munkát adjanak a fiataloknak, akik így gyakorlatot szerezhetnek a saját területükön.


„Yes, Europe”

Ezt követően a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjával és a Petíciós Bizottság póttagjával, Bagó Zoltánnal beszélgettünk .

Az „Erasmus for all” vagy „Yes, Europe” munkanéven futó program is a fiatalok helyzetén igyekszik javítani. Nem csak a munkanélküliség aránya magas a fiatalok körében, de képzésük is elhúzódik. A program célja, hogy ne csak az anyaországában szerezzen tudást a bolognai egyetemi rendszerben, hanem más tagállamban is kipróbálhassa magát. A másik fő cél az, hogy a fiatalok legyenek mobilisak, tudásukat és az elsajátított idegen nyelveket kamatoztatni tudják munkájuk során. Az MFF költségvetésben már szerepel ez a program is.

A már futó „Jó tanuló, jó sportoló” programhoz hasonlóan, de attól eltérően a sportoló diákokat is támogatni szeretnék. Sokszor előfordul, hogy egy élsportoló esetleg a kevés tanulásra fordítható ideje és energiája miatt gyengébb egyetemre jelentkezik, ezért kiesik az ösztöndíjas támogatási rendszerből. Őket sporteredményeik alapján igyekeznek majd segíteni.

Bagó Zoltán egy harmadik programról, a Kreatív Európa Programról is említést tett. A kultúra nemzeti hatáskör alá tartozik az Európai Unióban. A világon - főleg az USA-ban és Kínában - sokan úgy gondolják, hogy az európai kultúrkör a legmagasabb és legszínvonalasabb szintű. A szülők gyermekeiket európai iskolákba íratják, európai nyelveket taníttatnak nekik, maguknak pedig európai termékeket – köztük ruhákat, autókat – vásárolnak. Az európai kultúra versenyképessége világosan nagyon nagy, így ezeket a javakat védeni és fejleszteni kell. Ugyanakkor az Unió munkaereje árban nem léphet versenyre a keleti munkaerővel. A programban összesen 23 pont kap finanszírozást, s ez az 1. alkalom, hogy megjelenik a kultúra finanszírozása multinacionális szinten.”


Adatvédelem

„A nap záró programja egy találkozó volt Göncz Kinga szocialista EP képviselővel, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság alelnökével, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság illetve a Petíciós Bizottság póttagjával” – mondta Réka, aki megtudta: a LIBE Bizottság hatáskörébe tartoznak az adatvédelmi kérdések, olyanok, mint például az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban kirobbant megfigyelési, úgynevezett PRISM-botrány. A Tavares-jelentést egy újabb szemszögből vizsgálhatták a szemináriumon részt vevők.


A Parlamentárium

„A szerdai napon látogatást tettünk a Parlamentáriumban, az Európai Parlament látogatóközpontjában, ahol interaktív keretek között, magyar nyelvű digitális tárlatvezető eszköz segítségével megismerkedhettünk az Európai Unió és szervei, a Parlament, a Bizottság és a Tanács történetével és munkájával.”


Megoldás: Bankunió

A szeminárium utolsó előadását Tabajdi Csaba, szocialista EP képviselő, A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság tagja, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttagja tartotta. Szerinte a Tavares-jelentés döntően az Európai Unió jövőjéről szól. A gazdasági válsággal kapcsolatban a képviselő megjegyezte, hogy a jövőben a kormányok nem költekezhetnek felelőtlenül. Hátra van egyfajta bankunió létrehozása az EU-n belül, mely egy utolsó mentőöv lehet a bedőlő bankoknak és azok ügyfeleinek.


Uniós kulisszatitkok

„A nap utolsó programja a hazautazás előtt szabadprogram volt, ahol a ismét útra keltünk a belvárosban: a Parc du Cinquantenaire-t és az ott a belga királyság 50. évfordulójára állított diadalívet látogattuk meg, utazás előtt pedig megpihentük egy parkban lévő tavacska partján.”

„Szerencsére volt időm fotózni is. Sajnos a hivatali épületeken belül, különösen a kantinban, nem szabadott fotókat készítenünk. A nevezetességeket, mint a Pisilős kisfiút – mely egy igazi mémmé vált -, a diadalívet és a székesegyházat is sikerült megörökítenem. A téglaépítésű házak pedig Hollandiára emlékeztettek. Jó kontrasztot adott, ahogy mögöttük ott tornyosultak az üveg irodaházak. Érdekes volt még, hogy sokan igénybe vették a Szegeden is hamarosan bevezetésre kerülő kölcsönbicikliket.”

„A szeminárium nagyon jó lehetőséget adott arra, hogy annál mélyebb betekintést nyerhessünk az Európai Parlament és háttérszolgáltatóinak munkájába, mint amennyire itthonról, a híradásokból vagy az internetről megismerkedhetünk a szervezettel” – jelentette ki a szegedi egyetemista. – „Pozitívum volt számomra a képviselők közvetlensége és a korrekt magyarázataik.”

„A Tavares-jelentésről eddig a sajtóból hallhattam információkat, ám teljessé a kép a képviselők magyarázatával vált. Azt is jónak tartom, hogy a csapatból nem mindenki – köztük én sem – vagyok teljesen jártas a politikában, de ezzel közelebb került hozzám a téma. A (nagybetűs) Európai uniós politika már nem egy homályos felhő, köszönhetően az érdekes és lényegre törő beszámolóknak. A „Felhívás magyar-szlovák párbeszédre” című nyilvános meghallgatáson való részvétel lehetősége is megtisztelő volt a csapat számára.”

„A Brüsszel városával, műemlékeivel való ismerkedés, a szabadprogramok pedig nagyon jó kontrasztot adtak az EP hivatalos látogatásához. Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája évente 4 hasonló szemináriumot rendez, köztük szakújságírókat és más újságírókat is meghívnak egy-egy Strasbourgba való utazásra. A brüsszeli programunkat a Tájékoztatási Iroda munkatársa, Lővei Andrea sajtóattasé állította össze, a szervezésben az iroda munkatársai is részt vettek” – zárta élménybeszámolóját Illés Réka Gabriella.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.