SZTE Info

Pótfelvételi: Szegeden 9 karon és a tanárképzési központban

2013. augusztus 12-ig lehet pótfelvételizni. A Szegedi Tudományegyetem 9 kara és Tanárképzési Központja várja a jelentkezőket. „Nem érdemes egy évet kihagyni és várni, az SZTE-diploma jó belépő a munkaerőpiacra” – érvel a továbbtanulás mellett Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Pótfelvételivel a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre azok is bejuthatnak, akiket a megjelölt szakok egyikére sem vettek fel a július 24-én zárult általános eljárásban, vagy eddig még nem jelentkeztek továbbtanulni. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 13 képzési területen hirdet pótfelvételit, összesen 10 ezer 807 helyre várják a jelentkezőket.

– A mostanra kialakult szabályok szerint a második körben költségtérítéssel kínált SZTE-szakokra érdemes jelentkezni, hiszen itt minőségi képzést kap a továbbtanuló. Az SZTE-diplomával könnyű elhelyezkedni a munkaerőpiacon, igazolják a felmérések – érvel Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese a pótfelvételi mellett.

Az SZTE 9 kara (ÁJTK, BTK, ETSZK, GTK, GYTK, JGYPK, MGK, MK, TTIK) és az egyetem Tanárképzési Központja összes meghirdetett képzési formájára nappali tagozatra 5 ezer 138, míg a munka mellett is elvégezhető esti és levelező munkarendre 5 ezer 381, a GTK-n távoktatásra 288 pótfelvételiző jelentkezhet. Több karon hirdetnek felsőfokú szakképzési lehetőségeket is. Az önköltségi díj összege félévente a 130 ezer forinttól a 300 ezer forinton át a gyógyszerésznek készülőknél kért 750 ezer forintig terjed.

Mesterszakra – többek között tanárnak – is lehet jelentkezni. Az SZTE 6 kara (ÁJTK, BTK, GTK, JGYPK, MK, TTIK) hirdet továbbtanulási lehetőséget az alapképzésen túljutott hallgatóknak – félévente 225-350 ezer forint közötti önköltségi díjért.

Részletek: http://www.u-szeged.hu/potfelveteli-szte

– A legjobban tanuló önköltségi díjas hallgatók számára adott a lehetőség, hogy majd átkerüljenek állami ösztöndíjas helyre, ha teljesítik az ehhez szükséges feltételeket – emlékeztet a rektorhelyettes.

Pótfelvételivel jelentkezni egyetlen képzésre lehet, kizárólag elektronikus úton, legkésőbb 2013. augusztus 12-ig. Az e-felvételi jelentkezést az űrlapok elmentése után legkésőbb augusztus 14-ig hitelesíteni is kell az ügyfélkapun keresztül, vagy a felületről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220). A ponthatárokat előre láthatólag 2013. augusztus 29-én hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre.

A további tudnivalókat részletezi a www.felvi.hu.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.