SZTE Info

Műhelybeszélgetések 5.: Benyik György a nyelvek kaméleonjáról

Bemutatkoznak az SZTE kiadói műhelyei – a Szegedi Egyetemi Kiadó sátránál a JATEPressnél publikáló Benyik Görgy teológus professzorral Lang János beszélgetett a 84. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9. 17 óra, Dugonics tér:


A professzornak már mintegy negyven könyve jelent meg a JATEPress gondozásában, több mint 20 kötet a szervezésében megvalósuló szegedi nemzetközi biblikus konferenciához. A teológus elmondta, miután a tudományos seregszemle több mint húsz évvel ezelőtt a magyar-magyar párbeszéd jegyében a határon túli kutatókat is meghívta, a JATEPress a konferenciakiadványok révén lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai medencéből egyre többen jöttek a biblikus konferenciára. (A tudományos tanácskozás egyébként a legnagyobb kelet-európai konferenciává nőtte ki magát, 2014 nyarán a világ 700 egyetemének biblikusai érkeznek majd Szegedre.)

 

konyv_vasnap39A mostani beszélgetés fókuszában Benyik professzor 2011-es Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete című kötete állt. – A biblikusok nagyon régi kaszt, rokonai a rabbiknak, sőt, mikor rabbik még nem is voltak, bibliamagyarázók már akkor is léteztek, hiszen a Biblia az a pedagógiai munka, amit hamarabb kezdtek el tanítani, mint ahogy megszületett – magyarázta Benyik György. Hozzátette: az ábrahámi hagyományokat már nagyon hamar közzétették egy kis csoportnak, amelynek ez identitást adott. Ennek az – akkor még csak zsidó – hagyománynak átörökítésére írástudók gyűltek össze, akik másolták.

 

Benyik atya arról is beszélt, a Biblia a nyelvek kaméleonja. Őssemita nyelven kezdték írni. A Mózes-féle kőbe vésett Tízparancsolat nyelvét nem ismerjük, ami héber nyelven ránk maradt, az már magyarázat, eredetileg elképzelhető, hogy valamiféle egyiptomi nyelven születtek – tudtuk meg a teológustól. A babiloni fogságban óarámi nyelvre váltottak, később jött az újabb arámi, majd a görög. Jeromos pedig latin nyelvre fordította a teljes Bibliát. Szent Pálnak köszönhető, hogy elindult a Biblia üzenetének „tolmácsolása” más nyelveken, görögül, héberül, latinul, majd a reneszánsztól kezdve mindenféle nyelven megjelenik a Biblia. A fordítók mind-mind biblikusok, és mindazzal szembe kell nézniük, amivel minden fordítónak számot kell vetnie, hogy nem csak egy nyelvre, hanem egy másik kultúrába is át kell ültetni a szöveget.

 

muhelybeszelgetesek 5– A teljes Biblia kisebbik részéről, az Újszövetségről írtam a könyvet, ami azért is érdekes, mert nemcsak hozzáírták az addigiakhoz, nemcsak Jézus Krisztus miatt egy új fejezet nyílt a Bibliában, hanem a régi ószövetségi szentírási szövegeket teljesen újra értelmezték – fejtegette a professzor. Hozzáfűzte: a Biblia hatástörténete többsíkú, amit Magyarországon kevesen kutatnak. A Debreceni Egyetemen van egy olyan iskola, ami a Bibila irodalmi hatástörténetére koncentrál, de például kevesen vizsgálják a képzőművészetre gyakorolt hatását – pedig bizonyos műveket olykor azért nem értenek meg, mert nem ismerik a bibliai alaptörténetet. A kutatástörténetben két irány mutatkozik, egy nyelvészeti, filológiai, kultúratörténeti és egy úgynevezett message-típusú oktatás, amikor a szöveg üzenetét a mai társadalomra vonatkoztatjuk – ezt használják a templomokban is. – Éppen a Biblia lenne az európai kultúra egyik kódja, a kultúra hanyatlásának egyik oka, hogy nem ismerjük eléggé a Szentírást – véli Benyik atya. – Hála Istennek, a Biblia megmaradt irodalomnak is, ami azt jelenti, hogy lehet benne gyönyörködni, és a szöveg elolvasása után is „működik” az életünkben – így a teológus.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.