SZTE Info

Műhelybeszélgetések 5.: Benyik György a nyelvek kaméleonjáról

Bemutatkoznak az SZTE kiadói műhelyei – a Szegedi Egyetemi Kiadó sátránál a JATEPressnél publikáló Benyik Görgy teológus professzorral Lang János beszélgetett a 84. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9. 17 óra, Dugonics tér:


A professzornak már mintegy negyven könyve jelent meg a JATEPress gondozásában, több mint 20 kötet a szervezésében megvalósuló szegedi nemzetközi biblikus konferenciához. A teológus elmondta, miután a tudományos seregszemle több mint húsz évvel ezelőtt a magyar-magyar párbeszéd jegyében a határon túli kutatókat is meghívta, a JATEPress a konferenciakiadványok révén lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai medencéből egyre többen jöttek a biblikus konferenciára. (A tudományos tanácskozás egyébként a legnagyobb kelet-európai konferenciává nőtte ki magát, 2014 nyarán a világ 700 egyetemének biblikusai érkeznek majd Szegedre.)

 

konyv_vasnap39A mostani beszélgetés fókuszában Benyik professzor 2011-es Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete című kötete állt. – A biblikusok nagyon régi kaszt, rokonai a rabbiknak, sőt, mikor rabbik még nem is voltak, bibliamagyarázók már akkor is léteztek, hiszen a Biblia az a pedagógiai munka, amit hamarabb kezdtek el tanítani, mint ahogy megszületett – magyarázta Benyik György. Hozzátette: az ábrahámi hagyományokat már nagyon hamar közzétették egy kis csoportnak, amelynek ez identitást adott. Ennek az – akkor még csak zsidó – hagyománynak átörökítésére írástudók gyűltek össze, akik másolták.

 

Benyik atya arról is beszélt, a Biblia a nyelvek kaméleonja. Őssemita nyelven kezdték írni. A Mózes-féle kőbe vésett Tízparancsolat nyelvét nem ismerjük, ami héber nyelven ránk maradt, az már magyarázat, eredetileg elképzelhető, hogy valamiféle egyiptomi nyelven születtek – tudtuk meg a teológustól. A babiloni fogságban óarámi nyelvre váltottak, később jött az újabb arámi, majd a görög. Jeromos pedig latin nyelvre fordította a teljes Bibliát. Szent Pálnak köszönhető, hogy elindult a Biblia üzenetének „tolmácsolása” más nyelveken, görögül, héberül, latinul, majd a reneszánsztól kezdve mindenféle nyelven megjelenik a Biblia. A fordítók mind-mind biblikusok, és mindazzal szembe kell nézniük, amivel minden fordítónak számot kell vetnie, hogy nem csak egy nyelvre, hanem egy másik kultúrába is át kell ültetni a szöveget.

 

muhelybeszelgetesek 5– A teljes Biblia kisebbik részéről, az Újszövetségről írtam a könyvet, ami azért is érdekes, mert nemcsak hozzáírták az addigiakhoz, nemcsak Jézus Krisztus miatt egy új fejezet nyílt a Bibliában, hanem a régi ószövetségi szentírási szövegeket teljesen újra értelmezték – fejtegette a professzor. Hozzáfűzte: a Biblia hatástörténete többsíkú, amit Magyarországon kevesen kutatnak. A Debreceni Egyetemen van egy olyan iskola, ami a Bibila irodalmi hatástörténetére koncentrál, de például kevesen vizsgálják a képzőművészetre gyakorolt hatását – pedig bizonyos műveket olykor azért nem értenek meg, mert nem ismerik a bibliai alaptörténetet. A kutatástörténetben két irány mutatkozik, egy nyelvészeti, filológiai, kultúratörténeti és egy úgynevezett message-típusú oktatás, amikor a szöveg üzenetét a mai társadalomra vonatkoztatjuk – ezt használják a templomokban is. – Éppen a Biblia lenne az európai kultúra egyik kódja, a kultúra hanyatlásának egyik oka, hogy nem ismerjük eléggé a Szentírást – véli Benyik atya. – Hála Istennek, a Biblia megmaradt irodalomnak is, ami azt jelenti, hogy lehet benne gyönyörködni, és a szöveg elolvasása után is „működik” az életünkben – így a teológus.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.