SZTE Info

Műhelybeszélgetések 5.: Benyik György a nyelvek kaméleonjáról

Bemutatkoznak az SZTE kiadói műhelyei – a Szegedi Egyetemi Kiadó sátránál a JATEPressnél publikáló Benyik Görgy teológus professzorral Lang János beszélgetett a 84. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9. 17 óra, Dugonics tér:


A professzornak már mintegy negyven könyve jelent meg a JATEPress gondozásában, több mint 20 kötet a szervezésében megvalósuló szegedi nemzetközi biblikus konferenciához. A teológus elmondta, miután a tudományos seregszemle több mint húsz évvel ezelőtt a magyar-magyar párbeszéd jegyében a határon túli kutatókat is meghívta, a JATEPress a konferenciakiadványok révén lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai medencéből egyre többen jöttek a biblikus konferenciára. (A tudományos tanácskozás egyébként a legnagyobb kelet-európai konferenciává nőtte ki magát, 2014 nyarán a világ 700 egyetemének biblikusai érkeznek majd Szegedre.)

 

konyv_vasnap39A mostani beszélgetés fókuszában Benyik professzor 2011-es Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete című kötete állt. – A biblikusok nagyon régi kaszt, rokonai a rabbiknak, sőt, mikor rabbik még nem is voltak, bibliamagyarázók már akkor is léteztek, hiszen a Biblia az a pedagógiai munka, amit hamarabb kezdtek el tanítani, mint ahogy megszületett – magyarázta Benyik György. Hozzátette: az ábrahámi hagyományokat már nagyon hamar közzétették egy kis csoportnak, amelynek ez identitást adott. Ennek az – akkor még csak zsidó – hagyománynak átörökítésére írástudók gyűltek össze, akik másolták.

 

Benyik atya arról is beszélt, a Biblia a nyelvek kaméleonja. Őssemita nyelven kezdték írni. A Mózes-féle kőbe vésett Tízparancsolat nyelvét nem ismerjük, ami héber nyelven ránk maradt, az már magyarázat, eredetileg elképzelhető, hogy valamiféle egyiptomi nyelven születtek – tudtuk meg a teológustól. A babiloni fogságban óarámi nyelvre váltottak, később jött az újabb arámi, majd a görög. Jeromos pedig latin nyelvre fordította a teljes Bibliát. Szent Pálnak köszönhető, hogy elindult a Biblia üzenetének „tolmácsolása” más nyelveken, görögül, héberül, latinul, majd a reneszánsztól kezdve mindenféle nyelven megjelenik a Biblia. A fordítók mind-mind biblikusok, és mindazzal szembe kell nézniük, amivel minden fordítónak számot kell vetnie, hogy nem csak egy nyelvre, hanem egy másik kultúrába is át kell ültetni a szöveget.

 

muhelybeszelgetesek 5– A teljes Biblia kisebbik részéről, az Újszövetségről írtam a könyvet, ami azért is érdekes, mert nemcsak hozzáírták az addigiakhoz, nemcsak Jézus Krisztus miatt egy új fejezet nyílt a Bibliában, hanem a régi ószövetségi szentírási szövegeket teljesen újra értelmezték – fejtegette a professzor. Hozzáfűzte: a Biblia hatástörténete többsíkú, amit Magyarországon kevesen kutatnak. A Debreceni Egyetemen van egy olyan iskola, ami a Bibila irodalmi hatástörténetére koncentrál, de például kevesen vizsgálják a képzőművészetre gyakorolt hatását – pedig bizonyos műveket olykor azért nem értenek meg, mert nem ismerik a bibliai alaptörténetet. A kutatástörténetben két irány mutatkozik, egy nyelvészeti, filológiai, kultúratörténeti és egy úgynevezett message-típusú oktatás, amikor a szöveg üzenetét a mai társadalomra vonatkoztatjuk – ezt használják a templomokban is. – Éppen a Biblia lenne az európai kultúra egyik kódja, a kultúra hanyatlásának egyik oka, hogy nem ismerjük eléggé a Szentírást – véli Benyik atya. – Hála Istennek, a Biblia megmaradt irodalomnak is, ami azt jelenti, hogy lehet benne gyönyörködni, és a szöveg elolvasása után is „működik” az életünkben – így a teológus.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 26.
    13:00 - 14:00
    Az SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tárgyalóterme a Klinika egykori vezetőjéről, Dr.Cserháti István Professzor Úrról kapja a nevét. Az ünnepélyes névtáblaavatóra a szervezők várják az érdeklődőket.
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés