SZTE Info

A zuluk üzenete

Józsa Fábián Umzingeli, az álmodó vadász című kötetéről Szombathelyi Nóra, a Telin TV munkatársa beszélgetett a szerzővel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9. 14.30, Dugonics tér:


Álmokkal és mesével átszőtt világba utazunk, Zulu földjére – vezette fel Szombathelyi Nóra a beszélgetést. Józsa Fábián Szegedre járt egyetemre a feleségével együtt, mint elmondta, emlékezetes és szép éveket töltöttek itt. Jelenleg többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, illetve külszolgálatot teljesít Dél-Afrikában, melynek egyik tartománya zuluföld, ez ihlette regényét. A zuluk mintegy 9 millióan élnek Afrikában, többek között Saka királyról és harciasságukról voltak korábban ismertek.

 

Józsa Fábián elmondta, ősi zulumese ihlette regény született, nem néprajzi tanulmánykötet. – Dél-Afrika csodálatos természeti szépségekkel és állatvilággal rendelkezik. Három fiúunokám számára saját fényképekkel illusztrált mesekönyvet akartam készíteni dél-afrikai törzsek népmeséiből – magyarázta a szerző. Ekkor találkozott a Miért van fekete csík a gepárd arcán című mesével, mely annyira megragadta, hogy tovább görgette a történetet. A mese egy lusta zuluvadászról szól, aki képtelen zsákmányt ejteni, de egyszer meglátja, hogyan vadászik a gepárd, s arra gondol, milyen jó lenne, ha neki is lenne egy gepárdja, ami vadászna helyette. Követi az állatot, és kiderül, hogy három kölyke van. A vadász ellopja a kölyköket, majd beviszi őket a falujába. Ott azonban kiközösítik és elűzik, mert megsértette a természet törvényeit és a vadászat hagyományait. A falu öregjei visszaviszik a kölyköket. A mese címét onnan kapta, hogy a síró gepárdmama könnyei kvázi feketére festik az arcát.

 

– Az én történetem egy árva zulu fiúról, Umzingeliről szól – a neve vadászt, gyűjtögetőt jelent –, aki tele van ambíciókkal, csak egy problémája van: nem bír parancsolni a vérének, hirtelen természetű – magyarázta a szerző. A történet körülbelül 300 évvel ezelőtt játszódik, mikor még fehérek nem léptek a zuluk földjére, azaz egy érintetlen, törzsi világba nyerünk bepillantást. Umzingeli reménytelenül szerelmes lesz a törzsfőnök lányába, jóllehet sikertelen vadászként szinte elérhetetlen számára. A lány viszont rokonszenvezik az árva fiúval. Józsa Fábián elmondta, a szerelmi szálon egy szeplőtelen világot ábrázol, egy számítás nélküli tiszta emberi kapcsolatot.

 

A szerző arról is beszélt, azért is írta meg a könyvét, mert az értékvesztés, a sorvadó kultúra világában élünk, a társadalom egészében az erkölcsi, etikai tartás föllazulni látszik. Ennek kontrasztjaként döbbenetes látni, hogy egy törzsi közösség életét milyen erőteljes etikai normák uralják. Józsa Fábián hangsúlyozta, hamis az a nézet, mely ezeket a népeket primitívnek tartja. A közösségben nagy hagyománya van például az idősek feltétel nélküli tiszteletének. A szerző szerint érdekes a zulu mitológia, a szellemvilágban való hitük is. A természetben élő ember a halált nem az élet befejezésének, hanem részének tekinti. A zuluk vallják, az ősök szellemei velük maradnak, ott lebegnek az élők között, lehet velük találkozni transzcendes állapotban vagy éppen álmokban. Ezért válik Umzingeli álmodó vadásszá, árva gyerekként őseihez fordul, édesapját, nagy-, sőt olykor dédapját hívja segítségül – így Józsa Fábián. Hozzátette: a zulu mitológiában benne van az isten és a transzcendens utáni vágy. Isten nélkül nem teljes az élet, a zuluk szerint az a nép, amely elhagyja isteneit, előbb-utóbb elpusztul. Ugyanez igaz a kultúrára is – véli a szerző, aki a könyv bevételének egy részét egy zulu árvaotthon javára ajánlja fel. – Dél-Afrikában élek, látom minden szépségét és nyomorúságát. A feketék között elképesztően magas a HIV-fertőzöttek aránya, a szülő nők 40 százaléka szenved ebben a betegségben, az AIDS és járulékos betegségei tizedelik a lakosságot – az átlagéletkor 40 év alatt van. Sok a fertőzött árva is, egy apró segítséget szeretnék nekik adni a gyógyulásukhoz – zárta gondolatait Józsa Fábián.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.