SZTE Info

A zuluk üzenete

Józsa Fábián Umzingeli, az álmodó vadász című kötetéről Szombathelyi Nóra, a Telin TV munkatársa beszélgetett a szerzővel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9. 14.30, Dugonics tér:


Álmokkal és mesével átszőtt világba utazunk, Zulu földjére – vezette fel Szombathelyi Nóra a beszélgetést. Józsa Fábián Szegedre járt egyetemre a feleségével együtt, mint elmondta, emlékezetes és szép éveket töltöttek itt. Jelenleg többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, illetve külszolgálatot teljesít Dél-Afrikában, melynek egyik tartománya zuluföld, ez ihlette regényét. A zuluk mintegy 9 millióan élnek Afrikában, többek között Saka királyról és harciasságukról voltak korábban ismertek.

 

Józsa Fábián elmondta, ősi zulumese ihlette regény született, nem néprajzi tanulmánykötet. – Dél-Afrika csodálatos természeti szépségekkel és állatvilággal rendelkezik. Három fiúunokám számára saját fényképekkel illusztrált mesekönyvet akartam készíteni dél-afrikai törzsek népmeséiből – magyarázta a szerző. Ekkor találkozott a Miért van fekete csík a gepárd arcán című mesével, mely annyira megragadta, hogy tovább görgette a történetet. A mese egy lusta zuluvadászról szól, aki képtelen zsákmányt ejteni, de egyszer meglátja, hogyan vadászik a gepárd, s arra gondol, milyen jó lenne, ha neki is lenne egy gepárdja, ami vadászna helyette. Követi az állatot, és kiderül, hogy három kölyke van. A vadász ellopja a kölyköket, majd beviszi őket a falujába. Ott azonban kiközösítik és elűzik, mert megsértette a természet törvényeit és a vadászat hagyományait. A falu öregjei visszaviszik a kölyköket. A mese címét onnan kapta, hogy a síró gepárdmama könnyei kvázi feketére festik az arcát.

 

– Az én történetem egy árva zulu fiúról, Umzingeliről szól – a neve vadászt, gyűjtögetőt jelent –, aki tele van ambíciókkal, csak egy problémája van: nem bír parancsolni a vérének, hirtelen természetű – magyarázta a szerző. A történet körülbelül 300 évvel ezelőtt játszódik, mikor még fehérek nem léptek a zuluk földjére, azaz egy érintetlen, törzsi világba nyerünk bepillantást. Umzingeli reménytelenül szerelmes lesz a törzsfőnök lányába, jóllehet sikertelen vadászként szinte elérhetetlen számára. A lány viszont rokonszenvezik az árva fiúval. Józsa Fábián elmondta, a szerelmi szálon egy szeplőtelen világot ábrázol, egy számítás nélküli tiszta emberi kapcsolatot.

 

A szerző arról is beszélt, azért is írta meg a könyvét, mert az értékvesztés, a sorvadó kultúra világában élünk, a társadalom egészében az erkölcsi, etikai tartás föllazulni látszik. Ennek kontrasztjaként döbbenetes látni, hogy egy törzsi közösség életét milyen erőteljes etikai normák uralják. Józsa Fábián hangsúlyozta, hamis az a nézet, mely ezeket a népeket primitívnek tartja. A közösségben nagy hagyománya van például az idősek feltétel nélküli tiszteletének. A szerző szerint érdekes a zulu mitológia, a szellemvilágban való hitük is. A természetben élő ember a halált nem az élet befejezésének, hanem részének tekinti. A zuluk vallják, az ősök szellemei velük maradnak, ott lebegnek az élők között, lehet velük találkozni transzcendes állapotban vagy éppen álmokban. Ezért válik Umzingeli álmodó vadásszá, árva gyerekként őseihez fordul, édesapját, nagy-, sőt olykor dédapját hívja segítségül – így Józsa Fábián. Hozzátette: a zulu mitológiában benne van az isten és a transzcendens utáni vágy. Isten nélkül nem teljes az élet, a zuluk szerint az a nép, amely elhagyja isteneit, előbb-utóbb elpusztul. Ugyanez igaz a kultúrára is – véli a szerző, aki a könyv bevételének egy részét egy zulu árvaotthon javára ajánlja fel. – Dél-Afrikában élek, látom minden szépségét és nyomorúságát. A feketék között elképesztően magas a HIV-fertőzöttek aránya, a szülő nők 40 százaléka szenved ebben a betegségben, az AIDS és járulékos betegségei tizedelik a lakosságot – az átlagéletkor 40 év alatt van. Sok a fertőzött árva is, egy apró segítséget szeretnék nekik adni a gyógyulásukhoz – zárta gondolatait Józsa Fábián.

 

Arany Mihály

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.