SZTE Info

kiemelt

Ha az EU nem lenne, ki kellene találni – Szegedre ért Az én Európám-kampány

A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának dísztermében tartották meg Az én Európám országos kommunikációs kampány rendezvényét március 18-án. A kampány az EU-tagság előnyeire szeretné felhívni a figyelmet, indirekt módon feltéve a kérdést: Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az eseményt Szabó Gábor rektor nyitotta meg, a közönség soraiban egyetemi oktatók, hallgatók mellett középiskolások is helyet foglaltak. A kampány célja, hogy a magyarok jobban megismerjék az európai ügyeket, illetve bekapcsolódjanak azokba.

 

Itt a helyünk

 

– Ha az EU nem lenne, ki kéne találni – válaszolta a beszélgetést vezető Bakos Piroska újságíró, egykori EU-elnökségi szóvivő kérdésére Martonyi János külügyminiszter. Arról is beszélt, mára az vált az igazi kérdéssé, hogy az új generációnak hogyan tudjuk elmagyarázni racionális érvekkel azt, hogy Magyarország számára egzisztenciális szempontból is szükséges és fontos az EU. Az előző nemzedékeknek ugyanis még érzelmi kötődésük volt az integrációhoz, hiszen az európaiság elérkeztét látták benne. – Minden gond, feszültség és vita ellenére itt a helyünk, itt kell megtalálnunk egyszerre európaiságunkat és magyarságunkat – érvelt a külügyminiszter.

 

Napi 100 millió forint

 

Surján László, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott, ha nem lennénk benne az európai integrációban, „elöntene minket a sárga irigység”, többek között vámproblémáink lennének, és nehezen jutnánk ki arra az európai piacra, amiből jelenleg is élünk. Arról is beszélt, az integráció kezdetekor az alapító atyák két elvet szerettek volna megvalósítani, egyrészt, hogy ne éhezzen az emberek, másrészt hogy ne legyen háború. A problémát többek között az jelenti, hogy ha a célok teljesülnek, akkor már nem lelkesítenek.

 

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arra emlékeztetett, Szeged városa a jelenlegi költségvetési ciklusban, azaz az elmúlt hat-hét évben több mint 2200 uniós projektben vett és vesz részt, ez összesen mintegy 250 milliárd – napi 100 millió – forintot jelent.

 

Jobb költségvetés

 

A beszélgetés résztvevői a 2014-2020-as uniós költségvetésről is szóltak. Az Európai Bizottság körülbelül másfél évvel ezelőtt tette meg első javaslatát a költségvetésre, melyben a hét évre közel ezermilliárd eurós javaslatot állítottak össze. Remélték, hogy ez az összeg az EU valamennyi tagállama számára biztosítani fogja azt a növekedési potenciált, amelyre a válsághelyzet idején szükség van. A február elején elfogadott politikai megállapodás nem érte el azt az összeget, amelyet az EB javasolt, ugyanakkor a szervezet úgy ítélte meg, hogy az elfogadott szint még mindig biztosítja a legfontosabb alapelveket, így megvalósíthatóak növekedésbarát fejlesztések, több pénz jut a határokat átszelő, Európán átívelő projektekre, az oktatásra, külföldi ösztöndíjakra, a kutatás-fejlesztésre, természetvédelemre stb. – sorolta Szűcs Tamás. Hozzátette: egy modernebb és jobb szerkezetű költségvetés születik, mint amilyen az előző volt.

 

Vesztes győztesek

 

Martonyi János elmondta, az unióban két politika dominál, az egyik a kohéziós alapokra, azaz a felzárkóztatásra helyezi a hangsúlyt, a másik pedig az agrárpolitikára – Magyarország mindkettőnek csak kedvezményezettje lehet. A tagállamokat szokás aszerint kategorizálni, hogy inkább többet adnak („nettó befizetők”) a büdzsébe, vagy inkább többet kapnak onnan („nettó kedvezményezettek”) – eszerint hazánk egyértelműen az utóbbiakhoz tartozik, így érdekében állt, hogy minél nagyobb legyen az unió költségvetése. A külügyminiszter szerint a mostanra kialakult büdzsé Magyarországnak mindenképpen jó, a mutatók alapján a leginkább kedvezményezettek közt a 2-3. helyen áll a ciklusban egy főre jutó mintegy 712 ezer forintnak megfelelő összegével. Ugyanakkor Martonyi arra is felhívta a figyelmet, egy kicsit minden tagállam vesztese is ennek a büdzsének, hiszen kérdéses, hogy lehet-e erősíteni az integrációt a tagországok bruttó hazai össztermékének csupán egy százalékából…

 

Nem könnyű dilemmát jelent a képviselő számára a költségvetés kérdésében való állásfoglalás, hiszen egyszerre kell magyar, európai és pártpolitikai érdekeket összeegyeztetni – magyarázta Surján László. Hozzátette: érthető, hogy a befizető országok donációs kedve ezekben a kritikus években lecsökkent, az EP ezért három javaslatot tett a költségvetéshez. Annak érdekében, hogy hét évre ne fagyasszák be a válságszemléletű büdzsét, az EP indítványoz egy félidős felülvizsgálatot. Azt is javasolják, hogy a megmaradt forrásokat rugalmasan lehessen időben és a fejezetek között is átcsoportosítani, valamint hogy alakuljon ki egy világos program a költségvetés bevételi oldalának reformjáról.

 

Munkát a fiataloknak

 

Szóba került a munkanélküliség kérdése is, melynek kezelésére egyébként az uniónak jelenleg nincsenek jogosítványai, bár a tagállamok felől erőteljes nyomás érzékelhető abba az irányba, hogy az EU forrást fordítson a foglalkoztatásra is. Szűcs Tamás elmondta, a legnehezebb helyzetben levő tagországok és a leginkább sújtott társadalmi rétegek, a fiatalok megsegítésére kidolgoztak több kezdeményezést, melyektől komoly javulást várnak. Azon tagállamoknak, amelyekben 25 százalék felett van a fiatal munkanélküliek aránya, külön 6 milliárd eurós pénzügyi alapot különítettek el, ebből Magyarország mintegy 50 milliót kaphat. Martonyi ugyanakkor hangsúlyozta, ha jól költjük is el ezt az összeget, az a feladat megmarad, hogy az európai gazdaságot növekedési pályára kell állítani, méghozzá úgy, hogy egyrészt ne növekedjen az adósságállomány, másrészt betartsák a költségvetési fegyelmet.

 

Arany Mihály



Az_en_Europam
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft