SZTE Info

Innovációs elismerés az SZTE és a MOL fejlesztésének

Forradalmian új ötlet alapján, az iparban 1996-ig nem használt fotoakusztikus technikával kezdték el mérni a vízgőz- és kénhidrogén-tartalmát a szegedi egyetem és a MOL szakemberei. Az ezt lehetővé tevő műszerről szóló pályázatot, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a MOL, a Videoton Holding Zrt. és a Hilase Kft. együttműködését a XXI. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága kiemelt elismerésben részesítette.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A földgáz minőségének fontos mutatója annak kénhidrogén, illetve vízgőztartalma, amit szigorú szabályok határoznak meg az értékesítéskor. A korlátozásoknak számos oka van: például a túl sok kénhidrogén környezetszennyező lehet, vagy a túlzott vízgőzmennyiség a földgázvezetékek fagyásához vezethet hideg időszakban – olvasható a mol.hu-n.

A földgázbányászatban viszont még ma is bonyolult, s kevésbé megbízhatóan működő műszerekkel mérik e mutatókat. Nagyon megnehezíti a folyamatot, hogy nem ritkán szélsőséges időjárási és természeti körülmények között folyik a bányászat, ahol sokszor csődöt mondanak a mostanáig használt módszerek.

Ennek megoldására a Szegedi Tudományegyetem és a MOL szakemberei 1996-ban forradalmian új ötlettel álltak elő. Az iparban eddig még soha nem használt fotoakusztikus technikával kezdték el mérni a vízgőz- és kénhidrogén-tartalmát. A fény és hangalapú technika lényege, hogy a vizsgált földgázmintán lézersugarat bocsátanak át, amely olyan hanghatást kelt, ami alapján megbízhatóan kiszámolható a különböző összetevők mennyisége.

A közel 20 éves fejlesztés eredményeként létrejött alkalmazó műszer nagy előnye, hogy az olaj- és gáziparban használatos eddigi eszközökhöz képest sokkal pontosabban mér, jóval egyszerűbben üzemeltethető, és könnyen alkalmazható az olyan mostoha körülmények között is, mint például egy tengeri fúróplatform.

A MOL és az SZTE szabadalmának hasznosítási jogát a Videoton Holding Zrt. vásárolta meg 2004-ben majd a Hilase Kft. megalapításával 2005-től gyártani kezdte a fotoakusztikus módszert használó mérőberendezéseket. A mérőeszköz nagy sikernek örvend a nemzetközi piacon, és a MOL is egyre több ilyen berendezést használ.

A XXI. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottságának elismeréseit március 21-én a Parlamentben Kövér László házelnök és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára adta át.”

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.