SZTE Info

Nyílt napot tartottak az SZTE Füvészkertben

Az Európai Unió egyes tagországainak gyakorlatához hasonlóan idén először a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is megrendezte az Uniós Fejlesztések Nyílt Napját. Március első szombatján Magyarország 30 pontján – közte a Szegedi Tudományegyetem két részlegében – bárki betekinthetett az Új Széchenyi-terv keretében megvalósuló projektek kulisszái mögé.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szegeden az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport „Diagnosztikus mérések fejlesztése” című projektről tudhattak meg többet az érdeklődők. A másik helyszín pedig az SZTE Füvészkert volt.

Trópusok a Tisza-parton – így ajánlotta magát a látogatónak a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, ahol az uniós nyílt napon 10 és 16 óra között 90 perces túrák indultak, szakmai vezető irányításával. Sok család választotta hétvégi programnak a füvészkerti sétát. Kisgyerekek hancúroztak, szerelmesek andalogtak a területen. Néhányan fotózásra használták ki az első napsütéses hétvégét a kertben. Volt is mit lencsevégre kapni: az új üvegházban egymás mellett sorakoznak a különleges trópusi növények, de a füvészkerti mesterséges tó is kiváló fotótéma. Ezeket egy KEOP-pályázat keretében újították fel a közelmúltban. Az élőhely-rekonstrukciókra több mint 220 millió forintos támogatást nyert a kert. Az első fázisban a növényszaporító ház újult meg, illetve kitisztították a vizes élőhelyeket.


A második fázisban az addig csupán fóliával fedett növénygyűjtemény kerülhetett valódi üvegházba, valamint a sziklakertet is felújították, mely két részből áll: a kertészeti változatok mellett a hazai sziklás területek növényeit is bemutatják. A füvészkerti sétán az érdeklődők elmélyedhettek a kert történetében, megtekinthették a vizes élőhelyeket, a sziklakertet, a rózsakertet, a gyógynövény- és haszonnövénykertet, a védett növényeket is.


Az uniós projekt részleteiről a füvészkert honlapján, a pályázatok menüpontban olvashatnak: http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/index.php


Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport nyílt napján megtudtuk: már az iskola kezdeti szakaszában is mérhető, hogyan fejlődnek a gyerekek, és a méréshez használt számítógépes teszteket meg is oldhattuk. A Petőfi Sándor sugárúti épületben található fejlesztő laboratóriumban ott jártunkkor érdeklődő szülők és tanárok próbálták ki a mai csúcstechnológiát képviselő online tesztelő programot, és megtudhattuk azt is, hogy tanulók tudásának mérésével kapcsolatos kutatások az egyetemen az 1970-es évek óta folynak.


A kutatócsoport munkájának lényege egy számítógépes rendszer és az abban tárolt több ezer feladatot tartalmazó feladatbank kiépítése. Az online diagnosztikus értékelő rendszer interneten az ország összes iskolájából bármikor elérhető. Segítségégével a tanulók szövegértését, matematikai tudását, természettudományos gondolkodását nagy pontossággal bármikor fel lehet mérni.


– Az online tesztelésnek számos előnye van, például, hogy sokkal gazdaságosabb, mint a hagyományos, papír alapú tesztek voltak – hallottuk Csapó Benőtől. Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetője elmondta: a tesztek kiértékelése automatikusan történik, nem kell erre igénybe venni a tanárok drága idejét. Ahogy a gyermek végez a feladatok megoldásával, a program elemzi az adatokat, és a tanuló, valamint a pedagógus is rögtön visszajelzést kap az eredményről. Ezeket egy adatbázisban rögzítik, így az egyes mérési eredményeket különböző viszonyítási pontokhoz lehet hasonlítani. Például a tanuló korábbi teljesítményéhez – így megfigyelhetővé válik az egyéni fejlődés is. Egy adott tanulót viszonyíthatnak az osztálytársaihoz, és az iskolatársainak átlagához is. Összehasonlítható a kapott eredmény tankerületi, régiós vagy akár országos adatokkal is. A pedagógusok számára így kiderül: miben gyengék, és miben erősek tanulóik, így oda koncentrálhatják az energiájukat, ahol az a legjobban hat.


A számítógépes teszt előnye továbbá, hogy a gyerekek személyükre, az aktuális képességeire szabott feladatokat kaphatnak. Nagyjából mindenki ugyanolyan sikeres lehet az adott teszten, így optimális kihívást jelent számukra a feladat és fennmarad a motiváció.


A program felöleli a három nagy műveltségterület – olvasás-szövegértés, matematika és természettudományok, valamint tizennégy további részterületet. 2012-ben a több területre kiterjedő adatfelvétel mellett számítógép alapú játékokkal már azt is kipróbálták, miképpen lehet a kisiskolások gondolkodási képességét fejleszteni, ha a mérések azt jelzik, hogy valamelyik területen lemaradás van.


A Diagnosztikus mérések fejlesztése című projekt a Társadalmi Megújulás Operatív program keretében valósult meg. A projekt részleteiről itt olvashatnak: http://edia.hu/


Bobkó Anna


Fuveszkert_galeria
Az SZTE Füvészkertben készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.